Elindult a kutatóintézet angol nyelvű weboldala, és emellett elkészültek első idegen nyelvű podcastjai is, amelyben Bólya Anna Mária, az MMA MMKI tudományos munkatársa Bíró Emese nemzetközi hírű balettművésszel, valamint Rodrigo Ballesterrel, a Mathias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhely vezetőjével beszélget.

Az MMA MMKI honlapja tavaly ősszel újult meg, amelynek eredményeképpen az érdeklődők könnyebben és áttekinthetőbben jutnak hozzá a művészeti és művészetelméleti tartalmakhoz, ezzel párhuzamosan pedig elindult az MMKI Kultúrsokk Podcast, az intézet rendszeresen jelentkező „rádióműsora”, amelyben a kutatók változatos zenei, irodalmi, építészeti, film-, színház- és táncművészeti, valamint alkotáselméleti témákkal várják a hallgatókat.

A megújulási folyamat részeként 2022-től már angol nyelven is elérhetőek a honlap tartalmai, ezáltal a kutatóintézettel kapcsolatos legújabb tudományos kutatások eredményei a nemzetközi szakmai nyilvánosság számára még inkább ismertté válnak. A magyar Kultúrsokk tükörfordításaként megszületett CulturShock május 20-i, első angol nyelvű, Pointe Shoes elnevezésű adásából Bólya Anna Máriának és Bíró Emese balerinának köszönhetően többek közt kiderül, hogy mik a spicc cipő részei és milyen extrém események kapcsolódtak hozzá a 19. században. A beszélgetés magyar nyelven is elérhető a kutatóintézet honlapján ide kattintva.

A podcast második angol nyelvű adásában Bólya Anna Mária tudományos munkatársunk vendége nem más, mint Rodrigo Ballester, a Mathias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhely vezetője, aki maga is zenebarát, opera- és Mozart-rajongó. A Mathias Corvinus Collegium minden korosztály számára magas színvonalú oktatást kínál. A Kárpát-medence vezető tehetséggondozó intézményeként multidiszciplináris, a világban való eligazodást segítő program keretében kínál naprakész tudást. Az iskolával személyesen is megismerkedhetünk az MCC Feszten, amelyről szintén szó esik a beszélgetés során.

Az adások hallgathatóak az MMA MMKI honapján, illetve a Google Podcasts, a Spotify és az Apple Podcasts oldalakon is.

„Ez az egész ügy, amit a táncház szimbolizál, voltaképpen a normális emberi élet kifejezése. Az élet öröme… Ez az élet igenlése, az élet vállalása, az aktív élet. Ebben a világban, ebben a többszörösen áttételesen átmeneti világban, amiben ma kényszerülünk élni, még fontosabb az az átlátható kisemberi közösség, amit egy táncház jelent.”

(Halmos Béla)

2022. február 2-án a Pesti Vigadóban kerül megrendezésre az MMA MMKI idei első konferenciája, amelyet az 50. születésnapját ünneplő táncházmozgalom tiszteletére szerveznek. Az esemény élőben is követhető lesz a kutatóintézet YouTube-csatornáján.

A mozgalom létrejöttének hajnalán, 1972. május 6-án egy egészen új szórakozási forma indult el a Liszt Ferenc-téri Könyvklubban: négy vezető táncegyüttes fogott össze, hogy olyan mulatságot hozzon létre, amilyet azelőtt csak az erdélyi, mezőségi Széken láttak. A táncház, ahol a legtermészetesebben és leghivatalosabban találkozhattak a fiatalok, itt már néhány évszázada létezett. Általában kibéreltek egy szobát, zenészeket fogadtak és táncoltak. Ezt hozták át az akkor jól lezárt határon Novák Ferenc ma már Kossuth-díjas koreográfus, a Nemzet Művésze vezetésével együttesének, a Biharinak a tagjai. A zenészek Sebő Ferenc, Halmos Béla és Éri Péter voltak. A dolog olyan jól sikerült, hogy hamarosan kinyitották a kapukat, azonban a külsős embereknek meg kellett tanítani a lépéseket – ezt Timár Sándor ma szintén Kossuth-díjas koreográfus álmodta és valósította meg. A zenei anyagot Lajtha László gyűjtése nyomán Martin György bocsátotta a rendelkezésükre.

Mára ez a „szórakozási forma” mozgalommá alakult. Jelentőségéből és szépségéből, izgalmasságából semmit sem veszített. A táncházmódszer nemcsak hungarikum, de a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje is. Az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága 2011. november 25-én felvette a „Legjobb megőrzési gyakorlatok” regiszterébe. A konferencián fény derül arra is, hogy a mozgalom él-e napjainkban, erősödött vagy gyengült, hajtott-e újabb ágakat. Szó esik majd a falusi vonószenekari hagyomány tovább éléséről, a Fölszállott a páva című népzenei és néptáncos vetélkedő szerepéről, a táncházmozgalom előzményeiről a televízióban, az autentikus népzene alkalmazásáról az alapfokú zeneiskolai szolfézsoktatásban, valamint az első táncházról és a táncházmozgalom kezdeteiről is.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A regisztráció hamarosan elérhető a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet  honlapján.