Immár hagyományosan szeptember utolsó péntekén nyitott ház programmal vesz részt az MMA MMKI a Kutatók Éjszakáján. A kutatói pályát és a különféle tudományokat népszerűsítő programsorozat alkalmából az MMA MMKI kicsiket és nagyokat egyaránt szórakoztató előadásokkal, foglalkozásokkal készül szeptember 24-én.
14.00–18.00
Utazás a reformkorba –
A Hild-villa épületének kalandos felderítése
A játék során a látogatók körbejárhatják a villa területét, és a különböző állomásokon összegyűjtött információk segítségével juthatnak el a végső megfejtésig. Az egyes feladványok mellett sok más érdekességet olvashatnak a villa történetéről, megépítésének korszakáról, illetve magáról Hild Józsefről is.
14.00–18.00
Mi fán terem a vers? – Irodalmi sétány
A nap folyamán a Kutatók Éjszakája programjainak résztvevői végigjárhatják a Hild-villa kertjében felállított irodalmi sétányt, amelynek mentén a neves irodalmi személyiségek művei mellett számos érdekes információra tehetnek szert az MMA MMKI és az MMA Kiadó gondozásában megjelent Magyar irodalmi művek 1956–2016 című irodalmi lexikon jóvoltából. Az út során egy rejtvény is rendelkezésre áll, amelynek helyes megfejtéséért a vándorok meglepetés jutalomban részesülhetnek.
16.00–17.00
Komplex művészeti nevelés – Inspiráló művészeti könyvsorozat és alkotói feladatgyűjtemény tizenévesek számára
Marosi Eszter, az MMA művészeti ösztöndíjprogram ösztöndíjasának előadása
Marosi Eszter olyan alkotói feladatgyűjtemények összeállításával foglalkozik, amelyek az építészettörténet korszakain keresztülvezetve, egy-egy téma kibontása közben segítik a gyerekeket közelebb kerülni a világ és benne önmaguk megismeréséhez is. Ezekben elsősorban a görög mitológia kalandos történetei adják a keretet az alkotói feladatoknak, amelyek feldolgozása során sokféle művészeti ágat, alkotói műfajt ismerhetnek meg a gyerekek. Az alkotó, gondolkodó tizenéveseket nevelő és formáló szülőknek, pedagógusoknak szóló előadáson példaként bemutatásra kerül Marosi Eszter Egyiptom korszakát feldolgozó kötete.
17.00–18.00
A szerelemhez nem elég, ha herceg vagy!
5+1 párkapcsolati tanulság a magyar operákból
Windhager Ákos, az MMA MMKI tudományos munkatársának előadása
A hercegnek – legyen az valódi nagyúr, vezér, vagy ellenállhatatlanul karizmatikus férfi – hol lova van, hol vára, tornya és Tisza-menti kastélya. Akad, amelyik nagyon szeret; a másik csak játszik, de nem ritka, hogy kizárólag önmagát imádja. A választottjaik, ha naiv szerelmesen jelennek is meg az első felvonásban, az opera végére felelős és érett nővé válnak. A kapcsolattal a tragédiát engedték be a sorsukba, de azzal megküzdve dönthettek, hogy elkábított áldozatként, önfeláldozást vállaló társként vagy a halálon is győzedelmeskedő úrnőként fejezzék be. Illetőleg, ahogy egyikük teszi, a komolytalan herceget útjára engedve kezét nyújtja az egyszeri fuvolásnak, mert ő legalább állva marad a halálos veszélyben. Az előadás a magyar operák legszebb szerelmi jelenetei alapján fogalmaz meg hol komor, hol derűs tanulságokat.
18.00–19.00
Fény és árnyék szerelmesei
Beszélgetés Pályi Zsófia és Somogyi Márk fotográfusokkal
Pályi Zsófia többnyire magazinoknak fényképez és saját hosszú távú anyagaira fókuszál. Fotói többek közt megjelentek a Marie Claire, Nők Lapja, a The New York Times, és a CNN Photo Blog hasábjain, de megbízója volt a Magyar Állami Operaház és az Al Jazeera is. Somogyi Márk – aki sokáig Svájcban élt és ott ismerkedett meg a fotózással – természetközeli kompozícióival hozta létre saját stílusát. Célja, hogy látásmódján keresztül megismertesse az érdeklődőket a természet és az ember alkotta értékekkel. Hogy mégis mi a közös a két művészben? Azon túl, hogy mindketten a fény és árnyék szerelmesei, sorozataik megtekinthetőek A fény képei – II. Fotóművészeti Nemzeti Szalon 2021 című csoportos kiállításon a Műcsarnokban. A beszélgetés során többek közt szó kerül Somogyi Márk Kínai kis falak című sorozatáról, a távol-keleti élményekről és kultúráról, míg Pályi Zsófiát egy égető társadalmi-politikai jelenségről, a migrációt középpontba helyező Tranzitország című projektjéről is kérdezzük. Az ellentétpárok okozta feszültség (érintetlen természet, béke; nyüzsgő városok, kínai diktatúra; iszlám vallás és háború; búcsújáróhelyek és keresztény értékrend, férfi-női látásmód) egy kellemes hangulatú beszélgetésben.
19.00–20.00
Ahogy a hősök születnek - Beszélgetés Köbli Norberttel
19 órától a Hild-villában vendégeskedik a Balázs Béla-díjas és Golden Reel-díjas magyar forgatókönyvíró, érdemes művész, a Magyar Forgatókönyvírók Egyesületének alapító elnöke. Olyan filmek fűződnek Köbli Norbert nevéhez, mint A berni követ, a Félvilág, vagy az Örök tél, de sorozatokon is sokat dolgozik (Válótársak, Apatigris, A Tanár). A népszerű forgatókönyvírót az igényes történelmi filmekben megjelenő hősök születéséről, Magyarország első szabadon választott kormányfője, Antall József személyét és élettörténetét mutató Blokád című készülő alkotásáról és jövőbeli terveiről kérdezzük.
A Kutatók Éjszakája rendezvény további programjairól az alábbi linken olvashatnak:
Kutatók Éjszakája – 2021. szeptember 24-25. (kutatokejszakaja.hu)
2016. november 7-én munkamegbeszélést tartott az a csoport, amely a „Kizökkent idő" munkacímmel folytat kutatást. A ma emberét egy sajátos hiányérzet és korszakvégi hangulat jellemzi: valami mélyen húzódó rossz közérzet, tompa negativitás érzés, egzisztenciális fáradtság, kimerültség. Nem tudja, mi a baj, csak annyit tud, hogy „valami nincs rendben…" Ezt az érzést egy olyan változás kelti, ami valaminek a visszavonulása, elvonulása, eltűnése nyomán lép fel. Olyan negativitás-érzés, ami nem engedi magát megragadni, mert bár hatni hat, de nem artikulálható, nem megnevezhető. Egyfajta, kontúrokkal nem rendelkező hiány, ami nem rajzolja elő — még negatív lenyomatként sem — azt, aminek a hiánya. Természetesen elképzelhető, hogy csak a jelenlegi állapotában és a mi jelenlegi állapotunkban mutatkozik ilyen kétségbeejtően anonimnek, és idővel, kellő gondolkodói és művészi erőfeszítéssel fokozatosan körvonalazódni fog, s ez egyben annak a valaminek a fokozatos megmutatkozása is lesz, ami ebben az állapotban meghatározatlan hiányként észlelődik.
A hipotézis pontosabb kimunkálása, eszmetörténeti előzményeinek feltárása, a kutatás fogalmi apparátusának kidolgozása a csoport filozófus munkatársainak — Farkas Attilának és Gáspár Csaba Lászlónak — feladata. A jelenségnek Hamvas Béla munkásságában megfogalmazott korábbi diagnózisát Tornai Szabolcs tervezi tanulmányban bemutatni.
A csoport művészeti kutatói a saját területükön vizsgálják a jelenséget, illetve, hogy jelenség-e egyáltalán, azaz megjelenik-e a múlt század és a jelen hazai művészetében.
Nagy Barbara Vajda Lajos utolsó fekete szénrajzaiból kiindulva azt vizsgálja, hogy válhat-e az absztrakció, a tárgyiasságról való lemondás egyfajta hiány felmutatásává. Értelmezése szerint Vajda Lajos nagyméretű szénrajzai ennek a mindent elborító és minden klasszikus formát bekebelező hiányérzetnek a ritmusba-formába rendezései. A fekete vonalfolyondárok egyre inkább kitöltik a papír felületét, kitágítják, szétfeszítik, és a megváltásra váró világ monumentális kifejeződéseiként hatnak.
Windhager Ákos kutatása Madách Tragédiá-jának négy megzenésítése alapján (Dohnányi: Cantus vitae, Ránki: Az ember tragédiája, Bozay: Az öt utolsó szín, Eötvös: Az ördög tragédiája) annak feltárása, hogy kortárs zenében miként van jelen a tragikum, és hogy ez a tragikum miben különbözik a romantikus tragikum-eszménytől. Hipotézise szerint a különbség éppen a hiánnyal jelölt fenomén: a megvált(ód)ás lehetőségének a hiánya.
Márton László Attila az ember tárgyvilágával kapcsolatban vizsgálódik. Miközben a mai ember tárgyak milliárdjait termeli és állítja szolgálatába, mégis a tárgyi zsúfoltság éppenséggel táptalaja lehet a hiány diffúz érzésének. Ennek egyik oka az ember és a tárgy közvetlenségének megszűnése lehet: a készen kapott tárgyakban mindig van valami idegenség, mert nem az ember kezéből lépnek elő közvetlenül, hanem csupán ideig-óráig, inasként vagy szolgaként elszerződnek hozzá, és a gyártási technológia által beléjük épített szolgálati idő lejártával nyomtalanul kihullanak mellőle, vagy ígéretesebb szolga megjelenésekor egykori munkaadójuk szabadul meg tőlük számítón és részvétlenül. —
Gáspár Csaba László
A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (Intézet) The Refugee of 1956/68 címmel Visegrad Fund pályázaton közel 6000 €-s pályázat megvalósítására nyert támogatást. A pályázat keretében a szeptember 5-én az Intézet konferenciát tart lengyel, cseh, szlovák és magyar előadók részvételével. Az „1956/68 emigrációi" című nemzetközi kultúratudományi műhelytalálkozó célja megalapozni egy olyan hosszútávú, nemzetközi (V4) kutatási együttműködést, amely a visegrádi államok politikai emigrációit elemzi kulturális szempontból. A találkozó kérdéskörei:
A találkozó kiinduló tézise:
A szervezők szerint a poznani, a budapesti és a prágai megmozdulások új kulturális identitást hoztak létre, a hozzájuk kapcsolódó emigrációs az otthoni kultúra azt írta újra más-más megközelítésből.
