A rendszeresen frissülő, mai irodalmi műveket feldolgozó lexikonunkból most az ünnep kapcsán készítettünk egy válogatást az irodalom kategóriából.
Gion Nándor Az angyali vigasság című novelláskötete hét írásának szoros összetartozását támasztja alá az a hangsúlyos narratív szituáció, amely egy vendéglői beszélgetés fikcióját veszi alapul: az elbeszélő a saját gyerekkorából mesél többnyire szomorú történeteket. A helyzet keretként szolgál a kötet egészéhez, az írások többsége ennek következtében kevésbé novellának, inkább terjengősen indázó, vagy több cselekményszálat, különböző idősíkokat egybefűző elbeszélésnek, egy nagyobb egységből kiemelt fejezetnek látszik. Az elbeszélő és gyerektársai egy negyvenes évek végi tél karácsonyközeli estéin járják az utcákat, és a házak ablakai alatt karácsonyi dalokat énekelnek. A falu, az utcák lakóival kerülnek kapcsolatba, akik közül némelyek egy-egy fejezetben, az abban elmondott történet révén hangsúlyosabb szerepet kapnak. A kötetről készült teljes szócikket elolvashatja az alábbi linken: Irodalom ∙ Gion Nándor: Az angyali vigasság (mmalexikon.hu)
Kormos István N. N. bolyongásai című kötetének legterjedelmesebb alkotása a Folyók, amely a vízmotívum leltározó jellegű kifejezése, szelíden mitologikus tárgyalásmóddal. A költői játék a valósággal az emberi létezés mulandóságát, ugyanakkor szépségét is kifejezi. A költemény a vallomástevő vibrálóan mozgalmas létformáira is utal. Az egykori naiv-gyerekes vallásos képzeteket felváltja a személyiség szerves részévé lett vallási – erkölcsi – kulturális hagyománykincs. A középpontban a nagy ősélmény: a karácsony, a bibliai motívumok megformálására pedig a szakralizálás és a profanizálás kettőssége jellemző. A kötetről készült teljes szócikket elolvashatja az alábbi linken: Irodalom ∙ Kormos István: N. N. bolyongásai (mmalexikon.hu)
A Búcsú Betlehemtől az 1936-ban született Orbán Ottó költő harmadik kötete. Talán ebben érhető tetten leginkább korai költészetének átváltása a későbbi higgadtabb, tipikus Orbán Ottó-i hangra. A pálya kezdetét uraló indulat fokozatosan ad helyet a távolságtartó iróniának, a kiemelkedő darabok mellett ez a szemünk láttára folyó küzdelem teszi izgalmassá a Búcsú Betlehemtőlt. A költő 1945-ben öt évre nevelőotthonba kerül, itt kezd el verseket írni egy terápiás program részeként, hamarosan szinte csodagyereknek számít. Másrészt mégis hosszan keresi egyéni útját: a kritika sokáig kifogásolja műveiben olvasmányélményei, valamint a fordítások révén elsajátított idegen hangok túlzottnak érzett jelenlétét. A kötetről készült teljes szócikket elolvashatja az alábbi linken: Irodalom ∙ Orbán Ottó: Búcsú Betlehemtől (mmalexikon.hu)
