A rendezvény közérthető módon és közérdeklődésre számot tartó témafelvetésekkel járja körbe a kortárs magyar olvasói szokásokat, rámutat az igények változásaira, és felvázolja a jövőbeli lehetőségeket. A műhelykonferencia a közgyűjteményi, a kiadói és a humántudományi szakterületeken dolgozók szakmai tapasztalatcseréje és közös gondolkodása révén valósul meg.
II. A „born digital” és a mesterséges intelligencia helye a közgyűjteményekben
A kulturális intézmények az utóbbi öt évben szembesültek azzal, hogy az írói, művészeti hagyatékok digitális térben megszülető és létező aránya exponenciálisan nő. Sürgető kérdéssé vált, hogy ezeket az anyagokat hogyan tudjuk úgy megőrizni, feldolgozni és szolgáltatni, hogy a jövő kutatói számára is hozzáférhetők maradjanak. A mesterséges intelligencia nem csupán eszköz, hanem a mindennapjainkat alapvetően formáló tényező; hatása már most túlmutat a technológián, eléri életünk minden szegmensét, így megjelent a kulturális intézményekben is. Valóban fel tudjuk használni a munkánk során?
Kalcsó Gyula: Mi a „born digital” gyakorlat, és milyen változást hoz a kulturális intézmények életében?
Készman József: Mi a „born digital” jelentősége a médiaművészetben?
Holl András: Hogyan hat az MI a közgyűjtemények életére? Nyírő András Ki és hogyan írja a jövő regényeit?
Kerekasztal-beszélgetés az előadókkal
Moderátor: Kónya Béla Tamás, a Szépművészeti Múzeum Országos Restaurálási és Raktározási Központ igazgatója
