A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) idén is részt vesz a hagyományosan szeptember utolsó péntekén, ez alkalommal szeptember 29-én megrendezendő Kutatók Éjszakáján. A számos tudományterületet, illetve a  kutatói pályát népszerűsítő programsorozat alkalmából az MMA MMKI által a Hild-villában szervezett előadások és foglalkozások minden generációnak izgalmas programlehetőséget kínálnak.

A rendezvényeken való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amelyre a Kutatók Éjszakája honlapján vagy a

rendezveny@mma-mmki.hu e-mail-címen van lehetőség.

10:00–18:00 között: Utazás a reformkorba – A Hild-villa épületének kalandos felderítése

Az interaktív családi játékon keresztül a résztvevők felfedezhetik a reformkori Hild-villa épületének múltját és jelenét, és az időutazás során Hild József életének különös titkaira is fény derül. Az egyes állomásokon végighaladva megismerik egy reformkori nyaraló viszontagságos sorsát, miközben értékes információkkal is bővíthetik tudásukat azzal a történelmi korszakkal kapcsolatban, amelyben a villa is megszületett.

Korosztály: felső tagozatos, középiskolás, egyetemista, családos

10:00–11:30 Huzatsárkány a várban – Dávid Ádám játékos papírszínházmeséje titkokkal és kézműveskedéssel 

A férőhelyek beteltek. 

A Japánból eredő papírszínház, a kamishibai a mesélést színházi élménnyé varázsolja. Ebből ad ízelítőt Dávid Ádám egy interaktív vetítéssel egybekötött workshoppal és a Huzatsárkány a várban című meséje előadásával. Ebben a szeles történetben a keret ajtajai is aktív szereplői az eseményeknek: hol kinyitódnak, hol gondosan bezárulnak. A program végén mindenki kipróbálhatja magát papírszínházi előadóként, majd a gyermekek kezei alatt életre kelnek a mesék szereplői, a sárkányok és a szélkakasok.

Korosztály: alsó tagozatosoknak (7–9 éveseknek)

11:00–12:30 Tanuljunk a filmszakmákról! – Az art directortól a focus pulleren át az SFX-supervisorig

A Média a Közösségért Filmturisztikai Egyesület interaktív foglalkozása, a Pályaorientációs Mozgóképszakmai Program filmbejátszókkal, kvíz- és puzzle-játékkal hozza közelebb a filmesek világát a fiatalokhoz. Basa Balázs, a Magyar Művészeti Akadémia 2018–2021. évekre szóló Művészeti Ösztöndíjprogram ösztöndíjasa és Názer Ádám filmes szakember előadását filmrészletek színesítik, amelyek segítségével az érdeklődők olyan régi, klasszikus magyar filmekbe nyernek bepillantást, mint Az aranyember, az Egri csillagok vagy a Dögkeselyű, de mai magyar és nemzetközi sikerprodukciókról is szó lesz. Miközben az egyes alkotásokhoz kapcsolódva sorra veszik a szakmákat, lerántják a leplet a filmes trükkökről is.

A program célja, hogy felkeltse a mozgóképkultúra iránt érdeklődők figyelmét. Egyben lehetőséget kínál arra is, hogy a fiatalok a jövőben itthon kamatoztassák a megszerzett szakmai tudást, és a világsztárok közvetlen környezetében dolgozzanak egy olyan nemzetgazdaságilag is jelentős ágazatban, ami a vizuális kultúra legfontosabb termékeit állítja elő a nagyvilág számára.

Korosztály: felső tagozatos, középiskolás, egyetemista

13:00–14:00 Hősök tere – Alkoss képregényhőst a mesterséges intelligenciával!

Az érdeklődőket a képregények világába Németh Levente, a Magyar Művészeti Akadémia 2018–2021. évekre szóló Művészeti Ösztöndíjprogram ösztöndíjasa vezeti be. A grafikusművész szerkesztésében tavaly jelent meg a Hősök tere című könyv, amely történelmünk 1000 évnyi múltját 13 magyar hősön és 1000 rajzon keresztül mutatja be. Németh Levente programjából kiderül, hogy a mesterséges intelligencia segítségével a különböző szavak hozzáadásának segítségével hogyan lehet csodás képeket, egyedi illusztrációkat készíteni, illetve az is, hogy meddig terjednek az MI határai.

Korosztály: felső tagozatos, középiskolás, egyetemista, felnőtt

15:30–16:30 Legyél Te a hangadó! – Szinkronizációs játék Csőre Gábor színésszel

 A program során a közönség bepillantást nyer a szinkronizálás rejtelmeibe, és fültanúja lehet egy profi színész improvizálásának a Hild-villában kialakított „stúdióban”. A résztvevőket Csőre Gábor színész, szinkronszínész kalauzolja a mesterség világában, miközben maguk is a mesehősök bőrébe bújhatnak.

Korosztály: felső tagozatos, középiskolás, egyetemista, felnőtt

(A fotót Madar Edit készítette.)      

17:00–18:00 Akartok-e játszani? – Zenés-verses színházi játék Kosztolányi Dezső lírai és prózai szövegeinek felhasználásával 

A férőhelyek beteltek. 

Hajnali részegség, Halotti beszéd, egy novella, némi játék. Játék a nyelvvel, játék egy bábbal, játék kortárs zenével. Fuvolával, hárfával, ütőhangszerekkel.
A művészek Kosztolányi Dezső jól és kevésbé ismert műveiből válogattak, azt kovácsolták eggyé, hogy egy játékos est keretében kalauzolják végig a nézőket valós életen és halálon, generációkon, szülő-gyerek viszonyon, háborún és vágyott békén, emberi és létkérdéseken.

Közreműködnek: Az MMA Művészei Ösztöndíjprogram művészei, Nizsai Dániel (színművész, bábszínész), Vámosi-Nagy Zsuzsa (fuvola, altfuvola), Szilágyi Kinga Katinka (hárfa) és a Budapesti Fesztiválzenakar ütőse, Herboly László (ütőhangszerek).

Korosztály: felső tagozatos, középiskolás, egyetemista, felnőtt

18:00–19:00 Hang-villa – A Misztrál együttes koncertje

Egy estére a megzenésített verseké lesz a főszerep a Hild-villában. Az 1997-ben alakult Liszt Ferenc- és Magyar Örökség-díjas Misztrál együttes a magyarországi zenei élet egyik népszerű formációja. Magyar és külföldi költők versei, valamint népdalfeldolgozások szerepelnek repertoárjukon. Megzenésítéseik forrása a magyar népzenei hagyomány, amelyet gyakran ötvöznek a ma divatos világzenei irányzatokkal is. Az érdeklődők a koncert folyamán Ady Endrétől Babits Mihályon át egészen a kortárs szerzőkig merülhetnek el a „Misztrál-hangzásban”.

Közreműködik:

Heinczinger Miklós – furulyák, klarinét, doromb, fidula, duda, ének
Pusztai Gábor – ütőhangszerek
Tóbisz Tinelli Tamás – gitárok, nagybőgő, ének
Török Máté – cselló, gitár, mandolin, koboz, szájharmonika, tambura, ének

Korosztály: felső tagozatos, középiskolás, egyetemista, felnőtt

Galéria

Szeptember 6-án különleges bemutatkozó esttel egybekötött kerekasztal-beszélgetést szervezett a Baraccano Színház a Baraccano Zenekar szeptember 7-i budapesti koncertjéhez kapcsolódóan a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) székházában, a Hild-villában. A zenekar tagjai között szerepel Bátori István zeneművész, a 2021–2024. évi MMA Művészeti Ösztöndíjprogram ösztöndíjasa.

A szeptember 6-i találkozón Nella Belfiori, a bolognai Baraccano Színház igazgatója, Giambattista Giocoli, a Baraccano Zenekar művészeti vezetője és karmestere, Huszár Lajos Erkel-díjas zeneszerző, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, valamint Bátori István orgona- és csembalóművész volt jelen. A beszélgetést Huszár Lajos moderálta, aki több kérdést is feltett az intézménnyel, illetve a munkafolyamatokkal kapcsolatban az olasz vendégeknek.

Nella Belfiori a bolognai Baraccano Színház igazgatója röviden bemutatta a színház és a zenekar történetét, valamint beszélt Bologna városának jelentőségéről is az olasz kulturális életben. Elmondta, a koncert azért is fontos mérföldkő, mert az intézmény művészei most először állnak majd budapesti színpadon.

Giambattista Giocoli, a Baraccano Zenekar művészeti vezetője és karmestere a zenekar projektjeit foglalta össze, ugyanakkor részletesen ismertette a koncert koncepcióját. Hangsúlyozta, a Baraccano Zenekar kis létszámú, a produkciókat kamarazenekari felállásban valósítják meg és gyakran adnak elő nagy létszámú szimfonikus zenekarra íródott műveket, sőt, akár operákat is, amelyeket ilyenkor ők írnak és hangszerelnek át, mindig ügyelve arra, hogy valamilyen egyedi hangzást is becsempésszenek a darabokba. Az operaátiratokat általában énekesek nélkül, valamilyen másik művészeti ág (például próza, bábszínjátszás, képzőművészet) bevonásával adják elő, ami nagy népszerűségnek örvend a fiatalabb generáció körében – tette hozzá.

Bátori István beszámolt bolognai munkájáról, valamint a zenekarral való együttműködésének történetéről és röviden bemutatta folyamatban lévő ösztöndíjas projektjét is, amelynek keretében az Il Transilvano című XVI–XVII. századi orgonaiskolát fordítja le és dolgozza fel.

A szeptember 7-i koncerten – amelynek az Olasz Kultúrintézet ad otthont - Ottorino Respighi XX. századi olasz zeneszerző Régi dalok és táncok lantra című zenekari szvitjének átiratát hallhatja a közönség. A koncert a zenekar Respighihez kapcsolódó projektje keretében valósul meg, amelynek során a művészek végigjárják azokat az európai városokat, amelyek fontos szerepet játszottak a szerző utolsó éveiben. Respighi A láng című operáját 1935-ben, a zeneszerző halálát megelőző évben a budapesti Operaházban is bemutatták.

Galéria

2023. augusztus 27-én mintegy félszáz vendég jelenlétében zajlott le a Népi/vernakuláris építészet: a hagyományoktól a jövőig című nemzetközi konferencia ünnepélyes megnyitója Budapesten, a Walter Rózsi-villában.

A 2023. augusztus 27–30. között rendezendő, a Veszprém–Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 program keretében megvalósuló konferencia fókuszában a népi/vernakuláris építészet és a professzionális építészet párbeszéde áll. Az évszázadok alatt kikristályosodott hagyományos formakincs és technológiák mellett az újrahasznosítás, az energiatakarékosság igénye is természetszerűleg jellemzi a népi építészetet; azonban a kortárs építészetben is egyre fontosabb a fenntarthatóság ésxc a regionális arculat, a „hely szelleméhez” való kapcsolódás. A világszinten is egyedülálló, öt kontinens elismert szakembereit felvonultató rendezvény az MTA VEAB Népi Építészeti Munkabizottság, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet és a Szimmetria Alapítvány közös szervezésében valósul meg. Szimbolikus jelentőségű, hogy a tudományos és a művészeti akadémia közös ügyének tekinti e kérdést. A részt vevő vendégek az ünnepélyes megnyitó előtt vezetett épületbejárás keretében ismerhették meg a megnyitónak otthont adó budapesti Walter Rózsi-villát és egykori lakóinak történetét, az MMA Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ jóvoltából.

(tovább…)

Június 22-én Művészet és tudomány között címmel különleges bemutatkozó esttel egybekötött kerekasztal-beszélgetést tartott Gilah Yelin Hirsch Art Emerita professzor és multidiszciplináris Los Angeles-i művész az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) székházában.

Magyarországra látogatott Gilah Yelin Hirsch MFA, a kaliforniai Dominguez Hills-i Kaliforniai Állami Egyetem művészeti professzora. Munkái a tudomány, a művészet és a spiritualitás összefüggéseit kutatják, ötvözi a művészetet, a designt, az antropológiát, az építészetet, a teológiát, a filozófiát, a pszichológiát, a pszichoneuroimmunológiát és a világkultúrát. 1972-ben Hirsch egyike volt a világ első női művészszervezeteinek, a Los Angeles Council of Women Artists (LACWA) alapítóinak, 1968-tól pedig alkotásaival nemzetközi kiállításokon szerepel olyan nagy múzeumokban, mint a Los Angeles County Museum of Art, a New York-i Whitney Museum of American Art, Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeum vagy Izraelben a Jeruzsálemi Biennálé. Hirsch Kozmográfia: Az univerzum írása című 1995-ben készült filmje az ábécé eredetét, a természeti mintákat, valamint az észlelés és a megismerés neurológiáját vizsgálja, legutóbbi filmje pedig, a 2018-as Reading the Landscape több filmes díjban részesült.  

Az érdeklődők június 22-én 15 órától a Hild-villában bepillantást nyertek Gilah Yelin Hirsch különleges világába, megtekinthették a Kozmográfia, valamint a Reading the Landscape című filmjeit, majd 17 órától megismerhették a világhírű művész munkásságát. Domokos Johanna, a Bielefeldi Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, Avi Roth festőművész, fotográfus és Csáji László Koppány, az MMA MMKI igazgatója a kerekasztal-beszélgetés keretében többek között olyan kérdésekre keresték a válaszokat, minthogy a világkultúrákban szerzett tapasztalatai hogyan öltöttek testet alkotásaiban, illetve hogyan születtek meg filmjei. A rendezvényt 19 órától a Hild-villa kertjében a Duola koncertje zárta.

Galéria

Április 26-28. között nemzetközi konferenciát szervezett a hazai táncantropológia helyzetéről a Csokonai Színház és a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Néprajzi Tanszék közös rendezésében a Debreceni Tánctudományi Műhely. Az esemény megvalósításában együttműködő partnerként vett részt az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI).

A debreceni Néprajzi Tanszéken ma már hagyományosnak tekinthető a tánckultúrával való tudományos igényű foglalkozás, így az évek alatt a tanszékhez is kapcsolódó kutatókból tánctudományi kutatóműhely szerveződött. A konferenciákon a tanszék tánctudományi műhelyéhez kötődő kutatók és intézmények képviseltetik magukat a debreceni kutatók mellett, így például az ELKH-DE Néprajzi Kutatócsoport, az MMA MMKI, a Magyar Táncművészeti Egyetem, illetve a Magyar Etnokoreológiai Társaság szakemberei. A március és június között zajló szakmai program második eseménye az április 26-28.között megrendezett A hazai táncantropológia helyzetéről: A tánckultúra antropológiája és művészetelméleti kontextusai című találkozó.

Bólya Anna Mária, az MMA MMKI tudományos munkatársa előadásában a BalletWhere projektről beszélt. A másfél éves V4 támogatású projekt előzményét a MMKI támogatta. A projekt a magyar balett történet kezdeteihez kapcsolódó, az első Magyar Nemzeti Színház ma már nem létező épületét, annak belső színházi terét ábrázoló MaxWhere térbe helyezett okostáblákra készült kutatási alapú tananyag. Az okostáblákon elhelyezett tananyagot lengyel, magyar, szlovák és macedón egyetemeken tesztelték. Az előadás ennek pozitív eredményeiről részletezte.

Windhager Ákos, az MMA MMKI tudományos főmunkatársa a Hegel, Scruton, Wagner – avagy Madách táncai című előadásában a frissen elkezdett kutatás kulcskérdéseit ismertette a konferenciaközönséggel. A Parsifal és Az ember tragédiája műveket vetette össze a Roger Scruton utolsó kötetében leírt az „Isten jelenlétének hiánya” alaphelyzet alapján. A magyar szakirodalom eddig A Niebelung gyűrűje tetralógia világkorszakokat átölelő zenés „eposza” felől közelítette meg Madách alkotását. A jelen előadás azonban rámutatott arra, hogy Wagner utolsó operája (is) hasonló kérdéseket és válaszokat ad, mint a Tragédia. A keresztény Nagyelbeszélés egyénre lebonthatósága és az emberiség közös sorsa együttesen jellemzi a két közel egyidős „drámát”. Az, pedig, ahogy mind Parsifal, mind Ádám végig az Isten jelenlétét keresi maga a rítus – vallásos, antropológiai és színházi értelemben. A konkrét táncantropológiai szempontokat pedig a Tragédia haláltánc jelenetének megzenésítései alapján illusztrálta.

Csáji László Koppány, az MMA MMKI igazgatója Térhasználat, mozgás és tánc a kulturális antropológia szempontjából című előadásában a művészetantropológia és a táncantropológia viszonyát tárta fel, e két diszciplína tudománytörtének rövid felvázolása után. A táncantropológia sem Magyarországon, sem a nemzetközi tudományos életben az utóbbi évekig nem volt része a művészetantropológiának, ami inkább a vizuális művészetekre koncentrált, a vizuális művészetek társadalmi, történeti, kulturális hátterét, a művészet mibenlétét, szerepét továbbá az ember, mint érték- és valóságalkotó lény kulturális hasonlóságait és különbségeit kutatta. Csak sporadikusan jutott szerephez benne a „társadalmi dráma” leképződése, a színházi, irodalmi és zenei élet, a népköltészet és a tánc. Az utóbbi években azonban a művészetantropológia integratív tudományos diszciplínává válását figyelhetjük meg. A különböző társtudományok (pl. anyelvészet, pszichológia, szociológia, történettudomány stb.) eredményeinek felhasználása mellett a művészetet is tágabban értelmezi, a művészeti ágakat egymásra hatásukban vizsgálja. Előadásában a táncantropológiát konkrét példák, esettanulmányok segítségével közelítette meg: a térhasználat, a mozgás, a mimika és a gesztusok, továbbá a játék/kreativitás/alkotás dimenziójában helyezte el, így teret adva a táncot az irodalommal, a zenével, a dramatikus és más performatív művészetekkel, sőt, az építészettel is összekapcsoló komplexebb látásmódnak.

A konferencián a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa, Ábrahám Nóra is előadott.

A konferencián bejelentették, hogy a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara és az MMA MMKI partnerségi, együttműködési szerződést köt egymással.

Galéria

A közönségelérés kortárs módszerei címmel szervezett tudományos konferenciát és szakmai napot a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) a Hagyományok Házával közösen a IX. Országos Rajzfilmünnep kísérőrendezvényeként október 25-én a Hagyományok Házában.

A konferencián elsősorban a rajz- és gyerekfilmközönség elérésének, nevelésének és megtartásának lehetőségeit vizsgálták. Az előadók saját területük nemzetközi ismertségű szakemberei voltak, akik konkrét példákon keresztül számoltak be tapasztalataikról.

A jelenlévőket M. Tóth Géza, az Országos Rajzfilmünnep alapítója köszöntötte, aki elmondta, évek óta szeretnének egy olyan szakmai napot szervezni a Rajzfilmünnephez kapcsolódóan, amely lehetőséget ad arra, hogy a szakemberek találkozzanak, kötetlenül beszélgessenek és szakmai kapcsolatokat alakítsanak ki. Hozzátette, a Rajzfilmünnep egy olyan rendezvénysorozat, amellyel számos településre el lehet jutni a közösségi filmnézéshez kapcsolódó programokkal.

Idén először a határon túl is megjelennek, hiszen bekerültek a hálózatba erdélyi helyszínek is, így ebben az évben összesen 116 helyszínen lesz látogatható a Rajzfilmünnep.

Az első szekciót Velünk élő filmtörténet – kutatás, rekonstrukció, képzés címmel M. Tóth Géza vezette. Első előadóként Varga Zoltán filmtörténész, az MMA Művészeti Ösztöndíjprogram ösztöndíjasa osztotta meg gondolatait az egykori Pannónia Filmstúdió animációs filmjeiről, különös tekintettel Jankovics Marcell életművére. Mint arra rávilágított, a magyar filmgyártás fellegvárának tartott stúdió az ötvenes években számos nehézséggel küzdő animációsfilm-készítőnek adott új otthont 65 évvel ezelőtt történt alapításakor, emellett sokféle stílus kibontakozását engedte – Jankovics Marcell, a stúdió egyik legmeghatározóbb rendezőegyéniségének munkássága különösen jól példázza a stílusok és formák gazdagságát.

Kiss Melinda animációs tervezőművész, a Budapesti Metropolitan Egyetem Animáció és Média Design Tanszékének vezetője, az Animáció alap- és mesterszak szakfelelőse előadásában a Budapesti Metropolitan Egyetem több mint 10 éve indult animációs képzését mutatta be. Elmondása szerint az eltelt időszakot folyamatos változás jellemezte, és folyamatosan keresik és fejlesztik azt a módot, ahogyan jól felkészült animációs szakemberek képezhetők, motivációjuk megtartható, elkötelezettségük a szakmai értékek iránt növelhető és stabillá tehető. Felhívta a figyelmet nemzetközi, angol nyelvű képzésükre, amelyre a világ minden tájáról érkeznek jelentkezők színes, de mégis összetartó közösséget alkotva.

Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum igazgatója az archívum tevékenységét járta körbe, amelynek legfontosabb elemei közé tartozik egy hosszútávú és korszerű nemzeti filmrestaurálási és digitalizálási program, a közönségépítés és az ehhez kapcsolódó marketingtevékenység, a hatékony belföldi és nemzetközi terjesztés, valamint a magyar nemzeti filmkincs beépítése az oktatásba. Hangsúlyozta, az animációs filmek megőrzése is az archívum alapfeladata, előbb-utóbb minden film itt köt ki és kerül archiválásra, de fontosnak tartják, hogy ne csak a tárolásról gondoskodjanak, hanem a közönséggel való megosztásról és az elérhetővé tételről is.

A második szekcióban a nagyközönség megszólítását tárgyalták a tájékoztatás, aktivizálás és szolgáltatás aspektusából Ráduly György vezetésével. Jung Zsuzsanna forgalmazási szakember, a Filmio online VOD-szolgáltatás projektmenedzsere a magyar Nemzeti Filmintézet által indított Filmio streaming-szolgáltató működését és kínálatát tárta az érdeklődők elé. Mint azt elmondta, elsődleges céljuk a közelmúlt magyar alkotásainak és a régmúlt felújított klasszikusainak elérhetővé tétele a nagyközönség számára. A Filmio mindenkinek szól, aki érdeklődik a magyar filmtörténet remekei iránt, aki újranézné kedvenc magyar filmjeit és fesztiválsikereit, aki nem látta az elmúlt évek magyar filmes alkotásait, emellett nem utolsósorban egyes filmes tartalmak kizárólagos online vagy premier platformja.

Böszörményi Gábor filmkritikus, szerkesztő, a Mozinet Kft. tulajdonosa és ügyvezetője a Toldi, a mozifilm és a Ruben Brandt, a gyűjtő moziforgalmazásáról osztott meg részleteket előadásában. A Mozinet évente nagyjából 15 filmet forgalmaz a magyar mozikban, ezekből egy-kettő animációs film. Az animációs filmjeikkel alternatívát próbálnak nyújtani a nagy hollywoodi rajzfilmeknek, olyan alkotásokat keresnek, amelyek technikájukban, témájukban, narratívájukban eltérnek a piacot uraló stúdiófilmektől. Beszámolt arról is, hogyan néz ki a mozifilmek forgalmazása a jelenlegi helyzetben és a Covid-időszak alatt, illetve hogyan készülnek a magyar mozik az energiaspórolásra.

Radóczy Katalin, aki mint Vice President of Programming felel az AMC Networks International teljes nonsport portfóliójának lineáris és nem lineáris program stratégiájáért a régióban, a tematikus gyerekcsatornák kábeltelevíziós piacon betöltött szerepét járta körbe. Kitért arra, hogy a televízió szerepe miként változott az évek során a gyerekek elérésének életében, hiszen elmondása szerint a streaming-szolgáltatók megjelenésével már nem korlátozható 24 órára a műsor, bárhol bármennyi tartalmat tudunk fogyasztani, ami egyben új veszélyeket jelent a gyerekekre nézve. Emellett kifejtette, milyen történeteket preferálnak a Minimax és a JimJam műsorválasztásában, hogyan tartják szem előtt a kisebb és a nagyobb korosztályok igényeit, érdeklődési köreit.

A harmadik és egyben utolsó szekció a Közönség mint közösség – fesztiválok, műhelyek, klubok címet kapta, a levezető elnök pedig Csáji László Koppány, az MMA MMKI igazgatója volt. Fülöp József, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora az animációs filmművészet oktatásának történetét és jelenlegi helyzetét mutatta be előadásában, kitérve a Kiskakas Animációs Filmnapok jelentőségére is. Rávilágított, hogy bár a 70-es évektől kezdve jönnek létre animációs iskolák Európa-szerte, az új évezreddel az animáció oktatása új lendületet kapott, amelynek az egyik mozgatója a filmek készítésének technológiai átalakulása volt. Hangsúlyozta, rengeteg szakember hozzáadott értéke, szaktudása kellett ahhoz, hogy az animációs oktatás a mai formájában létrejöjjön és fejlődni tudjon.

Patrovits Tamás animációsfilm-rendező, grafikusművész, művésztanár előadásában az általa és Orosz Anna Ida által megálmodott Primanima Animációs Játszóházat mutatta be a közönségnek. A játszóház célja, hogy a gyerekek ne csupán passzív nézői legyenek a mozgóképeknek, hanem maguk is alkotókká váljanak. Ennek érdekében ötvözik a hagyományos, analóg technikákat a digitális eszközökkel, és a résztvevők az élményalapú foglalkozások során elsajátított ismeretekkel felvértezve később otthon is bele tudnak vágni kisfilmek készítésébe. Hisznek abban, hogy a játszóházi foglalkozások és a szakkörök segítségével mindenki felfedezheti az animációban rejlő örömöt.

Végezetül Demeter Éva, az Alexandre Trauner ART/Film Fesztivál igazgatója bemutatta, hogyan tud egy artmozi a közönség szolgálatában közösségi térként funkcionálni a 21. században. Artmozijuk 1990 óta üzemel Demeter István vezetésével, kávézójában rendszeresen megrendezésre kerülnek képzőművészi kiállítások, könyvbemutatók, valamint olyan kulturális és közéleti események, amelyek színesítik Szolnok város kulturális életét. Meglátása szerint több közös pontjuk is van az Országos Rajzfilmünneppel, többek közt az, hogy mernek a közönség fejével, innovatív ötletekben, akár online térben is gondolkodni.

Galéria

Szeptember 27-én, Csupó Gábor 70. születésnapja alkalmából bemutatták a Csupó Gábor – A Pannónia Stúdiótól a hollywoodi csillagig című könyvet az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI), a FilmHungary és az eseménynek otthont adó Moholy-Nagy Művészeti Egyetem közös szervezésében. A kiadvány a FilmHungary Magyarok Hollywoodban című sorozat részeként jelent meg. A könyvbemutatón részt vett Csupó Gábor ötszörös Emmy-díjas magyar–amerikai animációs filmalkotó; Rófusz Ferenc Oscar- és Kossuth-díjas magyar rajzfilmrendező; Ternovszky Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező; Csáji László Koppány, az MMA MMKI igazgatója; Kollarik Tamás Bánffy Miklós-díjas és Magyar Filmdíjas alkotó és Takó Sándor Magyar Mozgókép Díjas alkotó, a kötet szerzői; valamint Ferencz Mihály, a kötet tervezőgrafikusa.

Csupó Gábor a kortárs magyar és amerikai film egyik legnagyobb alakja, akinek kalandokkal és kihívásokkal teli, filmtörténeti jelentőségű életútját könyv ezelőtt még sosem dolgozta fel. Élete páratlan lehetőséget enged, hogy bepillantsunk a kommunista Magyarország rejtett zugaiba, egy fiatal művész útkeresésébe. Az Egyesült Államokban A Simpson családdal (The Simpsons) robbant be, amely világhírnevet hozott számára. Nevéhez fűződnek az 1990-es és a 2000-es évek legnagyobb Nickelodeon-sikerei, a Fecsegő tipegők (Rugrats), A Thornberry család (The Wild Thornberrys), a Rocket Power és a Jaj, a szörnyek! (Aaahh!!! Real Monsters) című sorozatok. Karrierje során huszonháromszor jelölték a legrangosabb televíziós elismerésre, az Emmy-díjra, amelyet ötször is elnyert.

A könyvbemutatót megelőzte Csupó Gábor címzetes egyetemi tanári címének ünnepélyes átadása, amelyet Fülöp József, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora nyújtott át részére. Kollarik Tamás ezekkel a szavakkal méltatta a filmalkotót: „Vannak teljesítmények, amelyeket nem kell megmagyarázni, nem kell indokokat keresni, amikor elismerésük megtörténik – Csupó Gábor életműve ilyen.” Mint azt elmondta, Csupó tehetséget és hitet, becsületet és szorgalmat kapott otthonról, generációk nőnek fel a munkáin, emellett azon kevés animációs alkotók egyike, aki kilépett az animációs műfajból, és élőszereplős filmrendezőként is megszerezte a nemzetközi sikert és elismerést. Az Amerikában töltött évtizedek alatt is megmaradt magyar érzelmű és gondolkodású európai filmalkotónak, aki nem követ trendeket, konvenciókat, hanem alakítja és formálja azokat – minden szabályt felrúgott, miközben újakat írt helyette. Igaz ember, akit mindvégig a szabadság szeretete kísért az úton, amely a mai napig ott csillog a szemében. Hozzátette, hogy amikor megkezdődtek a könyv szerkesztési munkálatai, a tisztelet és a példaértékű munkásság bemutatásának szándéka vezette őket, „de az együtt töltött idő alatt a tisztelet mélyült, az elhatározásból pedig meggyőződés lett, és őszinte baráti szeretettel egészült ki”.

Az MMA MMKI kiemelt figyelemmel foglalkozik a magyar film területének kutatásával. Arról, hogy eddig milyen kötetek jelentek meg az intézmény gondozásában, arról Csáji László Koppány, az MMA MMKI igazgatója beszélt. Prezentálta a közönségnek a filmművészettel kapcsolatos kutatásokat és az azokból megjelenő köteteket, amelyeket elmondása szerint sok helyen tankönyvként is használnak. A Fundamenta profunda elméleti megalapozó kiadványok keretében jelent meg az Animációs körkép című kötet, amely a magyar animáció oktatási, intézményi és pályázati lehetőségeit járta körbe, illetve a Mozgókép és paragrafusok, amely a filmgyártás intézményi és szabályozási kérdéseivel foglalkozott. Az intézet Documenta Artis kötetei között láttak napvilágot 2017-ben a Magyar forgatókönyvírók I. és 2019-ben a Magyar animációs alkotók I. interjúkönyvek, amelyekben kortárs alkotók szakmai, de az oktatás számára is felhasználható módon beszélnek szakmájuk szerepéről, helyzetéről, a magyar mozgókép jelenéről és jövőjéről. A 2021-ben megjelent Magyar producerek I. című kiadvány célja, hogy a magyar mozgókép kortárs alkotóinak gondolatait, meglátásait megőrizze. Emellett a magyar filmkultúra 125 évének legfontosabb produkcióit ismerteti a 2021-ben megjelent Magyar filmek 1896–2021 című lexikon. Ezek sorába illeszkedik immár nyolcadik tagként a Csupó Gábor életművét bemutató könyv, amelyet szerettek volna közelebb vinni az olvasókhoz az illusztrációk által is, éppen ezért úttörő vállalkozásnak számít a korábbi köteteikhez képest.

Ezt követően Rófusz Ferenc Magyar Szent István-renddel és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Oscar-díjas rajzfilmrendező méltatta nemzetközi vonatkozásban Csupó Gábor munkásságát. Felidézte, hogy amikor kiment hozzá Amerikába átvenni az Oscar-díjat, Csupó örömmel fogadta őt, és szívesen vállalta, hogy elkészíti róla a díjátadón azokat a fekete-fehér fotókat, amelyeket a mai napig örömmel vesz elő. Elmondása szerint sok kalandot megéltek együtt: elmesélte, hogyan akarták elfogni a betörőket a los angelesi villában – a rendőrök meg is jegyezték, hogy „csak az őrült európaiak viselkednek így”. Hozzátette, Csupó mindig is az az ember volt, aki igazán meg tudta mutatni a magyar virtust, emellett nem félt eltérni a megszokottól: a Simpson család felrúgta a régi „iskolát” és a Disney által bevésődött konvenciókat, a Fecsegő tipegőkkel pedig ezt még tovább sikerült fokozni.

Ternovszky Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja beszédében elmondta, hogy a 70-es évek elején sok fiatal jelent meg a Pannónia Filmstúdióban, ugyanis a Mézga család kapcsán intenzív fejlesztés indult be – ekkor találkozott Csupóval a pályakezdő alkotók között. Később munkakapcsolatba is kerültek, amikor a bekerült fiatalokat szétosztották, hogy vezessék be őket a szakma rejtelmeibe. Meglátása szerint „a külföldre távozott alkotók nagyon szépen megállták a helyüket, de Gábor teljesítménye a csúcs minden tekintetben”. A sors később egy filmfesztiválon hozta őket össze, ahol Csupóék az Immigrants című filmmel voltak versenyben, ő pedig zsűritagként szerepelt.

A programot kerekasztalbeszélgetéssel folytatták, amelynek résztvevői Csupó Gábor, Kollarik Tamás, Takó Sándor és Ferencz Mihály voltak. A beszélgetésen szó esett arról, hogyan született meg a könyv, és végül hogyan fogtak hozzá a közös munkának – a nehézkes indulásról Kollarik Tamás osztott meg részleteket. Takó Sándor elmondta, hogyan épülnek fel a fejezetek, hogyan rakták össze ezt a nagyszabású könyvet, ugyanis számtalan interjúalany bevonásával készült el a végső verzió, amely teljes egészében végigtekinti Csupó Gábor eddigi munkásságát. Ferencz Mihály hozzátette, hogy nem csupán a szövegnek, hanem „magának Gábor életének is nagyon jó dramaturgiája van”, ezért nagyon élvezte a munkát, habár könnyű elkalandozni a sok illusztráció és mozgalmas képek között.

Csupó Gábor elmesélte, hogy mindig is szeretett rajzolni, de az animációs film akkor lépett be az életébe, amikor először meglátta a 101 kiskutyát a moziban, és elkapta annak a varázsa, hogy a rajzai akár meg is mozdulhatnak. Az amerikai munkásságával kapcsolatban elárulta, hogy általában őrült európai művészként tekintettek rá, ezért mindig kilógott a sorból, ő nem akarta utánozni az amerikai stílust, mindig a saját útját követte. Elmondta azt is, hogyan születtek meg a Simpson család figurái, és hogyan fogadták ezt akkor – Jim Brooks producert nem volt könnyű meggyőzni arról, hogy „ennek van ereje, mert ez valami más”. Csupó Gábor az elsők között volt, aki azt állította, hogy felnőttek számára is érdemes rajzfilmet készíteni, de művei ennek ellenére a fiatalabb korosztályt is ugyanúgy képesek megragadni.

A könyvbemutatón elárulták, hogy Csupó Gábor – A Pannónia Stúdiótól a hollywoodi csillagig című kötet angol nyelvű változata is készülőben van.

Az esemény visszanézhető a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Youtube csatornáján.

Galéria

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészeti Ösztöndíjprogramjának immáron ötödik évfolyamának megnyitóünnepségét tartották szeptember 20-án a Pesti Vigadó (az MMA székháza) Dísztermében. A száz nyertes pályázó és a jelenlévő akadémikusok előtt beszédet mondott Vashegyi György, az MMA elnöke, Richly Gábor, az MMA főtitkára és Csáji László Koppány, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) megbízott igazgatója.

A találkozó megnyitásaként Boros Mihály zongoraművész, az MMA 2021–2024-es évfolyamokra szóló Művészeti Ösztöndíjprogram ösztöndíjasát hallgathatta meg a közönség, aki Kodály Zoltán Marosszéki táncok című darabját mutatta be. A zongorajáték alatt az MMA Művészeti Ösztöndíjprogram képzőművészet, valamint ipar- és tervezőművészet szekció alkotásaiból került kivetítésre egy rövid összeállítás.

Az egybegyűlteket Vashegyi György, az MMA elnöke köszöntötte, aki tolmácsolta az MMA akadémikus tagjainak és a köztestület tagjainak gratulációját, együttműködését és támogatását az ösztöndíjasok felé a pályázatokban kitűzött célok, alkotások és kutatások megvalósításához, művészi fejlődésük eléréséhez. Mint azt kiemelte, többéves előkészítés után indult útjára az ösztöndíjprogram, és egyik legizgalmasabb elnöki feladata volt a részletek meghatározása. A kiírásban tudatosan nem adnak tematikus ajánlásokat, hiszen a művészi fantázia alkotói szabadságát nem kívánták korlátozni, ezt a beérkező pályaművek színessége és eredetisége is alátámasztja. Hangsúlyozta, az ösztöndíjprogram legfontosabb célja azonban, hogy áttörő pezsgést vigyenek a kortárs magyar művészeti életbe: meglátása szerint ugyanis az MMA régi és új ösztöndíjasai egyaránt a magyar művészet jelenlegi és jövőbeli elitjét képezik.

Richly Gábor, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára beszédében kiemelte az ösztöndíjprogram által nyújtott egyedülálló lehetőséget, miszerint a jelentkezőknek nem csupán egy évre előre kell tervezniük a pályázat benyújtásakor, hanem hároméves futamidő áll rendelkezésükre arra, hogy terveiket megvalósítsák és tehetségüket kibontakoztassák. Felhívta a figyelmet az ösztöndíjprogram kapcsolatteremtési lehetőségére is a felsőbb évfolyamokkal, akadémikusokkal, amelyet elsősorban a négyhavonta megrendezésre kerülő ösztöndíjas találkozók tesznek lehetővé. Kiemelte és megköszönte továbbá a szekcióvezetők fáradságos munkáját, akik az elmúlt évben nagyon sok figyelmet, szeretet adtak az ösztöndíjasoknak: mint monda, „ez az egyik kulcsa annak, hogy a program úgy működhessen, ahogy azt annak idején elképzelték”.

Ezt követően Csáji László Koppány, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet megbízott igazgatója tájékoztatta az egybegyűlteket az ösztöndíjprogramról. Elmondása szerint amikor az alapítók létrehozták az MMA intézményét, két fontos cél lebegett a szemük előtt: egyrészt hogy elősegítsék a különböző művészeti ágak együtt gondolkodását, másrészt hogy a szabad művészeti gondolkodásnak meglegyen a közös fóruma. Ez elmondható az ösztöndíjprogram esetében is, éppen ezért bátorította az ösztöndíjasokat, hogy ne csak a saját szekciójuk ülésén vegyenek részt, hiszen más művészeti területen tevékenykedő társaik meghallgatásából is izgalmas találkozások alakulhatnak ki. A továbbiakban ismertette az ösztöndíjas időszak teljesítéséhez szükséges követelményeket, illetve az idei pályázatok megoszlásának statisztikáit – ennek kapcsán felhívta a figyelmet a határon túli magyarok számára az ösztöndíjat nyert pályázók között, akiknek bár megoszlása egyre magasabb, a jövőben még inkább szeretnék őket bevonni a közös munkába.

A következőkben a tavalyi évben támogatást nyert Csuzi Márton kortárs táncművész előadását tekinthette meg a közönség, aki az idei évben végzett ösztöndíjas, Feledi János Don Quijote című táncszínházi darabjából adott elő egy részletet.

Az ünnepi megnyitó folytatásaként a MMA 2021–2024. Művészeti Ösztöndíjprogram irodalom szekcióban támogatást nyert költő, Babiczky Tibor felolvasásában a Barbár partokon és az Istenek nyomában című költeményei hangzottak el.

A program zárásaként a jelenlévők megtekinthették az ösztöndíjas filmalkotók rövid vetítését. Az összeállításban Mosonyi Szabolcs, B. Nagy Ervin, Gelley Bálint Farkas, Mózes Gergely és Csuja László filmrészletei voltak láthatók.

Az előadások után az újdonsült ösztöndíjasok részt vettek az I. Rendhagyó Ösztöndíjas Találkozón, ahol a bemutatkozás keretében megismerhették szekcióvezetőiket, szekciótársaikat, és ebben a körben kötetlen szakmai beszélgetésben vehettek részt.

Galéria

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) és a Magyar Kultúra Kiadó (Győr) kerekasztal-beszélgetést szervezett Az irodalomtanítás jövője címmel Móser Zoltán Olvasatok című könyvsorozatának bemutatására szeptember 9-én a Hild-villában, az MMA MMKI székházában. A beszélgetés és vita mottóját Riedl Frigyes sorai adták: „az irodalomtanárnak az a hivatása, hogy megtanítsa a növendékeit olvasni...”. Az eseményen részt vett Móser Zoltán, az MMA rendes tagja, a PPKE nyugdíjas tanára, Kulin Ferenc irodalomtörténész, az MMA rendes tagja, Falusi Márton költő, szerkesztő, az MMA MMKI tudományos főmunkatársa, Csörsz Rumen István irodalomtörténész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa, Tóth M. Zsombor az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar egyetemi adjunktusa, valamint Vinczellér Katalin, a Veres Pálné Gimnázium középiskolai tanára.

Móser Zoltán hét kötetesre tervezett könyvsorozata a középiskolásokat célozza meg, és elsősorban azokról az írókról és költőkről szól, akik a tananyag részét képezik. De nem nevezhető tankönyvnek, inkább azok kiegészítőjének. A célja az, hogy kedvet ébresszen az olvasáshoz, hiszen panaszként, tanácsként is hallható a magyartanároktól, hogy „nehéz szövegből” egy oldalnál többet nem olvasnak a diákok, az internet foglyaiként máshoz szoktak. A beszélgetésen azt szerették volna kideríteni a résztvevők, hogyan, miként lehetne másként oktatni, milyen képet tudunk felvázolni a jövő irodalomtanításáról?

A jelenlévőket Csáji László Koppány, az MMA MMKI megbízott igazgatója köszöntötte, aki egyúttal bemutatta a kerekasztal-beszélgetés résztvevőit.

Móser Zoltán a kiadványok alapján ismertette javaslatait az oktatáshoz kapcsolódóan, amelynek során felvetette a kérdést, feltétlenül szükséges-e tankönyv az irodalom tanításához? Hogyan lehet többek közt Amade Lászlóról úgy írni, hogy a gyerekek élvezzék is, vagy akár Ányos Pálról; miként lehetne leírni nekik, hogy mi volt Balassi előtt 500 évig, merthogy akkor is volt élet, méghozzá balladák, táncok formájában (a 7. kötet éppen ezért a középkorról szól majd). Hozzátette, a szöveg és a kép akkor működik jól egy tankönyvben, ha párbeszédet folytatnak egymással, de ezt sajnos nem mindig sikerül prezentálni.

Kulin Ferenc meglátása szerint a tankönyv használata igen is fontos, mivel elvi segítséget ad, nélküle „zsibvásárrá” alakulna a magyaróra, szükséges, hogy valamilyen dokumentálható módon követelményt közvetítsünk, amire a diák is hivatkozni tud. Kitért arra is, hogy sokkal inkább az irodalomtanítás részévé kellene tenni a politikatörténetet, ami nem megkerülhető probléma: vállalni kell, hogy mindig is voltak egymással szemben álló nézetek, meg kell határozni a saját pozíciónkat, de fontos szem előtt tartani a diákok megosztottságát is ezügyben. Nyíltsággal, őszinteséggel lehet feloldani ezt az ellentétet, amelyre a legszebb példát az írók-költők adták.

Csörsz Rumen István felhívta a figyelmet a versek és egyéb irodalmi szövegek zeneiségére. Véleménye szerint az irodalom aktív készségeit hagyjuk elhalni az óvoda után, éppen ezért fontos a populáris műfajok bevonása az oktatásba, hogy azokat a fajta élményeket, amikkel a gyerekek nap mint nap találkoznak, és jobban magukénak érzik, könnyebben kanonizálni lehessen. Ez nem egy új gyakorlat a művészetekben, gondoljunk például a versek megzenésítésére.

Falusi Márton kifejtette véleményét a zene és költészet kapcsolatát érintve azokról a versekről, amiket még énekelve adtak elő, vagy jól megzenésíthetők. Mint mondta, ezek a költészet értékes, de viszonylag szűk szeletét adják. A versek megzenésítése ma is nagy népszerűségnek örvend, azonban a bonyolult metrikai alakzatokból, ritmusképletekből, amiket a 20. századi líra meghonosított, rendkívül nehéz dalt szerezni, így csapda is lehet a zene. Hozzátette, nem járható út, ha a kortárs irodalom nagy része kimarad az oktatásból, megáll a 20. század közepén, a diákok nem tanulnak meg kortárs műveket olvasni, ezért a különböző korszakokat párhuzamosan lenne a legjobb tanítani.

Tóth M. Zsombor szerint kulcsfontosságú az interdiszciplinaritás megvalósítása az irodalom oktatásában. Az egyes műveknél elengedhetetlennek tartja, hogy a tanulók a vonatkozó történelmi eseményekkel is össze tudják kötni őket, tudjanak párhuzamot vonni régi és új között, emellett megtanuljanak helyesen beszélni, gondolkodni, kifejezni magukat. Elmondása szerint a kerettantervnek olyannak kell lennie, hogy egyben a tanári szabadságot is biztosítsa. Mint az elhangzott, gyakran teszik fel neki és kollégáinak a kérdést, mennyit is olvasnak a gyerekek? Olvasnak egyáltalán? „Igen, csak mást, és máshogyan.” Ehhez a tanároknak alkalmazkodniuk kell, de abban is fontos szerepük van, hogy miképpen sajátítják el a gyerekek a technikai eszközök használatát.

Vinczellér Katalin szerint valóban kétségtelen a változás, az olvasáskultúra teljesen megváltozott, éppen ezért fontos lenne megtárgyalni, hogy a kortárs szöveg megértését hogyan lehetne gazdagítani, bizonyos szabadságot adó, inkább csak irányvonalat mutató könyvekkel. Lényegesnek tartja, hogy a gyerekek megtanuljanak olvasni, kérdéseket feltenni, közük legyen ahhoz, amit olvasnak. Ezek kulcsfontosságú szerepet játszanak abban is, hogy az utolsó évben gond nélkül le tudják tenni az érettségit – ha csak a vizsgára való szigorú felkészülést tartja szem előtt a tanár, akkor ez a feladat jó eséllyel akadályokba ütközhet.

Galéria

Augusztus 31-én megrendezésre került a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) 2019–2022 évekre szóló Művészeti Ösztöndíjprogramjának záróünnepsége a Hild-villában, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) székházában. Az eseményen részt vett Vashegyi György, az MMA elnöke, Richly Gábor, az MMA főtitkára, Csáji László Koppány, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet megbízott igazgatója, valamint Farkas Ádám, az MMA rendes tagja, az ösztöndíjas szekciók vezetői, az MMA akadémikusai és a 100 búcsúzó ösztöndíjas.

Az ünnepség Krulik Eszter hegedűművész és Rohmann Ditta csellóművész, az MMA Művészeti Ösztöndíjprogram zeneművészet szekció ösztöndíjasainak produkciójával indult, akik Kodály Zoltán csellóra és hegedűre írt duójának első tételét adták elő.

A jelenlévőket Csáji László Koppány, az MMA MMKI megbízott igazgatója köszöntötte, aki hangsúlyozta, hogy bár záróünnepségre gyűltek össze, a feladat nem a búcsúzás, hanem azoknak a lehetőségeknek a felvázolása, amelyekkel a továbbiakban is nyomon követhetik az ösztöndíjasok életpályáját, és támogatni tudják őket a jövőben is. Bátorította továbbá az ösztöndíjas időszakukat idén záró művészeket, művészetelméleti szakembereket, hogy ha idejük engedi, továbbra is vegyenek részt egy-egy szekcióülésen, osszák meg véleményüket, ismerjék meg a jövőben induló ösztöndíjasokat, hiszen az ösztöndíjprogram nem csak a pénzügyi támogatásról, hanem a kapcsolatépítésről is szól.

Vashegyi György, az MMA elnöke megnyitó beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy nem csupán az akadémia lehetséges jövendőbeli tagjai ülnek az ösztöndíjprogram sikeres résztvevői között, hanem az egész magyar művészeti élet legjava. Hozzátette, az akadémikusok szintén sokat tanulhatnak az ösztöndíjasoktól, és saját bevallásuk szerint „diákjaik” kivételes tehetségét felismerve gyakran úgy érzik, hogy még túl is szárnyalják őket. Elmondása szerint a most végzett évfolyamnak jutott ki a legtöbb a Covid okozta nehézségekből, hiszen a program három évéből kettő is a járvány időszakára esett, amely jelentősen megnehezítette a kapcsolattartást. Hangsúlyozta, az MMA mindenekelőtt a jövőt látja az ösztöndíjasokban, így az eddigieknél sokkal aktívabban szeretnék őket bekapcsolni az akadémia vérkeringésébe.

Richly Gábor, az MMA főtitkára beszédében elmondta, hogy annak idején, amikor az ösztöndíj létrejött, nemcsak anyagi biztonságot szerettek volna nyújtani a művészeknek, hanem legalább ugyanilyen fontos céljuk volt, hogy közösséget is teremtsenek általa. A járvány miatti korlátozott lehetőségek ellenére bízik benne, hogy az elmúlt három év alkalmas volt arra, hogy erős kötelék alakuljon ki a program résztvevői között, továbbá szeretné, ha az ösztöndíjasok a távozás után egyfajta alma materként tekintenének az akadémiára. Kiemelte, hogy a több mint tízszeres túljelentkezés a mai napig mutatja a program létjogosultságát és hiánypótló mivoltát, továbbá nem elhanyagolható tényezőnek látja, hogy a női-férfi arány is kiegyensúlyozott a nyertesek névsorában, akik közül többen szereztek akár olyan komoly elismeréseket is, mint a Kossuth-díj.

Ezt követően Weiner Sennyey Tibor író, költő, műfordító, az irodalom szekció ösztöndíjasának felolvasása következett, akinek esszé- és novelláskötetei, kisregényei, valamint négy verseskötete után tizenkettedik – Hamvas Béláról szóló esszéit összefoglaló – könyve 2019-ben jelent meg, jelenleg első regényén dolgozik, és aki ezúttal Arra és A méhész első méhe című alkotásaival állt a közönség elé.

Záróbeszédet Farkas Ádám, az MMA rendes tagja, a képzőművészet szekció vezetője mondott, aki méltatta a 2019–2022-es évfolyam munkáját. Elárulta, hogy az ösztöndíjprogram tanári hitében és művészetről vallott gondolataiban, sőt még kételyeiben is megerősítette, hiszen művészetelméleti, -filozófiai és -szociológiai szempontból is értékes anyagokkal találkozhatott. Hozzátette, az MMA által nyújtott egyedülálló ösztöndíjrendszer által az akadémia olyan fantasztikus értékekhez jut hozzá, amelyek nem csupán elméleti szakemberektől, hanem művészektől származnak. Az így megszületett anyagok összegyűjtése, rendszerezése és közreadása pedig egy nagyon fontos feladat lesz, amely az elkövetkező években várat magára.

Végezetül Navratil Andrea népdalénekes, Nagy Gábor népzenész és ifj. Zsuráfszky Zoltán táncművész, az MMA Művészeti Ösztöndíjprogram népművészet szekciós ösztöndíjasainak Népzenei összeállítás a Balaton két partjáról című zenés-táncos előadását tekinthette meg a közönség.

Az előadások lezárásaként a jelenlévők állófogadáson vehettek részt, valamint lehetőségük volt megtekinteni a 2019–2022-es évfolyam ösztöndíjasainak munkáiból szervezett kiállítást a Hild-villában.

Galéria