Június 14-én először szervezi meg a Művészet/Elmélet Konferencia című tudományos tanácskozást a Magyar Művészeti Akadémia, a Széchenyi István Egyetem és a Győri Balett közösen Győrben. A hagyományteremtő szándékkal indított rendezvény célja, hogy a magyar művészet és a tudomány, valamint a felsőoktatás kapcsolódásait, együttműködésének lehetőségeit vizsgálja.
A közös kezdeményezésre formálódó és szerveződő összművészeti tudományos konferencia szervesen kapcsolódik a XVII. Magyar Táncfesztivál programsorozatához. A táncművészetet oktató felsőoktatási intézmények bevonásával zajlik a győri Múzeumházban, de szuverenitását megőrizve a Magyar Művészeti Akadémia, a Széchenyi István Egyetem és a Győri Balett támogatásával valósul meg.
A rendezvényen többek között előad Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára, aki előadásában rávilágít, hogy korunkban jelenlévő igény, hogy a művészettel ne csak az alkotás oldaláról, és ne kizárólag (művészet)történeti szempontból, illetve tudományos attitűddel foglalkozzanak a szakavatottak, hanem – szélesebb, sokszor megengedőbb fogalmi töltet mellett értelmezett – elméleti síkon is. Sepsi Enikő, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának volt dékánja, a Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézet vezetője előadásában a tisztán művészeti, művészetközvetítési, valamint művészettudományi képzést nyújtó intézmények mellett a több karral rendelkező, több tudományterületen és képzési ágban működő egyetemek sajátos helyzetére hívja fel a figyelmet. Kitér arra, hogy a képzés minőségének és oktatói állományának mérhetősége, ezen kritériumok kidolgozása ezeken a területeken intézményközi egyeztetéseket igényel. Az oktatói eredmények (alkotások, publikációk, utánpótlás-nevelés) láthatóvá tételében a művészeti területen adathiányok mutatkoznak a tudományegyetemekhez képest. Ezen – képzésindításokban is megmutatkozó – nehézségek leküzdéséhez kíván támpontokat nyújtani az előadás. Cseporán Zsolt, a Budapesti Metropolitan Egyetem tudományos munkatársa arra mutat rá, hogy a művészeti képzés a felsőoktatás unikális eleme, amelynek elsődleges célja a hazai kulturális élet humán erőforrásának hosszú távú és minőségi biztosítása, így a terület a felsőoktatás és a kulturális szféra, mint makrogazdasági szektor metszéspontjában helyezkedik el – a stúdiumok versenyképessége tehát a kreatív ipar sikerére, így a nemzetgazdasági trendekre is jelentékeny hatást gyakorol. Előadásában a művészeti felsőoktatást és a felsőfokú művészeti képzést vizsgálja a hazai felsőoktatási modellváltás folyamatában. Balázs Géza, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem egyetemi tanára A művészet nyelvének születése – Művészet- és nyelvelméleti megközelítés címmel tart előadást, Somogyi Krisztina, a Széchenyi István Egyetem Művészeti Kar egyetemi docense pedig a koreografált térélményről beszél. Deákné Kecskés Mónika, a Széchenyi István Egyetem Művészeti Kar egyetemi docense a szakrális táncok továbbélését vizsgálja két, orgonára készült ciklusban: Jehan Alain: Deux Danses à Agni Yavishta, AWV 61 című kompozíciójában, valamint Petr Eben Négy bibliai táncában. Szabó Adrienn, a Széchenyi István Egyetem Művészeti Kar művésztanára olyan kérdésekre keres választ, minthogy a pedagógiában melyek azok az irányzatok, ahol kiemelten fontos a zene és a mozgás kapcsolata? Az elméleti és hangszeres zeneoktatásban milyen mozgásközpontú módszereket, megközelítéseket használunk? A vezénylést és a hangszerjátékot nevezhetjük minimalizált táncnak? Ferencziné Ács Ildikó főiskolai tanár, a Nyíregyházi Egyetem intézetigazgatója az ősidők óta összefonódó tánc és zene mellett egy harmadik művészeti ágat, az irodalmat kapcsolja össze az előbbi kettővel, így egy versbe szőtt tánc és annak többszólamú vokális feldolgozását mutatja be előadásában. Antal Zsolt, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Elméleti Intézet igazgatója előadásában a globalizáció és a kommunikációs technológiák robbanásszerű fejlődése okán kialakult és soha nem látott kihívásokon keresztül vizsgálja az állam új feladatait a kulturális örökség megőrzéséért és fenntartásáért folytatott munka terén.
Az előadáshoz kapcsolódó Kultúra – média – élmény(szerűség) témájú kerekasztal-beszélgetésen részt vesz még Kis Domonkos Márk, a Déryné Program igazgatója, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója és Fülöp Péter, a Kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója.
A tanácskozás június 14-én, 9:30 órakor kezdődik és 18:00 órakor zárul. A zárszó keretei között sor kerül a legjobb konferenciaelőadás díjának átadására néhai Kocsis Miklós, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet igazgatójának emlékére.
A Művészet/Elmélet Konferencia elnöke Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára, tiszteletbeli elnöke pedig Kiss János, a Győri Balett korábbi igazgatója, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja és alelnöke. Az esemény együttműködő partnere a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, a Nyíregyházi Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, illetve a Magyar Táncművészeti Egyetem.
A rendezvény pontos programja, terminusai és regisztráció a konferencia honlapján olvashatóak.
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészeti Ösztöndíjprogramjának immáron negyedik évfolyamát köszöntötték szeptember 20-án a Pesti Vigadó, az MMA székházának Dísztermében. A száz nyertes pályázó és a jelen lévő akadémikusok előtt beszédet mondott Vashegyi György, az MMA elnöke, Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára, Kocsis Miklós, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) igazgatója és Takó Sándor, az MMA ösztöndíjasa.
Az ünnepséget Polgár Éva zongoraművész előadása nyitotta meg, aki a tavalyi évben nyerte el az ösztöndíjat zeneművészet kategóriában: Léo Delibes és Dohnányi Ernő Naila keringő című darabját mutatta be.
Az egybegyűlteket Vashegyi György, az MMA elnöke köszöntötte, aki tolmácsolta az MMA akadémikus tagjainak és a köztestület tagjainak gratulációját, együttműködését és támogatását az ösztöndíjasok felé a pályázatokban kitűzött célok, alkotások és kutatások megvalósításához, művészi fejlődésük eléréséhez. Mint azt kiemelte, többéves előkészítés után indult útjára az ösztöndíjprogram, és egyik legizgalmasabb elnöki feladata volt a részletek meghatározása. Fő törekvésük volt akkor és most is, hogy a magyarországi támogatási és finanszírozási rendszerekhez képest gyökeresen új, komplexebb és nagyobb léptékű együttműködést kínáljanak a 18 és 50 év közötti művészek számára. A kiírásban tudatosan nem adnak tematikus ajánlásokat, hiszen a művészi fantázia alkotói szabadságát nem kívánták korlátozni, ezt a beérkező pályaművek színessége és eredetisége is alátámasztja.
Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára beszédében kihangsúlyozta a közösségiség kérdését: míg az akadémikusok közössége a múltat szimbolizálja, az ösztöndíjasok közössége a jelen és a közelmúlt, de reményei szerint a jövő kiválóságain alapul, így lesz a generációk közötti kapcsolat egyre erősebb az akadémia keretein belül és a kortárs magyar művészi életben. A teljes évfolyamtalálkozók alkalmával kialakul az a többkörös közösség, amelyben az összművészetiség jegyei is már megjelenhetnek. Hangsúlyozta, az MMA már a kezdtektől fogva nyitott volt a fiatal művészek megkeresére. Elmondása szerint végignézve a végzős ösztöndíjasok körén – hiszen akadémikus és professzor is kikerült közülük – számos útja-módja van az MMA-val való együttműködésnek az ösztöndíjprogramon keresztül és azon túl is.
Kocsis Miklós, az MMA MMKI igazgatója előadásában beszámolt az eddigi tapasztalatokról, valamint ismertette az elmúlt három év pályázati számadatait, amelyek határozottan kimutatták a program iránti hatalmas érdeklődést. Felhívta a figyelmet az ösztöndíjprogram egyik legfontosabb jellemzőjére, a programszerűségre, amely magában foglalja a három évre szóló, alkotó és előadóművészeti, valamint művészetelméleti tevékenységek támogatását a megjelölt 9 művészeti területen. Az MMA és az MMA MMKI a támogatás megvalósításában kíván hatékonyan közreműködni azzal, hogy nem pusztán az ösztöndíj elnyerésének lehetőségére és az ösztöndíj folyósítására szorítkozik, hanem a támogatási időszakban az alkotás folyamatát segítő szakmai mentorálásra, valamint utógondozásra, publikációra, bemutatkozásra is lehetőséget biztosít.
Az eseményen felszólalt a 2019-es pályázat egyik nyertese, Takó Sándor művészetelméleti ösztöndíjas is, aki megosztotta tapasztalatait az ösztöndíjprogramról. Azt javasolta nekik, éljék meg ezt a pillanatot, okkal lehetnek ugyanis büszkék magukra: közel 1600 pályázó közül kerültek be a legjobb 100 fő közé. Azt kérte tőlük, merítsenek erőt ebből a mai eseményből azokra a nehéz pillanatokra is, amikor esetleges kétségeik támadnak a feladat megvalósításával vagy a pályájuk megválasztásával szemben. Ez az ösztöndíj nem a múltuknak, hanem éppen ellenkezőleg, a jövőjüknek szól, hiszen lehetőségük nyílik egy általuk választott művészeti területen egy saját programot önálló ütemezés szerint megvalósítani: hatalmas szabadság van a kezükben, ebben is egyedülálló az MMA Művészeti Ösztöndíjprogramja.
A megnyitót követően a friss ösztöndíjasoknak alkalmuk adódott jobban megismerni egymást a művészeti területek szerint szerveződött kötetlen szakmai beszélgetések által.
