Idén május 6-án lesz ötven éve, hogy a Bihari János Táncegyüttes kezdeményezésére négy amatőr néptáncegyüttes a saját szórakozására megrendezte az első budapesti táncházat a Liszt Ferenc téri Könyvklubban. A zártkörű rendezvény hamarosan kinyitotta kapuit az érdeklődő nagyközönség előtt, majd Martin György táncfolklorista és Timár Sándor koreográfus szakmai és szellemi irányításával, valamint a Bartók Táncegyüttes táncosainak és az első táncház-zenészgeneráció hangszereseinek segítségével 1973-tól elindult az a népzenei és néptáncrevival, amit ma táncházmozgalomként ismernek világszerte, s amely 2011-ben, mint hagyományátörökítési módszer felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára. Az azóta eltelt majdnem ötven év alatt több nemzedék váltotta egymást, és vélhetően több százezer ember fordulhatott meg az országban egyre szaporodó táncházakban, tanulhatta meg s vehette használatába a néptáncot, népzenét, mint eleink által reánk hagyományozott értékes kulturális örökséget. Ez a ma már sikertörténetként felfogható folyamat nem jöhetett volna létre Martin György tudományos elemző, rendszerező munkájának eredményei, valamint a táncházmozgalomban tevékenykedő táncosokat, zenészeket támogató önzetlen segítsége nélkül.
