Első alkalommal szervez nemzetközi alkotótábort az MMA művészeti ösztöndíjasok bevonásával az MMA Északkelet-Magyarországi Regionális Központja, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézettel és a Rovás Alkotócsoporttal közösen augusztusban Debrődön (Szlovákiában).
A nagy érdeklődésre való tekintettel az „Értjük egymást” címmel szervezett tábor két turnusban valósul meg: az első turnus július 31. és augusztus 6. között zajlott, a második pedig augusztus 14-én kezdődik és augusztus 20-án ér véget. Az MMA művészeti ösztöndíjasok szabad alkotótevékenység keretében, előadások formájában vagy műhelybeszélgetésen oszthatják meg a gondolataikat a képző- és iparművészet, építőművészet, irodalom, zene vagy a művészetek más területeit illetően. A közel 40 fő részvételével zajló táborok délutáni és esti programjait az MMA művészeti ösztöndíjasok által felajánlott programok képezik majd, amelyeket beszélgetések, prezentációk és fellépések színesítenek.
A Rovás művészein és az MMA ösztöndíjasain kívül képviseltetik magukat lengyel, ukrán és szlovák alkotók, továbbá egy-egy erdélyi, angol, holland és tádzsik képzőművész is, akik a fiatalok számára nyitott egyes kurzusok lektorai is lesznek.
Az első időszakban az MMA művészeti ösztöndíjasaként részt vett az alkotótáborban Adamovics Ferenc (színházművészet, 2022), Benedekffy Katalin (színházművészet, 2021), Bódi Barbara BoBa (képzőművészet, 2018), Mechler Anna (zeneművészet, 2020) és Zarándy Ákos (zeneművészet, 2019). A második turnusban helyet kapott Hermann Zsófia (képzőművészet, 2020) és Krász Kíra (film- és fotóművészet, 2021).
A kezdeményezés azzal a céllal jött létre, hogy az MMA-ösztöndíjasok külföldi művészekkel és más művészeti ágak képviselőivel is megismerkedjenek, közösen gondolkodjanak, alkossanak. Az alkotótáborba meghívást kapott az MMA néhány akadémikusa is, akik előadáson, műhelybeszélgetésen oszthatják meg gondolataikat.
Döntés született a Magyar Művészeti Akadémia 2023 februárjában kiírt ösztöndíjpályázatáról. A 10 tagú döntőbizottságot az MMA elnöke és az általa felkért bírálóbizottsági tagok alkották: Vashegyi György (a bizottság elnöke), Buglya Sándor, Olsvay Endre, Rátkai Erzsébet, Salamin Ferenc, Sára Ernő, Solymosi-Tari Emőke, Szerényi Béla, Szurcsik József, Vári Fábián László. A támogatásra érdemes munkákat az akadémikusok külső szakértők bevonásával, velük együttműködésben bírálták el.
A Magyar Művészeti Akadémia 2023–2026. évekre szóló Művészeti Ösztöndíjprogram nyertes pályázói névsorát a következő dokumentum tartalmazza: Az MMA 2023. évi Művészeti Ösztöndíj pályázat nyerteseinek listája. A 100 nyertes pályázó névsora megtalálható továbbá az ösztöndíjat kezelő MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) honlapján is:
https://osztondij.mma-mmki.hu/
Tájékoztatjuk, hogy a tartaléklistára került pályázók névsorát megtekinthetik a nyertesek névsorát tartalmazó dokumentumban. A Döntőbizottság egyhangú döntése alapján a Magyar Művészeti Akadémia, tartaléklistán szereplő személyt, nyertes pályázó általi visszalépés esetén, az adott művészeti terület kategóriában, a sorrendiséget követve, automatikusan nyertes pályázóként fogad el.
Mint ismert, a Magyar Művészeti Akadémia átfogó művésztámogatási rendszer kiépítését kezdte meg 2018-ban. Az MMA költségvetéséhez rendelt forrásból 2023. szeptember 1-étől további 100 új ösztöndíj kiadása történik meg fiatal és középgenerációs művészek számára.
Immár hagyományosan szeptember utolsó péntekén nyitott ház programmal vesz részt az MMA MMKI a Kutatók Éjszakáján. A kutatói pályát és a különféle tudományokat népszerűsítő programsorozat alkalmából az MMA MMKI kicsiket és nagyokat egyaránt szórakoztató előadásokkal, foglalkozásokkal készül szeptember 24-én.
14.00–18.00
Utazás a reformkorba –
A Hild-villa épületének kalandos felderítése
A játék során a látogatók körbejárhatják a villa területét, és a különböző állomásokon összegyűjtött információk segítségével juthatnak el a végső megfejtésig. Az egyes feladványok mellett sok más érdekességet olvashatnak a villa történetéről, megépítésének korszakáról, illetve magáról Hild Józsefről is.
14.00–18.00
Mi fán terem a vers? – Irodalmi sétány
A nap folyamán a Kutatók Éjszakája programjainak résztvevői végigjárhatják a Hild-villa kertjében felállított irodalmi sétányt, amelynek mentén a neves irodalmi személyiségek művei mellett számos érdekes információra tehetnek szert az MMA MMKI és az MMA Kiadó gondozásában megjelent Magyar irodalmi művek 1956–2016 című irodalmi lexikon jóvoltából. Az út során egy rejtvény is rendelkezésre áll, amelynek helyes megfejtéséért a vándorok meglepetés jutalomban részesülhetnek.
16.00–17.00
Komplex művészeti nevelés – Inspiráló művészeti könyvsorozat és alkotói feladatgyűjtemény tizenévesek számára
Marosi Eszter, az MMA művészeti ösztöndíjprogram ösztöndíjasának előadása
Marosi Eszter olyan alkotói feladatgyűjtemények összeállításával foglalkozik, amelyek az építészettörténet korszakain keresztülvezetve, egy-egy téma kibontása közben segítik a gyerekeket közelebb kerülni a világ és benne önmaguk megismeréséhez is. Ezekben elsősorban a görög mitológia kalandos történetei adják a keretet az alkotói feladatoknak, amelyek feldolgozása során sokféle művészeti ágat, alkotói műfajt ismerhetnek meg a gyerekek. Az alkotó, gondolkodó tizenéveseket nevelő és formáló szülőknek, pedagógusoknak szóló előadáson példaként bemutatásra kerül Marosi Eszter Egyiptom korszakát feldolgozó kötete.
17.00–18.00
A szerelemhez nem elég, ha herceg vagy!
5+1 párkapcsolati tanulság a magyar operákból
Windhager Ákos, az MMA MMKI tudományos munkatársának előadása
A hercegnek – legyen az valódi nagyúr, vezér, vagy ellenállhatatlanul karizmatikus férfi – hol lova van, hol vára, tornya és Tisza-menti kastélya. Akad, amelyik nagyon szeret; a másik csak játszik, de nem ritka, hogy kizárólag önmagát imádja. A választottjaik, ha naiv szerelmesen jelennek is meg az első felvonásban, az opera végére felelős és érett nővé válnak. A kapcsolattal a tragédiát engedték be a sorsukba, de azzal megküzdve dönthettek, hogy elkábított áldozatként, önfeláldozást vállaló társként vagy a halálon is győzedelmeskedő úrnőként fejezzék be. Illetőleg, ahogy egyikük teszi, a komolytalan herceget útjára engedve kezét nyújtja az egyszeri fuvolásnak, mert ő legalább állva marad a halálos veszélyben. Az előadás a magyar operák legszebb szerelmi jelenetei alapján fogalmaz meg hol komor, hol derűs tanulságokat.
18.00–19.00
Fény és árnyék szerelmesei
Beszélgetés Pályi Zsófia és Somogyi Márk fotográfusokkal
Pályi Zsófia többnyire magazinoknak fényképez és saját hosszú távú anyagaira fókuszál. Fotói többek közt megjelentek a Marie Claire, Nők Lapja, a The New York Times, és a CNN Photo Blog hasábjain, de megbízója volt a Magyar Állami Operaház és az Al Jazeera is. Somogyi Márk – aki sokáig Svájcban élt és ott ismerkedett meg a fotózással – természetközeli kompozícióival hozta létre saját stílusát. Célja, hogy látásmódján keresztül megismertesse az érdeklődőket a természet és az ember alkotta értékekkel. Hogy mégis mi a közös a két művészben? Azon túl, hogy mindketten a fény és árnyék szerelmesei, sorozataik megtekinthetőek A fény képei – II. Fotóművészeti Nemzeti Szalon 2021 című csoportos kiállításon a Műcsarnokban. A beszélgetés során többek közt szó kerül Somogyi Márk Kínai kis falak című sorozatáról, a távol-keleti élményekről és kultúráról, míg Pályi Zsófiát egy égető társadalmi-politikai jelenségről, a migrációt középpontba helyező Tranzitország című projektjéről is kérdezzük. Az ellentétpárok okozta feszültség (érintetlen természet, béke; nyüzsgő városok, kínai diktatúra; iszlám vallás és háború; búcsújáróhelyek és keresztény értékrend, férfi-női látásmód) egy kellemes hangulatú beszélgetésben.
19.00–20.00
Ahogy a hősök születnek - Beszélgetés Köbli Norberttel
19 órától a Hild-villában vendégeskedik a Balázs Béla-díjas és Golden Reel-díjas magyar forgatókönyvíró, érdemes művész, a Magyar Forgatókönyvírók Egyesületének alapító elnöke. Olyan filmek fűződnek Köbli Norbert nevéhez, mint A berni követ, a Félvilág, vagy az Örök tél, de sorozatokon is sokat dolgozik (Válótársak, Apatigris, A Tanár). A népszerű forgatókönyvírót az igényes történelmi filmekben megjelenő hősök születéséről, Magyarország első szabadon választott kormányfője, Antall József személyét és élettörténetét mutató Blokád című készülő alkotásáról és jövőbeli terveiről kérdezzük.
A Kutatók Éjszakája rendezvény további programjairól az alábbi linken olvashatnak:
Kutatók Éjszakája – 2021. szeptember 24-25. (kutatokejszakaja.hu)
Március 22-én lezárult a jelentkezés a Magyar Művészeti Akadémia hároméves művészeti alkotómunkát támogató ösztöndíjpályázatára, amelyet immár negyedik alkalommal hirdettek meg, és amely töretlen sikernek örvend a művészek körében, hiszen a kilenc művészeti szekció között mindenki megtalálhatja a saját területét. Az ösztöndíjprogram egyedülálló az egész országban, ugyanis a magas színvonalú művészi és művészetelméleti tevékenységek anyagi feltételeinek megteremtése, a támogatás nyújtása mellett szakmai partneri szerepet is biztosít az arra érdemes ösztöndíjat nyert művészek, művészetelméleti szakemberek pályakezdéséhez, pályájuk kiteljesedéséhez, kiemelkedő alkotások, előadások, kutatások és tanulmányok létrehozásához. Az idei évben közel 1600 pályázat érkezett be, amelyek elbírálása megkezdődött. A bírálati folyamat során minden pályázatot két bíráló értékel, amennyiben nem születik egyöntetű döntés egy adott pályázat esetében, harmadik bíráló bevonására kerül sor. A bírálók által támogatott pályázatokból a döntőbizottság választja ki az idei évfolyam 100 nyertesét, akik három évre szóló, havi bruttó 200 000 forint összegű művészeti ösztöndíjra lesznek jogosultak 2021 szeptemberétől.
Az ösztöndíjprogram célja − programszerű, három évre szóló − alkotó és előadóművészeti, valamint művészetelméleti tevékenységek támogatása, magas színvonalú művészi és művészetelméleti tevékenységek anyagi feltételeinek megteremtése az alábbi pályázati kategóriákban: építőművészet, film- és fotóművészet, iparművészet és tervezőművészet, irodalom, képzőművészet, művészetelmélet, népművészet, színházművészet, zeneművészet. Rendszeres kritérium, hogy minden olyan magyarországi adóazonosító jellel rendelkező természetes személy pályázhat, aki a támogatási időszak kezdetéig már betöltötte 18. életévét, de a pályázati kiírás időpontjában még nem töltötte be 50. életévét. Fontos, hogy a pályázat benyújtásának nem feltétele művészeti, művészetelméleti végzettség, szakképzettség.
A program nem csupán az ösztöndíj folyósítására szorítkozik, de a támogatási időszakban az alkotás folyamatát segítő szakmai mentorálásra, valamint utógondozásra, publikációra, bemutatkozásra is lehetőséget biztosít. Az ösztöndíjasok továbbá rendszeresen szakmai találkozón vesznek részt, amelyen beszámolhatnak az addig elért sikereikről és eredményeikről, valamint megvitathatják egymással az adott művészeti terület kérdéseit.
A pályázati támogatási időszak kezdete 2021. szeptember 1., a támogatási időszak vége 2024. augusztus 31. Az ösztöndíjjal és a nyertesekkel kapcsolatban minden fontos információ megtalálható az alábbi honlapon: osztondij.mma-mmki.hu.
Immár negyedik alkalommal hirdeti meg művészeti alkotómunkát támogató ösztöndíjpályázatát a Magyar Művészeti Akadémia. A pályázat töretlen sikernek örvend a művészek körében, hiszen a kilenc művészeti szekció között mindenki megtalálhatja a saját területét. Az ösztöndíjprogram azért is egyedülálló az egész országban, mert a magas színvonalú művészi és művészetelméleti tevékenységek anyagi feltételeinek megteremtése, a támogatás nyújtása mellett szakmai partneri szerepet is biztosít az arra érdemes ösztöndíjat nyert művészek, művészetelméleti szakemberek pályakezdéséhez, pályájuk kiteljesedéséhez, kiemelkedő alkotások, előadások, kutatások és tanulmányok létrehozásához, a tavalyi évben éppen ezért tizenháromszoros volt a túljelentkezés. A nyertesek (100 fő) három évre szóló, havi bruttó 200 000 forint összegű művészeti ösztöndíjra lesznek jogosultak. Jelentkezni 2021. február 8-tól lehet majd, a pályázatok leadásának határideje pedig 2021. március 22.
Az ösztöndíjprogram célja − programszerű, három évre szóló − alkotó és előadóművészeti, valamint művészetelméleti tevékenységek támogatása, magas színvonalú művészi és művészetelméleti tevékenységek anyagi feltételeinek megteremtése az alábbi pályázati kategóriákban: építőművészet, film- és fotóművészet, iparművészet és tervezőművészet, irodalom, képzőművészet, művészetelmélet, népművészet, színházművészet, zeneművészet. Minden olyan magyarországi adóazonosító jellel rendelkező természetes személy pályázhat, aki a támogatási időszak kezdetéig (2021. szeptember 1.) már betöltötte 18. életévét, de a pályázati kiírás időpontjában (2021. február 8.) még nem töltötte be 50. életévét. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a pályázat benyújtásának nem feltétele művészeti, művészetelméleti végzettség, szakképzettség. A pályázatot az osztondij.mma-mmki.hu honlapon a leírtaknak megfelelően lehet benyújtani, ezt megelőzően minden regisztrációval nem rendelkező pályázónak regisztrálnia kell magát.
A program nem csupán az ösztöndíj folyósítására szorítkozik, de a támogatási időszakban az alkotás folyamatát segítő szakmai mentorálásra, valamint utógondozásra, publikációra, bemutatkozásra is lehetőséget biztosít. Az ösztöndíjasok továbbá rendszeresen szakmai találkozón vesznek részt, amelyen beszámolhatnak az addig elért sikereikről és eredményeikről, valamint megvitathatják egymással az adott művészeti terület kérdéseit.
A pályázati támogatási időszak kezdete 2021. szeptember 1., a támogatási időszak vége 2024. augusztus 31. Az ösztöndíjjal kapcsolatban minden fontos információ megtalálható az alábbi honlapon: osztondij.mma-mmki.hu
A Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíjprogramjának immáron harmadik évfolyamát köszöntötték szeptember 15-én a Pesti Vigadó Dísztermében. A száz nyertes pályázó és a jelen lévő akadémikusok előtt beszédet mondott Vashegyi György, az MMA elnöke, Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára, Kocsis Miklós, az MMA MMKI igazgatója és Takács Bence Ervin, az MMA ösztöndíjasa.
Az ünnepséget Berecz Mihály zongoraművész előadása nyitotta meg, aki a tavalyi évben nyerte el az ösztöndíjat zeneművészet kategóriában. A fiatal művész ösztöndíjas munkája során szeretné Bartók Béla összes zongoraművét megtanulni, magas művészi szinten kidolgozni és bemutatni, így ezúttal Bartók Három csíkmegyei népdal - Régi táncdalok a 15 magyar parasztdalból című előadásával állt a közönség elé.
A megnyitót követően a friss ösztöndíjasoknak alkalmuk adódott jobban megismerni egymást a művészeti területek szerint szerveződött kötetlen szakmai beszélgetések által.
Kocsis Miklós jogász, közgazdász, a Pécsi Tudományegyetem docense, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatója. Másfélszáz publikáció – köztük több általa írt vagy szerkesztett kötet – szerzője, százas nagyságrendű hazai és nemzetközi konferencia előadója. Jelentős szakmai és közéleti – így különösen országos érdekképviseleti szerv vezetésében, intézményátszervezésben, szervezetfejlesztő munkában és szakmapolitikai egyeztetések során szerzett – tapasztalatokkal rendelkezik, kulturális jogi (művészeti és oktatásjogi) és közjogi területen kiterjedt kutatói, valamint szakértői tevékenységet folytat. A koronavírus-járvány ideje alatt bevezetett korlátozások a kulturális szférát sem kerülhették el: hogy miként alakult az intézet kutatóinak élete, és hogyan érintette mindez az MMA Művészeti Ösztöndíjprogramját, arról Kocsis Miklós sok érdekességet tud mondani. Mindemellett folyamatban lévő kutatásairól, a mindennapok kihívásairól és a veszélyhelyzetből adódó megpróbáltatásokról is nyilatkozik kutatóinkról szóló interjúsorozatunk befejező részében.
Az általad vezetett kutatóintézet működéséről, életéről számos tudósítást olvashatunk. Igazgatóként hogyan látod az elmúlt öt év sikereit?
Az elejéről kezdve: az MMA Kutatóintézete fantasztikus feladat. Működésünk megkezdését követő elmúlt bő öt évben nap mint nap új kihívásokkal és egyben új lehetőségekkel találkoztunk, és találkozunk most is. Ezt konkretizálva: egy, a művészetelméletnek szánt szellemi műhely az elmúlt években az eredeti rendeltetését megtartva (és azt elsődlegesként értelmezve) előzetesen nem kalkulált mértékű sikerrel működő rendezvénysorozatokkal, több helyszínen működő könyvtárral, általa fenntartott emlékközponttal és egy ösztöndíjprogrammal bővült, amelyek mind-mind gazdagítják a tevékenységét. Együttműködünk több tucat külső szakmai partnerrel (közte szinte minden, a témában érdekelt felsőoktatási intézménnyel), százas nagyságrendben tartunk bárki által látogatható nyilvános szakmai rendezvényeket, 15-20 kötetet jelentetünk meg évente. Ezek a témakörök egymást kiegészítőek, egymásra hatóak, amelyek fejlődésére vigyázni és fejlesztésüket előmozdítani komoly elkötelezettséget igényel.
Igazgatói munkád mellett kutatóként is részt veszel a tudományos életben. Mesélnél erről egy kicsit?
Igazgatási tevékenységem mellett a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kara Alkalmazott Művészetek Tanszékének (PTE KPVK) oktatója vagyok. A kar működése komoly potenciállal rendelkezik. Emellett büszkeség, hogy a pécsi Filozófia Doktori Iskola akkreditált törzstagja lehetek, amely a tudományos utánpótlás biztosítása szempontjából elsőrendű feladat. Megtiszteltetésként élem meg, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszékén tudományos kutatómunkát végezhetek, ami igen inspiráló szellemi közeg, öröm és szakmai élmény ebben részt venni (aktuálisan egyes államok közjogi berendezkedését vizsgálva). Több más írás mellett az utolsó simításokat végzem az NKE-n megjelenő új kötetemen, amely a kulturális intézményrendszerrel kapcsolatos állami feladatellátásról szól. Közeli terveim között egy kultúragazdaságtani monográfia megírása szerepel, amelyet komoly, magammal szemben támasztott kihívásként élek meg.
A Pécsi Tudományegyetemmel való kapcsolatodra visszatérve: több más felsőoktatási intézménnyel is folyamatban vannak kutatásaitok, amelyek közül az egyik az MMA MMKI és a PTE KPVK által közösen felállított kutatócsoport keretein belül valósul meg. Mi a kiindulópontja ennek a tudományos projektnek?
Az MMKI és a PTE KPVK a kutatást filozófus, jogász, közgazdász, szociológus, történész, valamint pszichológus szakemberek bevonásával végzi. A kutatásunk célja, hogy felszínre hozzuk azokat a tudományos eredményeket, amelyek a művészet – mint a kultúra legfontosabb alappillérének – valamennyi ágának és a tág értelemben vett kultúrának – antropológiai értelemben az emberi cselekedetek és megnyilvánulások összessége, tehát a közösség különböző, egymással szoros összefüggésben álló kifejezési formái – továbbá ez utóbbi átadásának keretet biztosítanak. A kultúra átadása a kultúraközvetítés antropológiai és ontológiai értelmezése szerint az ember és a természet, az ember és az ember (a társadalom), valamint az ember és önmaga között jön létre, a kultúraközvetítés ez utóbbi legbelső köre az ember önmagára irányuló reflexiója, a gondolkodás, tanulás, memorizálás, a kultúra egyéni elsajátítása. Fontosnak tartom kiemelni itt a kultúraközvetítő intézményeket, amelyek a művelődésnek, a szellemi élet egészének vagy meghatározott részének szervezését, irányítását, fejlesztését, valamely művelődési feladat végzését ellátó szervezeteket jelentik. Azonban tudnunk kell, hogy az egyes intézmények között jelentős különbségek vannak működési területük, tevékenységi körük, felépítésük tekintetében.
Meglátásod szerint miért fontos ez a kutatás, illetve hogyan lesznek hasznosíthatóak az elért eredmények?
A számos eltérő tudományterület, valamint az egyes kultúraközvetítő intézmények képviselőinek bevonásával a projekt lehetőséget teremt arra, hogy – többek között a fenti tézisek mentén – a szakemberek komplex képet alakítsanak ki a társadalmat – és a közelebbről érintett közpolitikai területeket, esetenként globális politikai viszonyokat is – érdemben meghatározó, sőt, megváltoztató jelenségekről. Úgy gondolom, a kutatással elért eredmények hasznosítása számos módon elképzelhető: felhasználhatók mind alapkutatási eredményként, továbbá annak folytatólagos elemzéseként pedagógiai módszerként, szakmapolitikai előkészítő anyagként, valamint további kutatások ösztönzőjeként is. A másik fontos célunk, hogy a feltárt eredmények érvényesülni tudjanak a pedagógusképzésben, és ezáltal megjelenjenek a köznevelésben.
Immáron második éve került nagy sikerrel megrendezésre a Művészet közege című konferencia, amelynek szellemi atyja és Boros Jánossal közösen szakmai szervezője vagy. Mit gondolsz, miért olyan népszerű ez program? Számíthatunk folytatásra?
A kutatóintézetről tudnunk kell, hogy nagy hangsúlyt fektet a művészetek társtudományok irányából való vizsgálatára, legyen az pszichológia, filozófia, közgazdaságtudomány vagy jogtudomány… A művészet közege című konferenciák is ennek fényében kerültek megrendezésre. Azért is kiemelkedő ez a konferenciánk, mert a többi rendezvényünkhöz képest rendhagyó módon elsősorban a művészetet körülvevő világot, atmoszférát és társadalmat helyezte középpontba mindkét alkalommal. Ennek értelmében persze azt is vizsgálta, hogy milyen nyomot hagy, avagy milyen hatást vált ki a művészet abban a közegben, amely körülveszi, amelyben helyet foglal, és miképpen képezi más művészetek vagy műalkotások közegét. Mivel a lehető legkülönfélébb művészeti- és tudományágak aspektusából tanulmányozta a művészet hatásait és megnyilvánulási formáit, nem emelhető ki egyetlen határozott irány vagy tematika, amely mentén haladt előre: minden egyes előadás más-más területen keresztül szemlélte a művészet fogalmát. Egy rendkívül színes és változatos összművészeti programról, azaz jobban mondva már-már programsorozatról beszélhetünk, hiszen a konferencia folytatása várhatóan 2021-ben ismét megrendezésre kerül.
A kihirdetett veszélyhelyzet idejére a kutatók részére otthoni munkavégzést rendeltél el. A te napirendedet mennyiben változtatta meg a kialakult helyzet?
A saját munkavégzésemet gyökeresen megváltoztatta, hiszen a helyzet nem tette lehetővé, hogy személyes egyeztetéseket tarthassunk a felmerülő kérdésekben sem intézeti munkatársaimmal, sem külső partnereinkkel. Ehhez természetszerűleg kellett igazodni, amely – úgy vélem – a helyzethez képest jól sikerült. Most, amikor ez az interjú véglegesedik, az elrendelt veszélyhelyzet végén járunk, de mégis inkább azt mondom, hogy mérleget később lesz érdemes vonni.
Megítélésed szerint a kutatói lét mennyire van kiszolgáltatva a mostani helyzetnek, mennyire tud működni az online kutatás?
Meggyőződésem, hogy elmélyült kutatómunkát csak akkor lehet végezni, ha a kutatót más feladatok nem terhelik. Napjaink eszközrendszere – a mi szakmánkban – jelentősen támogatja az „online kutatást”, ezért – nem túl népszerű módon – azt gondolom, hogy azok a kutató kollégák, akiknek más feladata nincsen, a jelen helyzetet akár (sőt…) a javukra, saját és mások tudományos épülésére tudják fordítani, hiszen nem nyomasztják őket különféle megjelenési kényszerek. Természetesen mindenki másképp éli meg ezt az időszakot, és teljesen megértem azokat a kollégákat is, akik számára esetlegesen kihívást jelent a kialakult helyzet. Elfogadó típus lettem az elmúlt években, megértem, ha valaki emiatt nehézségekkel találkozik, és ahol tudok, törekszem segíteni.
A Magyar Művészeti Akadémia a kutatóintézetet bízta meg három évre szóló Művészeti Ösztöndíjprogramjának működtetésével. A jelenlegi helyzet milyen hatással van a 2020-2023-as évfolyamra beérkezett pályázatok elbírálási folyamatára?
Szerencsére erre nincs hatása, hiszen az ösztöndíjprogram pályázati folyamata teljesen online térbe volt tervezve már akkor is, amikor a járványhelyzetről még nem is tudtunk. Az elmúlt hónapok munkájának eredményeképpen végső döntés előtt áll egy olyan pályázati folyamat, amelyre harmadik éve tizenháromszoros a túljelentkezést. Ez önmagában komoly siker, de a legfontosabb, hogy azok, akik az ösztöndíjprogram részesei, ki tudják bontakoztatni a tevékenységüket, azok pedig, akik adott évben nem nyertek el támogatást, késztetést érezzenek arra, hogy színvonalas munkákkal a jövőben is pályázzanak. Rendszeresen szoktam hangoztatni, hogy a pályázók között jelentős számú komoly tehetség van, és az a jó, hogy van közöttük verseny, hiszen ez újabb és újabb munkák létrehozására inspirálhatja őket.
Hogyan látod a kutatóintézeti élet újraindulásának lehetőségét?
Nem jó szó az újraindulás, hiszen egy pillanatra sem álltunk le. A március közepén elrendelt veszélyhelyzetre – fenntartói támogatás mellett – egy napon belül reagáltunk, drasztikusan csökkentettük a személyes találkozások számát, védelmi intézkedéseket vezettünk be. Nem tagadom, hogy mindez nehézségekkel járt, de messze nem beszélünk leállásról. Kiadványaink továbbra is folyamatosan jelennek meg honlapunkon, legutóbb például két – eddig csak nyomtatott formában elérhető – kötetünket tettük közzé e-könyv formájában, őszre pedig még több újdonsággal készülünk ezen a téren. Kutatóink töretlenül végzik munkájukat, amelyről a koronavírus-járvány ideje alatt elindított interjúsorozatból folyamatosan tájékozódhattak, és nem utolsó sorban új oldalukról ismerhették meg kollégáinkat. Az Esték a Hild-villában sorozatunk elmaradt előadásait új formába öntve áttettük az online térbe, és felvételen közvetítjük a nyár folyamán a megszokott csütörtök esti időpontokban. Kijelenthetjük, hogy lényegében készen van az őszi programunk, amelynek kapcsán szintén törekszünk az online jelenlétre: a trianoni békeszerződés 100. évfordulójára az Országos Széchényi Könyvtárral szervezünk közös konferenciát, megújult Esték a Hild-villában sorozatunk pedig építészeti témában folytatódik tovább, amelyeken terveink szerint már nem csupán személyesen, hanem élő közvetítés keretein belül is részt vehetnek. Ezek mögött minden oldalon komoly teljesítmények vannak.
Örömmel számolhatunk be arról, hogy a Magyar Művészeti Akadémia 2020-2023. évekre szóló MMA Művészeti Ösztöndíjprogram pályázata az idei évben is igen népszerű volt a művészek körében. A pályázat benyújtási határideje 2020. március 20. (péntek) 23:59:59 órakor járt le, a pályázatok összesítése nyomán az előző évekhez hasonló mennyiségű pályázat beérkezésével számolhattunk.
A legtöbb benyújtott pályázat idén is a Képzőművészet kategóriában érkezett, de továbbra is kiemelt pályázott művészeti területek voltak a Zeneművészet, a Film- és fotóművészet, az Ipar- és tervezőművészet és az Irodalom.
A beérkezett pályázatok szakmai minősítésére a bírálókat és a döntőbizottság tagjait a hagyományokhoz híven idén is az MMA elnöke kérte fel. Köszönettel fogadtuk, hogy minden felkért bíráló nagy lelkesedéssel várja a pályázatok bírálatának megkezdését A szakmai bírálati tevékenység továbbra is teljes egészében a már ismert osztondij.mma-mmki.hu internetes pályázatkezelő felületen zajlik, minden pályázatot két, egymástól független, a másik személyét nem ismerő szakmai bíráló értékeli és véleményezi. A beérkezett pályázatok elbírálása után, a Döntőbizottság végső döntésére várhatóan 2020. június elején kerül sor.
Immár harmadik éve hirdeti meg Művészeti Ösztöndíjprogram pályázatát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). A 2020-2023. évekre szóló MMA Művészeti Ösztöndíjprogram pályázatbenyújtási időszaka ezzel a közzététellel 2020. február 3-án megkezdődött, a pályázatok beadására 2020. március 20. éjfélig van lehetőségük a jelentkezőknek.
Az ösztöndíjprogram célja továbbra is az alkotó- és előadó-művészeti, valamint művészetelméleti programszerű tevékenységek támogatása, magas színvonalú művészi és művészetelméleti tevékenységek anyagi feltételeinek megteremtése. A pályázaton részt vehet minden olyan magyarországi adóazonosító jellel rendelkező természetes személy, aki a támogatási időszak kezdetéig (2020. szeptember 1.) már betöltötte 18. életévét, de még nem töltötte be 50. életévét.
Az idei év rendszerfejlesztési újításaként, a korábban külön erre a célra fejlesztett, már ismert és kiváló információs felületet nyújtó osztondij.mma-mmki.hu pályázatkezelő honlap - mind felületében, mind színvilágban - megújult, ezzel még átláthatóbb, logikusabb és egyszerűbb pályázatbenyújtási platformot biztosít a pályázók részére.
Az idei évben a pályázati folyamat – felhasználóbarát módon – megváltozott: letölthető, kötelezően használandó formanyomtatványok segítik a pályázókat, amelyek egyben a pályázat formai követelményét is képezik, ezért fontos, hogy a pályázat leadása előtt a jelentkező figyelmesen elolvassa a pályázati felhívást, és az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat.
A pályázat benyújtásának megkönnyítése érdekében illusztráló infografika mutatja be a pályázati folyamatot, amely egyben gyakorlati haszonnal is bír a pályázók számára. A „Pályázás menete az MMA Művészeti Ösztöndíjprogramban” című útmutató a pályázati felhívás letölthető állományai között szintén megtalálható.
A beérkezett pályázatok szakmai minősítésére a bírálókat és a döntőbizottság tagjait a hagyományokhoz híven idén is az MMA elnöke kéri fel. A szakmai bírálati tevékenység továbbra is teljes egészében az említett internetes pályázatkezelő felületen zajlik, minden pályázatot két, egymástól független, a másik személyét nem ismerő szakmai bíráló értékeli és véleményezi.
A beérkezett pályázatok elbírálása 2020. március 31-én kezdődik. A Döntőbizottság végső döntésére várhatóan 2020. június elején kerül sor.
A pályázat népszerűsítését segíti a külön erre a célra tervezett és kivitelezett szórólap, amelyen a meghirdetett pályázat legfontosabb elemei mellett egy-egy kiválasztott ösztöndíjas munkája is látható. A szórólap az MMA intézményeiben érhető el, de bármikor igényelhető a pályázati folyamatok lebonyolítását végző MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézettől.
A Magyar Művészeti Akadémia három évre szóló, havi bruttó 200.000 forint összegű művészeti ösztöndíj elnyerésére hirdet pályázatot 100 fő részére. A 2020-2023. évekre szóló művészeti ösztöndíj pályázati felhívása itt érhető el:
