Az Ybl Egyesület Építész-e a designer? címmel szervezett konferenciát az Ybl Budai Kreatív Házban október 2-án. Az Egyesület megújulásával az idei konferencia témája is a megújulást tükrözte, így alkalmat adott arra, hogy a résztvevők megosszák gondolataikat arról, hogy a jelenlévő „design gondolkodásmód” miképp hat az emberközpontú, „fenntartható” építészetre.
Kocsis Miklós, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatója a délelőtt folyamán tartott előadást, a délutáni kerekasztal-beszélgetésen pedig Wesselényi-Garay Andor építész, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa is részt vett.
Kocsis Miklós a Kutatóintézetben már lefolytatott és folyamatban lévő, illetve a jövőben tervezett építészetelméleti, művészetelméleti kutatásokról számolt be részletesen. Előadásában kitért a kutatók állandó építészeti témájú konferenciamegjelenései mellett a kutatóintézet projektalapú együttműködéseire, valamint a többéves alapkutatásaira és az építészetpolitikával, tágabb építészeti kultúrával kapcsolatos vállalásokra is.
A kerekasztal-beszélgetés olyan kérdésekre próbált választ találni, mint „dizájner-e az építész?”, avagy tételezhető-e még határ a két diszciplína között. Az előadásokból és a záróprogramként szervezett beszélgetésből az építészet és a dizájn aszimmetrikus viszonya bontakozott ki. A beszélgetés idővel a némiképp kihívásos hazai helyzet taglalásába fordult. Wesselényi-Garay Andor elismerte, hogy ma az építészet ugyan nem tekinthető afféle kulturális evidenciának, mint a színház vagy az irodalom, azonban az általános építészeti minőség még annak ellenére is korábban nem látott magasságokat ért el Magyarországon, hogy hiányzanak a palettáról az igazán jelentős, vitára ingerlő kortárs házak.
