Ünnepi koncert az MMA ösztöndíjasainak közreműködésével

Berecz Mihály aktív szereplője a hazai koncertéletnek. Hét évesen kezdett hegedűlni, kilenc évesen zongorázni, tíz éven át párhuzamosan tanulta a két hangszert. Zongora játékára, egyéni hangjára, már korán, olyan nagy művészek figyeltek fel, mint Kocsis Zoltán, Keller András, Vásáry Tamás, Vashegyi György és Malcolm Bilson. Záborszky Kálmán mentori segítségének köszönhetően, tizenegy évesen ismerkedett meg Kocsis Zoltánnal, aki haláláig segítette Mihály fejlődését. 2013-ban Kocsis Zoltán vezényletével mutatkozott be a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben Ravel g-dúr zongoraversenyét előadva. Azóta számos magyar karmesterrel és zenekarral lépett fel együtt, külföldi fellépései közül kiemelkedik két berlini hangverseny, amelyet a Konzerthausban, illetve a Filharmóniában adott.

Berecz Mihály tanulmányait Londonban a Royal Academy of Music Zongoraművész szakán végezte kiemelkedő teljesítménnyel. Számos hazai és nemzetközi verseny nyertese, 2017-ben első helyezett lett a Debut Berlin és a II. Manhattan-i Zenei versenyen. 2018-ban megnyerte a londoni Királyi Akadémia Harriet Cohen Bach-díját. 2021-ben a zurichi Anda Géza verseny Liszt-Bartók különdíjasa lett. 2022-től a Liszt Ferenc Zeneakadémia kamaratanszékének tanára. Repertoárja rendkívül széles: Bachtól kezdve kortárs zeneszerzők műveiig terjed.

“A magyar régi stílusú népdalok, zenék és táncok világába családom révén belenőttem. Törvényei és szabadsága zenei felfogásomban máig ható erő. Így lett négy éves koromban első hangszerem a Csíkban, Gyimesben, Gyergyóban használatos ütőgardon, melyen sokféle asszimetrikus tánczenét kísérhettem. Ennek Bartók-játékomban most is hasznát veszem.

A népzene szakadatlan szeretete, közelsége egyenes úton vezetett Bartókhoz, akivel először, mint pedagógussal "találkoztam". Hét éves koromban elsőként a Gyermekeknek volt a kedvenc zeném. Bartók játéka egyszerre szabad, ütőhangszer- és énekszerű. A Kezdők zongoramuzsikájától, román, szlovák- és magyar népdalfeldolgozásokon keresztül a technikailag szinte megvalósíthatatlan etűdökig Bartók zongorairodalma mindenre megtanít, ami a zongorázáshoz szükséges. Műveinek elsajátítása különösen elmélyült munkával és felelősséggel jár, ugyanakkor ezt a folyamatot legkívánatosabb lehetőségeim közé sorolom. Zongoraműveiből kilenc egyrészes műsort állítottam össze, amit az MMA Művészeti Ösztöndíjprogram három éve alatt szándékoztam kidolgozni és előadni. Játékomban a magyar népzene tanulságaival felvértezve Bartók hatását szeretném visszhangozni, aki saját szigorú előírásokkal teli partitúráit is a népzene frissességével, őserejével tolmácsolta. Pályázatom végső célja, hogy Bartók zongoraműveit hitelesen és minél szélesebb körben meg tudjam szerettetni Magyarországon és a világban.”

(Berecz Mihály)

Adatlap megtekintése →

A zene kisgyermekkorom óta része az életemnek. Zenei bölcsőmben – a kecskeméti Kodály Iskolában – alapoztam meg ismereteimet és tudásomat, melyet szóló hangszeresként, zenekari zenészként, kamarazenészként és kórusénekesként is kamatoztathattam. Ezt követően váltam szólóénekessé; pályámon szinte minden vokális műfajban kipróbáltam magam, és ez számtalan tapasztalattal gazdagított.  Az opera- és operettszínpad felszabadító ereje, az oratóriuméneklés mértékletessége és a dalestek intimitása hihetetlenül színessé és érdekessé teszi a hivatásomat.

Tizenöt éve tanítással is foglalkozom, ez pedig egészen új dimenziókat nyitott meg számomra.  Igyekszem tanáraim, mestereim örökségét és a saját művészi tapasztalataimat ennek szolgálatába állítani. Örök tanulónak tartom magam, és vallom, hogy a művészi és tanári hivatást is folyamatos önképzés, gyakorlás és önreflexió kíséri. Fontosnak tartom a tanítványok és hallgatók szerepét; a velük kialakult emberi és szakmai kapcsolódásaim folyamatosan frissen tartják a szellemet és az elmét.

  A Magyar Művészeti Akadémia hároméves ösztöndíjprogramja elsősorban ahhoz járult hozzá, hogy egy kevéssé ismert, ritkán hallható, bizonyos értelemben hiánypótló és nem utolsósorban szívemnek igen kedves témával foglalkozhassam. Ennek folyományaként sorozatosan adtam dalesteket, melyek műsorai nagymértékben bővítették repertoáromat és finomították technikai tudásomat. Ez alatt az időszak alatt összesen 145 dalt énekeltem Francis Poulenc-től és a vele egy időben alkotó magyar zeneszerzőktől. Ezen az olykor küzdelmes, mégis örömteli utazáson Birtalan Zsolt, Sárkány Éva és Bizják Dóra zongoraművészek voltak kiváló kamarapartnereim.

   Az elmúlt három évben született ötleteim és eredményeim hatással voltak egyéb előadói és oktatói munkáimra is. Hiszem, hogy az idő az elmélyült és tanulni vágyó művésznek dolgozik.

Adatlap megtekintése →

Káel Norbert zongoraművész a crossover zenei stílus egyik legismertebb képviselője, a hazai és nemzetközi zenei élet aktívan koncertező szereplője. Zenei stílusát és előadásait az improvizációs technikák szerteágazó eszközei, a klasszikus és jazz összhangzattani és technikai elemeinek kombinációja, újszerű zenei megoldások, ritmikai érdekességek, virtuozitás jellemzik.

Előadóművészi tevékenysége mellett jelentős hangsúlyt helyez mesterkurzusok, workshopok tartására világszerte a zenei intézményekben. Zeneszerzői és hangszerelői tevékenysége is meghatározó: A “Great Hungarian Songbook” projekt már a harmadik sorozatra készül. Szívügye a magyar zenekultúra ismertetése, népszerűsítése a külföldi fesztiválokon való koncertezés által.

“A művészi küldetés gyökere a kifejezési vágy, amely gondolatokat, érzéseket közvetít. Ez a folyamat egyfajta esszenciája a művész személyiségének, és a világról alkotott képének. Akkor hiteles, ha mindeféle szereptől, megfelelési vágytól mentes. Úgy gondolom, hogy minden művész, éppúgy mint minden ember egyedi, és egyedi mondanivalóval rendelkezik. A művészi produktum lehet egy rajz, egy vers, egy zenemű, bármi amely érzéseket, érzelmeket közvetít. Számomra a művészi mondanivaló az érzelmek komplexitásának egyfajta vizuális elmesélése a zene által: a zene képeket, hangulatokat, történeteket mesél el, sokszor a képi valóságnál sokkal kifinomultabb formában. Az MMA Művészeti ösztöndíja remek lehetőség volt a művészi alkotótevékenységem kiterjesztésére, új élmények, motívációk szerzésére a többi ösztöndíjas művész megismerésével és a találkozókon való részvétellel.” (Káel Norbert)

Adatlap megtekintése →

Különösen fontosnak tartom, hogy a hagyományos műveltségünk, és a vele összefüggő természeti örökség ne csak könyvekben és kottalapokon legyen hozzáférhető, hanem élő tudás maradjon minden ember számára. Ezen értékek mentén választottam hivatásul a biológia tudományát, valamint a különböző népművészetek művelését és a néphagyományok ápolását, annak tanítását.

Ösztöndíjam során olyan területeket választottam, amelyek e látszólag egymástól távol eső két „világot” nemcsak közelebb vitték egymáshoz, de azok metszéspontjait, valamint a feltárás, elemzés és előadóművészi formában hasznosulás egymásra épülését is példázták. Mindemellett az ösztöndíjam mottójában is szereplő "felkutat", "megismer", "használ" mellett a "megosztás" és "népszerűsítés" állt tevékenységem fókuszában.

Így volt: Dúdoló programsorozat közel 20 településen, alkalmanként meghívott zenészek, helyi zenekarok bekapcsolódásával, a pandémia idején ugyanez az online térben Karantének néven. Gazdakalendárium. Számos előadás, koncert, mesterkurzus, nyári tábor és lemez, mely az eleddig kevéssé népszerűsített népzenei kisdialektusunk, Bakony és Balaton-felvidék énekes anyagát volt hivatott közkinccsé tenni. Táncszínházi és koncert bemutatók, hangversenyek. A ló és az ember kapcsolatát (a huszárságot és a lovas íjászatot is) ismertető összművészeti produkciók. Rendhagyó zene órák, kisfilmek. Madarak a népdalokban - gyereklemez és egy kortárs zenei bemutató.

Adatlap megtekintése →