Kovács Őrs Levente - Csupajáték-színház-színpad - Középpontban a Paulini jelenség

"Ez az előadás lehetne, ha a megkezdett nyomon tovább fejlesztik, indulása valami jó dolognak, egy újdonszerű magyar kabaréstílusnak. Nem tudom, megvan-e Pauliniban az erre való szándék, de ha nincs, biztatni kellene rá.” (Schöpflin Aladár, Nyugat 1938/6)

A magyar művelődéstörténet mind a mai napig adós egy, a Paulini Béla életművét feldolgozó monográfiával. Neve és tevékenysége csak közvetve jelent meg eddig a néptáncmozgalomra – s azon belül is elsősorban a Gyöngyösbokréta mozgalom történetére – fókuszáló publikációkban, miközben majd negyed évszázados művészeti – művészetszervezői munkásságával alapvető hatást gyakorolt a magyar néptáncmozgalom kialakulására és elterjedésére, s úttörő munkával, az eredeti néptánc-motívumok alapján, az elsők között alkalmazta magas művészeti színvonalon színpadra a népmesei motívumokat, témákat.

Jelen rövid előadás sajnos nem pótolhatja a jelzett hiányt, mindössze néhány olyan szempontot vet föl a szűkebb téma kapcsán, melyek megkerülhetetleneknek látszanak az életmű egészét tekintve. Mind a néptáncmozgalom, mind a színház- és táncművészet területén végzett rendezői, igazgatói és művészetszervezői-menedzseri tevékenységét tekintve megállapítható: Paulini Béla teljes pályafutása alatt, hihetetlen érzékkel-érzékenységgel fedezte fel és építette be életművébe azokat a népművészeti-néptáncművészeti értékeket, melyek révén a népi művészet a színpadon is láthatóvá lett - ismertté vált, s tette mindezt úgy, hogy mindvégig rajta tartotta ujját a korszellem pulzusán.

Iratkozzon fel legújabb híreinkért!
magnifiermenuchevron-down-circle