A Modern Magyar Mitológia Kutató Műhely szekcióülésében az előadók korunk társadalmi jelenségi közül az identitás-kísérletek néhány elemét vették górcső alá: az összeesküvés-elméleteket, a tömegkulturális mítoszokat és a jelenlegi áltörténelmi fikciókat.
Az intézet munkatársa bemutatta, hogy az ősmagyar hiedelemvilág erőteljes színrelépése Richard Wagnerhez köthető, úgy Mosonyi Mihály Álmos-ában, mint Erkel Ferenc István király-ában. Később a mitológia főként Szörényi Levente ősmagyar témakörű tetralógiájában kapott hangsúlyos szerepet. A hazai közegben a mitologikus szereplők és jelenségek általában politikai, kisebb részben pszichológiai olvasattal fejthetőek meg.
A két legnépszerűbb, kortárs, magyar gyerekopera: Tóth Péter: Árgyélus királyfija és Tallér Zsófia Leander és Lenszirom könnyed természetességgel használja fel a hiedelemvilág fordulatait. Érdekesség, hogy e két opera kerülte az ismert magyar zenei idiómákat, idézeteket vagy utalásokat. Tallér egyetlen motívum kedvéért idézi az „Egyszer egy királyfi"-népdalt, Tóth pedig az „Antantétnusz" kiszámolót, de azok jelentéssíkja teljes egészében szervült a szöveggel. A két gyerekzene révén az ősmagyar hiedelemvilág (ismét) a gyermeki lélek számára ismert világot gazdagítja, azaz a társadalmi identitás helyett a személyiség önazonosság-építésében kapott szerepet.
