Az előadó a történeti gondolkodás múlthoz való viszonyát vizsgálja, a múlt eseményeinek meghatározhatóságát, értelmezhetőségét. Mi esemény a maga korában, és mit tart egy későbbi kor korábbi eseménynek? Ugyanazt vagy mást? Lehetséges végérvényes értelmezés? Feltehetőleg nem. Ebben az esetben örök történettudományi relativizmusra vagyunk utalva? De joggal állíthatjuk, az események léteznek, nem viszonylagosak. Talán csak az értelmezésük relatív? A történeti esemény és benne a cselekvés maga nem azonos önmaga értelmezésével? A konferencia meghirdetése után a lehető legnagyobb váratlansággal Oroszország háborút indított az európai kontinensen, Magyarország közvetlen szomszédságában. Ahogy régen mondták, a huszadik század rövid volt, mert az első világháborúval kezdődött, és az 1989-es eseményekkel ért véget. Feltehetjük a kérdést, 1989-ben már a huszonegyedik század kezdődött? Egészen 2022. február 24-ig ezt hihettük. Vajon mi kezdődik most, mi fejeződik be? Egy rövid évszázad után egy hosszú századfordulón vagyunk túl és most léptünk be a még ismeretlen huszonegyedik századba? Az előadás fő kérdése a múlt eseményeinek, eszméinek értelmezhetősége, ismeretelmélete, amely természetesen elválaszthatatlan a jelen eseményeinek és eszméinek értelmezhetőségétől és ismeretelméletétől.
