Első ránézésre Vásáry Tamás és Cziffra György pályájában esetleges véletleneken túl semmilyen hasonlóság sem található. Vásáry nagypolgári családba születik Debrecenben egy nagyhírű református püspök unokájaként. Nagybátyja a cívisek polgármestere, édesapja a világháború végén miniszter. Családja kitelepítése idején Kodály tanársegéde és a Filharmónia szólistája. Nemzetközi versenyek előkelő helyezettjeként ismerkedik meg a belga királynővel, aki 1956 telén hajlandó érte diplomáciai bonyodalomba keveredni. Az emigráció elején pedig a Deutsche Gramofon felkérését éllel utasítja el, mert Cziffrával már felvették Liszt versenyműveit. A felsoroltak ellenére Vásáry és Cziffra pályája a történelmi valóságban mélyen összetartozik, egy történet két olvasata. Mindkettőjüket (sok más társukkal együtt) meghatározza Dohnányi öröksége, Kodály szerepe, Fischer Annie karrierje, az elnyomás gépezete, a kényszerpályák napi terhe, a szűk repertoár, majd az emigráció imperatívusza. Az előadás a debreceni származású művész pályáját elemzi 1948−1962 között, hogy rámutasson a hazai „sztárzenészek” közös sorsára Mozart, Chopin és Liszt hallgatása közben.
