A történelem során számos esetben kialakult olyan szakasz, amelyben a gazdasági válság, a járvány és a háború együtt jelentkezett és/vagy kauzális összefüggésben egymásra következett. Sajnos azt kell mondanunk, hogy ez természetes. Az egyik tipikus szakaszban például a valamilyen okból kitört háború a sok bátor és hősies cselekedeten túl rengeteg szenvedést, köztük járványt okozott, ami aztán a vesztes oldalon − de volt, hogy a győztesen is − gazdasági válságba torkollott. A szakaszok történelmi emlékezete nem mindig őrizte meg egyenlő súllyal az egyes elemeket. A mostani járvány kitöréséig az első világháború és az azzal együtt járó krízis nagyobb figyelemben részesült, mint a spanyolnátha. Korszakunkban a Covid gazdasági hanyatlást okozott, még nem is emelkedtünk ki belőle, amikor kitört a háború, aminek következményeként újra válságot kell elszenvednünk. A jelenlegi szakasz magyarázatában több tényezőt kell figyelembe vennünk, amelyeket az előadó két, egymással összefüggő fogalom köré csoportosít, ezek közül az egyik meglehetősen régi, az emberi gyarlóság; a másik újabb, a globalizáció. A helyzetünk megértésében menyiben támaszkodhatunk a történeti analógiákra, segít-e a ciklikus történeti gondolkodás?
