Jankovics Marcell animációsfilm-rendező, művelődéstörténész, a Nemzet Művésze a közelmúltban megjelent három könyvét mutatta be a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet a Pesti Vigadóba szervezett estjén. A szerzővel Pomázi Gyöngyi, az Akadémiai Kiadó szerkesztőségi igazgatója és Csernyus Lőrinc építész beszélgetett.
Jankovics Marcell animációsfilm-rendező, művelődéstörténész, a Nemzet Művésze a közelmúltban megjelent három könyvét mutatta be a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet a Pesti Vigadóba szervezett estjén. A szerzővel Pomázi Gyöngyi, az Akadémiai Kiadó szerkesztőségi igazgatója és Csernyus Lőrinc építész beszélgetett.
A Vigadó Könyvtárának előterében tartott bemutató házigazdája dr. Kocsis Miklós, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet mb. igazgatója volt. Jankovics Marcell három könyvét a képpel, képiséggel való foglalkozás köti össze. Noha a kép világában élünk, és rengeteg vizuálisi inger bombáz minket, mintha nem lenne elég idő ezek feldolgozására, befogadására – hangzott el a beszélgetésen. Az értelmezés felületes, elvesznek a jelek, összefüggések. Pedig a vizuális nyelvben analógia van a világ kultúrájában. És ennek az oktatásban is hangsúlyos szerepet kellene kapnia.
Jankovics Marcell kiemelte, hogy az anyanyelv mindig vizuális, ezért nem mindegy az iskolában, hogyan tanítják meg a gyerekeket írni, olvasni, és hogyan kapcsolják össze a tantárgyakat egy egésszé. Sokszor az is elég lenne, ha a gyermekekben természetesen meglévő képi és művészi kifejezésigényt nem fojtanák el. A képi látásmód fejlesztése például a matematikában, az ének-zenében és az "unalmassá" tett nyelvtanoktatásban is új távlatokat nyithatna. Persze a képi kifejezésmódhoz való visszanyúlás a nyelvhasználatunkban elősegítené egymás megértését is. A képtől elrugaszkodott bikkfanyelvek csak az elkülönülést, a kisebb csoportokba zárkozást erősítik. Az idegen szavak nem járnak képiséggel – húzta alá Jankovics Marcell.
A hármas könyvbemutató végén még elhangzott: 2016-ban is megjelenik egy újabb kiadvány a Méry Ratio gondozásában futó, középkori felvidéki templomainkat bemutató impozáns sorozatban. Ezúttal a szepességi Nagyőr kastélyához tartozó késógótikus Szent Anna-templommal ismerkedhetünk meg, várhatóan a könyvhéten. Egy másik 2016-ban nyomdai napvilágra hozni tervezett könnyvel pedig Jankovics Marcell egy régi vágyát szeretné beteljesíteni – de ez egyelőre még legyen meglepetés...
Az Akadémiai Kiadó által 2015-ben megjelentetett kötet a szerző nyolcvanas években megjelent Biblia-feldolgozásának forgatókönyvére épül. A töredékben maradt rajzfilmsorozatból megvalósult Teremtés epizód és a két előzetes 26 perces filmanyaga a könyv DVD-mellékletében található.
A kötet két fejezetből áll, amelynek első része a Képes bibliai történetek címet viseli. Ez Jankovics Marcell sajátos bibliai értelmezésében dolgozza fel a történeteket, melyek: a világ teremtése, Ádám és Éva a Paradicsomban, bűnbeesés, Káin és Ábel, vízözön, Noé bárkája, bábeli torony, Ábrahám, Izsák, Szodoma és Gomorra, Jákob és Ráchel, József és testvérei, Mózes, egyiptomi csapások, kivonulás Egyiptomból, a szövetség, tízparancsolat, Józsué, Bírák, Ruth, Sámuel kora Saul királlyá választásáig. A kulisszák mögött című második rész pedig betekintést enged az animációs forgatókönyv készítésébe, megmutatja, hogyan készült a rajzfilm az animáció világának digitalizálódása előtt.
A Méry Ratio Kiadó jelentette meg 2015-ben a felvidéki gótikus templomokat bemutató sorozat újabb kötetét Kisszeben város legértékesebb épületéről, a Keresztelő Szent Jánosnak szentelt, gótikus stílusú római katolikus templomról. A főtéren álló háromhajós plébániatemplom világát Méry Gábor fotóin keresztül ismerhetjük meg, a művészettörténeti értékeket történeti-kulturális-vallási térbe helyezve Jankovics Marcell mutatja be.
Az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg a kiadvány 2015-ben. A szerző a kötet kapcsán egy interjúban kiemelte: „A vizuális nevelést egészen kisgyermekkorban el kell kezdeni. Nálunk alsóban 4 évig fordítanak figyelmet a gyerek vizuális nevelésére, aztán 5. osztálytól már csak a bal féltekét dolgoztatják. Fontos lenne ezen a gyakorlaton változtatni. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, arról van szó, hogy az agy bal féltekéje a tartalom, a jobb pedig a forma helye. A nyugati civilizációban az utóbbi működtetése egyre jobban el van hanyagolva, miközben a mindennapokban egyre nagyobb szerepet kap a kép." A nevelésről pedig megjegyezte: „Neveléspolitikánk egyoldalú. A gyermekek agyának bal féltekéjét túlterheli, miközben a jobb félteke képességei elsorvadnak. Holott a két agyfélteke munkájának összehangolása vezet csak eredményre a »száraz« bal féltekés tudnivalók: szövegértés, fogalmi gondolkodás, elvonatkoztatás, általánosítás terén is. Mindez egy olyan korban merül fel gondként, amelyen a képek uralkodnak."
