Jászi Oszkár társadalomtudományi – és ezen belül a magyar társadalom szerkezetéről írt – munkássága nehezen elemezhető és értékelhető. Jászi nem kizárólagosan a szociológia tárgyterén mozgott, illetve egész munkásságát áthatja az aktív politikai szerepvállalás (vagy az arra való készülés). Ennek következtében Jászi megítélése az esetek döntő többségében a mai napig is a politika tudományán keresztül vagy aktuálpolitikai felhanggal történik. Jászi Oszkárról szociológia- vagy eszmetörténeti előadást tartani nemcsak a fenti okok miatt nehéz, hanem azért is, mert önként vállalt tudományos közéletszervezői munkája során az interpretált elméletek állandó mozgásban tartották tudományos elképzeléseit. Könnyíti viszont a kutató helyzetét, hogy ezen álláspontbeli változások napi szinten nyomon követhetőek Jászi publicisztikáin keresztül (ez a megállapítás különösen az 1919-es emigrációt megelőző időszakra vonatkozik). Jászi egész életét végigkísérte társadalomtudományi érdeklődése – Amerikában a politikatudomány professzoraként dolgozott –, ennek ellenére nem alkotott álláspontját összefoglaló szociológiaelméleti művet, valamint elmondható, hogy a társadalomstatisztikai adatokra támaszkodó – nagyobb lélegzetvételű – írásaiban is keveredik a politológus és a(z) (eszme)történész nézőpontja a szociológuséva
