Az 1990-es évvel kezdődően békésnek és hosszúnak remélt huszonegyedik század éppen 2001. szeptember 11-én omlott össze, legalább is mint olyan, amelyet hosszú békés korszakként remélhettünk. A New Yorkba becsapódó repülőgépbomba által elindított folyamatok kellős közepén lehetetlen megmondani, hogy valójában mi is történik és hova vezetnek napjaink eseményei. Helyi háborúk pusztítottak és pusztítanak, és ha ez nem elég, a természet is lecsapott egy szűnni nem akaró világjárvánnyal. A vírustámadás ellen a tudomány, azaz a kidolgozott észszerűség eszközeivel kell felvennünk a harcot. A háború ellen és a béke érdekében is racionalitással léphetünk fel. A vírustámadásban és a háborúban közös, hogy irracionálisak, ész nélküliek. Mindkettő oksági folyamatok szolgája. Ha van valami, amivel megakadályozhatjuk eluralkodásukat, akkor az egyedül az emberiségnek azon képessége és ereje, ami által az ember ember: az ész, a racionalitás. Ez a képességünk az, amivel az oksági folyamatokat mederbe tudjuk terelni. Az előadó azt a kérdést teszi fel, hogy hasonlóan ahhoz, ahogy a vírus ellen a természettudomány biztosítja a szükséges fogalmi készletet, vajon a háború ellen és a hosszú távú béke érdekében milyen tudomány képes a megfelelő fogalmi készletet, gondolkodásmódot és ebből következő átfogó cselekvési stratégiát biztosítani.
