z 1938-ban Budapesten megrendezett 34. Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus himnuszának szerzője dr. Koudela Géza (1894–1939) volt, a szöveget a jezsuita Bangha Béla írta. Koudela síremlékén, amely a Farkasréti temetőben található, a himnusz első sorának szövege látható: „Győzelemről énekeljen napkelet és napnyugat”.
Most, az ismét fővárosunkban megrendezett kongresszus apropóján érdemes megemlékezni erről a kevesek által ismert szerzőről, egyházi szakemberről. Koudela Kalocsán született, ott is szentelték pappá. Harminchárom éves korában a budapesti Egyetemi templom egyházzenei igazgatójává nevezték ki. Rendszeresen orgonált Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök konferencia beszédeihez, akit mindig is példaképének tekintett. Később a Katolikus Népénektár Bizottság elnöke lett, közben egy zenepedagógiai folyóirat társszerkesztője. Két évig Rómában tanult, hazajőve a Zeneművészeti Főiskolán az akkor elindult egyházzenei fakultáson tanított. Élénk társadalmi életet élt, a Magyar Rádió helyszíni közvetítéseinek műsorvezetője is volt, láttató, lelkesítő erővel beszélt. A politikai szereplés sem állt távol tőle, a rövid életű Nemzeti Egység pártjának is jelöltje lett. Több énekes- és imakönyvet szerkesztett és a bevezetőjüket is megírta, mindannyiszor lelkesen, buzdítóan.
Tehetségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a 83 évvel később újra Budapesten megtartott kongresszus ismét az ő dallamát vette himnuszául, igaz, új köntösben és újszerű előadásmóddal, de ugyanezt hallhattuk. Koudela életműve ezen kívül is rejt még titkokat, munkásságával érdemes foglalkozni.
