Február 15-én sajtótájékoztató keretében mutatta be az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) figyelemre méltó újdonságát, az Essentia Artis kiállítást és programsorozatot a Centrál Grand Café & Bar kávéházban. A több mint egy hónapon át tartó esemény az MMA Művészeti Ösztöndíjprogram 2019−2022. évi ösztöndíjas évfolyamának zárókiállítása.
Az összművészeti kiállítás és programsorozat első ízben 2023-ban kerül megrendezésre, és a március 1-jén tartandó kiállításmegnyitót követően egy hónapon át várja tárt kapukkal az érdeklődőket egészen április 2-ig a Pesti Vigadóban, az MMA székházában. A 2019-ben ösztöndíjas éveit kezdő évfolyam zárókiállításán az építőművészet, a film- és fotóművészet, az irodalom, az ipar- és tervezőművészet, a képzőművészet, a népművészet, a színházművészet, a zeneművészet és a művészetelmélet mint a művészeti ösztöndíjprogram főbb irányai összefonódnak. Az Essentia Artis kiállításon átfogó képet kaphatnak a művészetek iránt érdeklődők a csaknem harminc kiállító művész elmúlt néhány évben végzett alkotói eredményeiről. A tárlattal párhuzamosan megjelennek a nem tárgyalkotó ösztöndíjasok munkái is: az eseménysorozatban több mint hetven ingyenes kísérőprogram, ezen belül portfólióbemutatók, előadások, szakmai műhelyek, bemutatók, tárlatvezetések formájában válnak láthatóvá az ösztöndíjas időszak eredményei.
A sajtótájékoztató kezdetén az ösztöndíjas időszakát 2022-ben záró Várnagy Andrea Liszt Ferenc-díjas zongoraművész és lánya, Farkas Lili az I. Peer Gynt szvit utolsó tételét: A hegyikirály barlangjában című darabját szólaltatták meg zongorajátékukkal.
Kiss János, az MMA alelnöke kiemelte, hogy az MMA ösztöndíjpályázata fontos szolgálatot testesít meg az akadémia részéről: küldetésük által a művészettel és művészetelmélettel foglalkozó fiatal és középgeneráció bemutatása, helyzetbe hozása megvalósul, amire a legbüszkébbek lehetnek a mai rohanó világunkban. Hozzátette, nagy örömére szolgál, hogy megadatott neki az a lehetőség, hogy ösztöndíjasokat mentorálhasson, amely megerősítette benne az egymásra figyelés fontosságát: az ösztöndíjasok részbeszámolóik megosztása során hihetetlenül nagy hatást gyakorolnak egymás művészetére.
A műsor részeként a szintén 2022-ben végzett MMA-ösztöndíjas Takács Bence Ervin Karinthy Frigyest idézte meg, aki A tanulság című mű egy részletét keltette életre előadásában.
Doboviczki Attila művészettörténész, az Essentia Artis egyik kurátora elmondása szerint az ösztöndíjasok sokszínűsége a program szervezésénél kezdetben nagy kihívást jelentett, ezért megpróbáltak olyan közös pontokat keresni az alkotókban, amelyek minden művészeti ágban jelen lehetnek. Ilyen többek közt a hagyományhoz való viszony, amely az ösztöndíjas munkákban gyakran visszaköszön, de fontos központi kérdés az is, hogyan lehet a jövő számára megfoghatóvá tenni a művészetet korunk eszközeivel. A kiállításon belül megjelennek azok az eredmények is, amelyek kimondottan egy területre vonatkoznak, ezáltal is közelebb hozva a közönséget a felvetett problémához.
Serfőző Krisztina, az Essentia Artis programigazgatója ismertette a kiállítás és programsorozat felépítését és fontosabb eseményeit. Elmondása szerint a szervezés során nagyon fontosnak tartották, hogy az egyéni alkotói út mellett az az összefogás, amely létrejön a program keretében, új perspektívákat nyújthasson a művészeknek, ezáltal közösséggé formálva a tehetségeket és még erősebben megjelenítve a magyar kultúra értékeit. A programokat tematikus napok köré szervezték: A „Tiszta forrásból”, „Őrizni, használni, teremteni”, „A közösség ereje” és a „Kultúra és innováció” hívószavak köré csoportosított programokon előadások, színházi produkciók, komolyzenei koncertek közül válogathatnak az érdeklődők. Emellett a kiállítótérbe szervezett kísérőprogramokkal és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal teszik érdekessé és befogadhatóvá a művészetet a fiatalabb generáció, a gyermekek számára is.
A sajtótájékoztató a szintén 2022-ben végzett ösztöndíjas, Káel Norbert zongorajátékával zárult (I. Román népi táncok), amelyet követően a sajtónak lehetősége volt feltenni a kérdéseit és kötetlen beszélgetés formájában folytatni az esemény gondolatmenetét.
A 2023. március 2.–április 2. között zajló Essentia Artis programjai ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek. A programokra jelentkezők a tárlatot az esemény napján ingyenesen tekinthetik meg. Részletes információ: www.essentiaartis.hu
A programokról a weboldal mellett a hamarosan megjelenő Papageno magazin különszámából tájékozódhat a közönség.
Galéria
Évindító programjairól tartott sajtótájékoztatót az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) január 31-én a Párisi Passage Café & Brasserie kávéházban.
Az esemény legfontosabb apropója, hogy a kutatóintézet életében fontos szerepet tölt be az ötös szám, mivel idén ötven éves a magyar táncházmozgalom, ötödik alkalommal bonyolítja le a művészeti alkotómunkát támogató ösztöndíjpályázatot, valamint ötödik alkalommal szervez építészeti beszélgetéssorozatot, amelynek középpontjában a vidék áll. Ezekről, valamint a kutatóintézet féléves rendezvényterveiről számoltak be bővebben a sajtótájékoztató résztvevői: Kocsis Miklós jogász, közgazdász, az MMA MMKI igazgatója, Wesselényi-Garay Andor építészteoretikus, az MMA MMKI tudományos főmunkatársa és Berecz István táncos, koreográfus, az MMA Művészeti Ösztöndíjprogram ösztöndíjasa.
Kocsis Miklós kiemelte az MMA 2022–2025. évi Művészeti Ösztöndíjprogramját, amelyre február 7.–március 21. között lehet jelentkezni. A 2018-ban indult projekt népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy évről-évre egyre több művészt mozgat meg, 2021-ben 15-szörös volt a túljelentkezés. Az alkotók építőművészet, film- és fotóművészet, ipar- és tervezőművészet, irodalom, képzőművészet, művészetelmélet, népművészet, színházművészet, és zeneművészet kategóriákban nyújthatnak be pályázatokat az erre szolgáló online felületen.
Ezt követően bemutatta az MMA MMKI tavaszi féléves konferenciáit és egyéb programjait. A kutatóintézet a 2022. évi rendezvényeit az 50 éves a magyarországi táncházmozgalom című konferenciájával nyitja meg február 2-án a Pesti Vigadóban, amely elmondása szerint bizonyítja, hogy a táncház a mai napig élő jelenség, hiszen egészen fiatal és kiváló művészek foglalkoznak majd ezzel a témakörrel. Az online futó, nagy érdeklődésre szert tett Tesztoszteronépítészet immár harmadik alkalommal indul el ebben a félévben Wesselényi-Garay Andor vezetésével, amelynek adásai között olyan is van, amely 23 ezer fő feletti nézettséget ért el. Március 2-án az MMA MMKI Az utolsó garabonciások II – A magyar ellenkultúra (1958–1996) címmel szervez konferenciát, április 25-én pedig Befejezetlen múlt – Eszmetörténeti konferencia a XIX. és XX. század fordulójáról és ami belőle következett címmel kerül megrendezésre tudományos találkozó a Pesti Vigadóban. Május 2–3-án folytatódik A művészet közege című konferencia. Az elmúlt három évben nagy érdeklődéssel övezett és azonos főcímmel megrendezett rendezvény folytatása elsősorban a művészetet körülvevő világot, atmoszférát és társadalmat helyezte középpontba, az aktuális járványügyi helyzetre is reagálva. Május 16-án A II. világháború kulturális reprezentációja címmel indul konferenciasorozat. Az első alkalommal a II. világháború megjelenését vizsgálják a magyarországi emlékezetben és művelődésben.
Felhívta a figyelmet továbbá az MMA MMKI félévente megjelenő kulturális, összművészeti magazinjára, amely legújabb számának megjelenése az elkövetkező hetekben várható.
Berecz István felszólalásában rávilágított a táncházmozgalom jelentőségére, hiszen nemcsak a Kárpát-medence minden szegletében megtalálható a fiatal zenész és táncos generáció legkiválóbbjainak sok közös munkán és fellépésen megerősödött hivatásbeli szövetségéről van szó, de a világ magyarságának is – határon túliaknak és a diaszpórának egyaránt – közösségmegerősítő ünnepe, jelképe lett. A táncházmozgalom a legfőbb példa arra, hogy hagyományos műveltségünkre nemcsak szükség van, de igény is. Bízik benne, hogy idővel nem csak szubkultúraként, hanem széles körben elfogadott kultúraként tarthatjuk majd számon.
Wesselényi-Garay Andor a Tesztoszteronépítészet című beszélgetéssorozatról számolt be: elárulta, eleinte „klasszikus poszt-Covid beszélgetésnek” indult a sorozat, és ez a technikai kísérlet a járvány apropóján alkalmat adott arra, hogy szóba hozzák az adások során felmerülő építészeti témákat, amelyek már régóta várattak magukra. Az első építészeti tematikájú beszélgetéssorozat 2020 őszén indult útjára, Esték a Hild-villában Plusz címmel, amelyet 2021 tavaszán és őszén az Esték a Hild-villában – Tesztoszteronépítészet I–II. sorozat követett. Szeptember 18-án megszületett a leghosszabb, szakmai tematikájú, kötött időtartamú személyes interjúsorozat hazai rekordja. Wesselényi-Garay Andor építészteoretikus, az MMA MMKI tudományos főmunkatársa 24 óra alatt 24 vendéggel folytatott diskurzust arról, hogyan gondolkoznak kutatók, bölcsészek, építészettörténészek és eszmetörténészek az építészetről, mint kulturális evidenciáról.
Ezúttal azt a kérdést járja majd körbe beszélgetőpartnereivel, hogy létezik-e ma vidéki építészet, és annak melyek a legfontosabb jellemzői, illetve hol húzható meg a határ centrum és periféria között a magyarországi építészetben.
A sajtótájékoztató kezdetén és végén Berecz Mihály, az MMA Művészeti Ösztöndíjprogram ösztöndíjasának zongorajátékát hallgathatták meg a jelenlévők.
A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) őszi kiemelt programjairól tartott reggelivel egybekötött sajtóbeszélgetést a Geraldine – Auguszt Múzeumkertben szeptember 8-án. Az idei év több szempontból is mérföldkő a kutatóintézet életében, hiszen immár 5. éve annak, hogy átadták a Hild-villát, az MMA MMKI székházát, illetve a kutatóintézet új projektjeinek társadalmasítása további lehetőségeket ad egyéb szervezetekkel és közösségekkel való együttműködésre. Az esemény házigazdái Kocsis Miklós, az MMA MMKI igazgatója, Bólya Anna Mária, az MMA MMKI tudományos munkatársa és Windhager Ákos, az MMA MMKI tudományos munkatársa voltak.
Az egybegyűlteket Kocsis Miklós köszöntötte, aki egyúttal ismertette a kutatóintézet működésének elmúlt 5 évét. Elmondása szerint nagy örömére szolgál, hogy az intézet évente mintegy 20-30 kiadvánnyal áll elő, amely nagy részben MMA Kiadóval közös együttműködés terméke. Átfogó képet adott arról is, hogy a pandémiás helyzet okán mi minden változott a kutatóintézet működését és irányelveit illetően, többek között ilyen a rendezvények online térbe való részleges vagy teljes áthelyezésére való törekvés. Ez a szituáció magában hordozta azt a lehetőséget, hogy új, innovatív kötetekkel is előálljanak, amelyeket az intézet kollégái minél szélesebb szakmai közönség számára igyekeznek elérhetővé tenni, egészen pontosan online kiadványok formájában, ingyenesen. Fontosnak tartja, hogy az egymásra való reflektálásnak megadják a módját, és még több kutatóhoz eljuttassák szakmai eredményeiket.
Ebben a sajátságos helyzetben tervezték meg sokszínű őszi programsorozatukat, amely főszabály szerint már jelenlétben valósulna meg, de a rendezvények minden esetben online is követhetők lesznek. Kulcsfontosságúnak tartotta kiemelni a kutatóintézet megújult honlapját, amely egy letisztult, világos, alapvetően a kutatási tevékenységekre fókuszáló felületet ad. Ezen a weboldalon érhető el sok más érdekesség mellett az MMA MMKI Kultúrsokk című podcastja, amely zenei, irodalmi, építészeti, táncművészeti, művészetelméleti témákban várja a hallgatókat. Mindezeken túl továbbra is szándékukban áll művészeti oktatófilmeket közzétenni, így A te művészeTED című fiataloknak szóló videósorozat ősszel is folytatódik.
Megemlítette továbbá a Magyar irodalmi művek 1956–2016 című irodalomtörténeti lexikont, amely hozzávetőlegesen 800 szócikket tartalmaz, és online is elérhető ugyanabban a szerkesztett formában, mint a nyomtatott kiadvány. A lexikonból filmes változat is készül, ennek bemutatása előreláthatólag októberre várható. Az irodalmi lexikon több város kulturális és oktatási intézményeiben is bemutatásra kerül szerte az országban.
Kihangsúlyozta a művészeti alkotók bemutatásának fontosságát, amely kapcsán felhívta a figyelmet az MMA MMKI egyedülálló vállalkozására: egy 24 órás építészeti interjúmaratonra, amelynek során Wesselényi-Garay Andor építész, az MMA MMKI munkatársa 24 óra alatt 24 interjúalannyal beszélget szeptember 17. délelőttől szeptember 18. délelőttig. Az esemény online is követhető lesz.
Végül hozzátette: fontosnak tartja a magyarországi felsőoktatási intézményekkel való együttműködést országszerte, egy ilyen kapcsolat eredményeként jött létre az a kutatás, amelynek során az iskolán kívüli zenei neveléssel kapcsolatos tényezőket vizsgálták a Debreceni Egyetemmel közösen.
Bólya Anna Mária bemutatta a Magyar Csupajáték című produkciót vizsgáló tanulmánykötetet, ennek kapcsán körbejárta azt is, és miért fontos kiemelten foglalkozni ezzel az alkotással, hogy miért számított újdonságnak a keletkezése idejében. Kitért az összművészeti előadás magyarországi kutatásával kapcsolatos nehézségekre és hiányosságaira is. Az alkotók, művészek életműve kevésbé került előtérbe, éppen ezért szeretnék szélesebb körben elterjeszteni a kutatás eredményeit, így a kötet több tudományág aspektusából járja körbe a Magyar Csupajátékot. A kötet témájában a kutatóintézet szeptember 23-án konferenciát szervez a Pesti Vigadóban.
Windhager Ákos az MMA MMKI fiataloknak szóló őszi programjaival és terveivel kapcsolatban szólalt fel. Felhívta a figyelmet a művészeti területen történő utánpótlás, a gyerekek megszólítása és tudomány népszerűsítése fontosságára. Kitért arra is, miért nehéz mindez a művészetelméleti kutatások esetében, és ennek tudatában hogyan lehet megfogni a fiatalabb korosztályt, hogyan lehet lefordítani az ő világképükre a tudományt érthető formában. Erre ad alkalmat a szeptember 24-én megrendezésre kerülő Kutatók Éjszakája a Hild-villában, amelynek programjait szintén ismertette. Figyelembe ajánlotta továbbá a kutatóintézet Az egyházzene történetei című konferenciáját, amely november 8-án kerül megrendezésre a Pesti Vigadóban, és amely véleménye szerint azért is fontos, mert az egyházzene történetének vizsgálata mindeddig háttérbe szorult, azonban rengeteg olyan fontos szerzőről tudunk, akiknek életműve kevésbé ismert, holott műveik rendre megtöltötték a vasárnapi miséket. Hozzátette, a konferencia pontot tesz egy hároméves kutatás végére, ezzel fényt derítve majd a rejtett összefüggésekre.
