A Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Program, a Zeneművészeti Kar és A Jövő Művészetéért Alapítvány Zenepedagógiai Kutatócsoportja általános iskolás gyermekek tanórákon kívüli művészeti tevékenységét és a művészeti rendezvényeken való részvétel lehetőségeit vizsgálta. A kutatást a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet támogatta. Az eredményekről Művészeti körkép címmel jelent meg új kötet, amelyben tizennyolc kutató összegzi a tapasztalatokat.


Az ötdimenziós vizsgálat három megyében (Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg) zajlott. A középpontba a művészeti nevelés szerepe, helyzete, a benne rejlő lehetőségek, a tanórán kívüli iskolai és az iskolán kívüli tevékenységek meghatározó tényezői kerültek, de emellett a szolgáltatói oldal felmérése is megtörtént.
A Művészetpedagógiai Kutatócsoport tagjai több mint kétezer 4. és 6. osztályos általános iskolás tanuló, közel kétezer szülő esetében mérték fel a gyerekek tanórán kívüli iskolai és iskolán kívüli művészeti tevékenységét, a szülők és gyermekeik művészeti rendezvényekhez fűződő attitűdjét. Az iskolásokon kívül közel százötven művészeti tárgyat oktató pedagógus, valamint az intézményvezetők álláspontját is tanulmányozták, emellett a szolgáltatói oldal felmérése is megtörtént.
Váradi Judit, a Zeneművészeti Kar egyetemi docense, a kutatás vezetője szerint hiánypótló, az oktatás-nevelés szempontjából hasznos tapasztalatokat felvonultató kutatómunka zajlott, amiből szakmailag előremutató kiadványkötet készült. „A tanórai oktatást nagyon sok kutatás vizsgálta, viszont van egy olyan területe a művészeti nevelésnek, ami bár hatékony, de kevés kutatás fűződik hozzá. Ez a tanórán kívüli iskolai és iskolán kívüli művészeti tevékenységek oktatása, valamint a művészeti rendezvényeken való részvétel, ami révén a gyermekek megtapasztalhatják a művészet hatásait” – mondta Váradi Judit.
A kutatás többek között arra is ráirányította a figyelmet, hogy szükség van a művészeti oktatói gárda utánpótlásának nevelésére; a hatékonyság nö¬velése érdekében pedagógiailag jól képzett, felkészült, kreatív, újításokra, szakmai tapasztalatszerzésre nyitott tanárokra van szükség. A vizsgált tanulók kevesebb mint fele vett részt művészeti rendezvényen, és kevesebb mint harmada vesz aktívan részt valamilyen művészeti tevékenységben. A kisebb településeken élő gyermekek számára több példaértékű kezdeményezés ellenére még mindig nehezebben elérhetőek a művészeti tevékenységek és a rendezvények. Emel¬lett az is megfigyelhető, hogy az alapfokú művészeti iskolák számos támoga¬tást nyújtanak a hátrányos helyzetű gyermekek számára, amellyel segítik a művészeti területen való kibontakozásukat, ám a szülők korábbi tapasztalatok hiányában nem élnek ezekkel a lehetőségekkel. Ezért fontos tudatosítani és minél szélesebb körben bemutatni a művészetek tanulásának társadalmi hatásait, hogy a tapasztalatokkal nem rendelkező családok is támogassák gyermekeiket a művészetek alaposabb megismerésében és elsajátításában.
A kutatás eredményei a gyermeknevelés, a művészeti, esztétikai nevelés, a szabadidő pedagógia kérdései iránt érdeklődőknek és szakembereknek, valamint a kulturális és művészeti szolgáltatóknak egyaránt segítséget nyújthatnak.

Iratkozzon fel legújabb híreinkért!
magnifiermenuchevron-down-circle