Irodalom és tudomány címmel február végén szervezett konferenciát az Irodalmi Magazin az ELTE-n, amelynek keretében Falusi Márton, az MMA MMKI tudományos főmunkatársa A kortárs irodalomtörténet-írás perspektívái címmel tartott előadást.

A rendezvény kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött, amelynek során Kondor Péter János az irodalom- és a kultúratudomány elméleti és gyakorlati kihívásairól, illetve az azokra adható válaszlehetőségekről beszélgetett Kulcsár Szabó Ernővel, Simon Attilával, Orbán Jolánnal és Parádi Andreával.

Az első szekció az életrajz irodalomtudományban betöltött szerepét, az irodalomtörténet-írás történetét és elméleti kérdéseit, illetve a rendszerváltást követő módszertani tendenciáit tekintette át. Falusi Márton az MMA MMKI tudományos főmunkatársa előadásában röviden sorra vette, hogy a különféle tudományos műhelyek milyen elméleti keretekben vizsgálták az irodalomtörténetet a rendszerváltás után. Két megközelítésmódot tanulmányozott részletesebben: az eszmetörténetit és a Magyar irodalmi művek 1956-2016 című lexikon műközpontúságát. Bemutatta, hogy a nemrég megjelent irodalmi lexikon milyen teoretikus megfontolásokból tért el a korábbi történetírói vállalkozásoktól, illetve mi indította a szerkesztőket és a szerzőket az elkészítésére. Előadásában olyan kérdéseket járt körbe, mint elbeszélhető-e  még egyáltalán az irodalomtörténet az újhistorizmus és az intellectual history tapasztalatait leszűrve? Kiküszöbölhető-e a teleologicitás a történetmondás és az értékelő normaképzés konzekvens végigvitelével, illetve milyen fogalomrendszer választandó a strukturalizmus és a posztstrukturalista iskolák után?

A tanácskozás második része az irodalom- és kultúratudomány kölcsönhatásának elméleti és módszertani kérdéseivel, valamint az irodalomtudomány tárgymeghatározásának alakulásával, illetve a kultúratudományos fordulat irodalomelméleti és filológiai vonatkozásaival foglalkozott. A harmadik szekció az irodalom- és kultúratudomány pszichoanalitikus, illetve filozófiai vonatkozásait, egymásra gyakorolt hatását, egymásrautaltságát, illetve terminológiai átfedéseit, továbbá az olvasás műveletének fenomenológiai meghatározottságát vizsgálta. A negyedik rész fókuszában az elbeszéléselmélet tudományos önállóságának lehetősége, a filológia 21. századi kihívásai, a digitális fordulat hatásai, a tömegkultúra legújabb irodalmi jelenségei, illetve a tudományos ismeretterjesztés lehetőségei és felelőssége állt.

A konferencián elhangzó előadások írott változatai az Irodalmi Magazin június elején megjelenő Irodalom és tudomány című lapszámában lesznek olvashatók.

A képeken Kondor Péter János, Rákai Orsolya, Tverdota György, és Falusi Márton látható.

A fotókat készítette: Irodalmi Magazin

November 18-án, csütörtökön este könyvbemutatónak adott otthont a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár I. emeleti közösségi tere. A közelmúltban nyomtatásban megjelent Magyar irodalmi művek 1956–2016 című kötetről Gortva Tamás, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanársegéde és Kollár Árpád költő beszélgetett a szerzőkkel.

Az irodalomkedvelő közönség – amely középiskolai diákokból, valamint egyetemi hallgatókból állt – Falusi Mártonnal, a kötet egyik főszerkesztőjével és Smid Róberttel a kötet szerkesztőbizottságának tagjával találkozhatott. A kerekasztal-beszélgetés során Kollár Árpád költőként az alkotói oldalt képviselte, Gortva Tamás pedig gimnáziumi magyartanárként és egyetemi módszertanosként a lexikon oktatásban használható vetületeit domborította ki. Az est folyamán szó esett a kánonképzésről és a könyv szerkesztésének menetéről is.

A gyűjtemény kiadását megelőzte az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet által 2018-ban indított Magyar irodalmi művek 1956–2016 című kutatási projekt. Az 1956 és 2016 közötti időszak kortárs magyar szépirodalmi műveit feldolgozó 960 oldalas lexikon 333 szerzőtől összesen 655 szócikket tartalmaz, átfogva a teljes kortárs irodalmat, nem szelektálva világnézeti, ideológiai szempontok szerint. A kézikönyv tudományos igényű, nyelvezete közérthető módon megírt rövid elemzéseket tartalmazva mutat rá a magyarországi, valamint a határon túli (felvidéki, délvidéki, erdélyi, kárpátaljai) kisebbségi és a nyugati magyar irodalom műveire.  A szerkesztők célja a kézikönyvvel, hogy a későbbiekben beépüljön a középiskolai és az egyetemi tananyagba is, éppen ezért a kutatóintézet országszerte egyetemi bemutatókon népszerűsíti a lexikont. Szeptember 27-én Budapesten, a Károli Gáspár Református Egyetemen, október 4-én Egerben, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Tittel Pál Könyvtárában zajlottak könyvbemutatók, a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárat követően pedig november 24-én a pécsi Művészet és Irodalom Háza ad otthont a beszélgetésnek.

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet és az MMA Kiadó által közösen készített lexikon országszerte elérhető a nagyobb könyvesboltokban.

Galéria

Bemutatták az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) műhelyében készült és az MMA Kiadó gondozásában megjelent Magyar irodalmi művek 1956–2016 című irodalomtörténeti lexikont Egerben, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen (EKKE) október 4-én.

A könyvbemutatón Falusi Márton, a kötet főszerkeszője, az MMA MMKI tudományos főmunkatársa; Kusper Judit, az EKKE intézetigazgatója és egyetemi docense; Bednanics Gábor, az MMA Művészeti Ösztöndíjprogramjának ösztöndíjasa, az EKKE Irodalomtudományi Tanszékének főiskolai tanára; valamint Balogh Gergő, az EKKE Irodalomtudományi Tanszékének egyetemi tanársegéde beszélgetett. A könyvbemutatón többek közt olyan kérdésekre keresték a választ, mint: hogyan működik egy lexikon, milyen szerepet vállal napjainkban? Miért gondolták úgy a szerkesztők, hogy működőképes lesz egy lexikonformájú irodalomtörténet a jelenben is? Miként lehetséges a közelmúlt irányából közelíteni egy lexikon megírásakor, és hogyan juthatunk el a kortárs irodalomhoz?

Mint arra fény derült, a kötet egyedülállósága abban áll, hogy elveti a hierarchikus szemléletmódot az irodalmi művek rendszerezésekor. Fontos szempont volt továbbá a művek beválogatásánál, hogy egy szerzőtől maximum öt mű kaphat saját szócikket. Ebben szerepet játszott többek közt az életmű gazdagsága vagy a szerző munkásságának megújulása, fordulatossága.

Kusper Judit mindenekelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak fizikai, hanem szellemi valójában is terjedelmes kötetről beszélhetünk. Az 1956 utáni irodalom rendszerezése nem könnyű feladat, hiszen ezzel a korpusszal találkoznak a legkevesebbet a hallgatók tanulmányaik során. A kortársak így sokaktól távolabb kerülnek, hiszen inkább a klasszikus irodalom térnyerése figyelhető meg, és meglátása szerint elérkezett az idő, amikor ebből a szemléletből ki kell lépni.

Falusi Márton elárulta, a szerkesztői folyamatok kezdetekor értelemszerűen a cím kérdése is felmerült, amely nagyon izgalmas feladatnak bizonyult. Az „enciklopédia” elnevezést azonban korán elvetették, hiszen egyáltalán nem a teljességre törekvés volt a céljuk. Elengedhetetlennek tartották viszont, hogy orientáló jellegű legyen a könyv, nem érezték szerencsés megoldásnak, ha az túl sok művet vagy szerzőt ölel fel. Falusi rámutatott, hogy a lexikon határozottan próbálja kiválasztani és felmutatni az értékeket, amely szintén a szerkesztőbizottság elsődleges céljai között szerepelt.

Bednanics Gábor véleménye szerint a lexikonban egyáltalán nem érződik az, hogy túlságosan szélsőséges vagy csak egyirányú szemléletek jelenjenek meg benne. Bár az egyes szócikkírók – halványan érezhetően – mindig ugyanazt a nézetet képviselik, amely vissza is köszön az egyes bekezdésekben, mégsem ez kerül mondanivalójuk középpontjába, hanem minden beszámoló kerek egész képet vetít az adott műről.

Balogh Gergő meglátása szerint számos hierarchikus vállalkozás érhető tetten korábbi irodalomtörténeti írásokban, legyen az akár egyszemélyes munka vagy többszerzős vállalkozás. A legtöbb ilyen történetíró általában hatástörténeti vagy leszármazási elvet képvisel, és erősen posztmodern szemléletet helyez előtérbe. A lexikon mindezt elveti, ugyanakkor egyfajta gyakorlati igényt is kiszolgál, hiszen nagyobb áttekintést enged az olvasónak – avagy a „használónak” – amelyre eddig aligha volt példa az irodalomtörténet-írásban.

Immár hagyományosan szeptember utolsó péntekén nyitott ház programmal vesz részt az MMA MMKI a Kutatók Éjszakáján. A kutatói pályát és a különféle tudományokat népszerűsítő programsorozat alkalmából az MMA MMKI kicsiket és nagyokat egyaránt szórakoztató előadásokkal, foglalkozásokkal készül szeptember 24-én.

14.00–18.00

Utazás a reformkorba –

A Hild-villa épületének kalandos felderítése

A játék során a látogatók körbejárhatják a villa területét, és a különböző állomásokon összegyűjtött információk segítségével juthatnak el a végső megfejtésig. Az egyes feladványok mellett sok más érdekességet olvashatnak a villa történetéről, megépítésének korszakáról, illetve magáról Hild Józsefről is.

14.00–18.00

Mi fán terem a vers? – Irodalmi sétány

A nap folyamán a Kutatók Éjszakája programjainak résztvevői végigjárhatják a Hild-villa kertjében felállított irodalmi sétányt, amelynek mentén a neves irodalmi személyiségek művei mellett számos érdekes információra tehetnek szert az MMA MMKI és az MMA Kiadó gondozásában megjelent Magyar irodalmi művek 1956–2016 című irodalmi lexikon jóvoltából. Az út során egy rejtvény is rendelkezésre áll, amelynek helyes megfejtéséért a vándorok meglepetés jutalomban részesülhetnek.

16.00–17.00

Komplex művészeti nevelés – Inspiráló művészeti könyvsorozat és alkotói feladatgyűjtemény tizenévesek számára

Marosi Eszter, az MMA művészeti ösztöndíjprogram ösztöndíjasának előadása

Marosi Eszter olyan alkotói feladatgyűjtemények összeállításával foglalkozik, amelyek az építészettörténet korszakain keresztülvezetve, egy-egy téma kibontása közben segítik a gyerekeket közelebb kerülni a világ és benne önmaguk megismeréséhez is. Ezekben elsősorban a görög mitológia kalandos történetei adják a keretet az alkotói feladatoknak, amelyek feldolgozása során sokféle művészeti ágat, alkotói műfajt ismerhetnek meg a gyerekek. Az alkotó, gondolkodó tizenéveseket nevelő és formáló szülőknek, pedagógusoknak szóló előadáson példaként bemutatásra kerül Marosi Eszter Egyiptom korszakát feldolgozó kötete.

17.00–18.00

A szerelemhez nem elég, ha herceg vagy!

5+1 párkapcsolati tanulság a magyar operákból

Windhager Ákos, az MMA MMKI tudományos munkatársának előadása

A hercegnek – legyen az valódi nagyúr, vezér, vagy ellenállhatatlanul karizmatikus férfi – hol lova van, hol vára, tornya és Tisza-menti kastélya. Akad, amelyik nagyon szeret; a másik csak játszik, de nem ritka, hogy kizárólag önmagát imádja. A választottjaik, ha naiv szerelmesen jelennek is meg az első felvonásban, az opera végére felelős és érett nővé válnak. A kapcsolattal a tragédiát engedték be a sorsukba, de azzal megküzdve dönthettek, hogy elkábított áldozatként, önfeláldozást vállaló társként vagy a halálon is győzedelmeskedő úrnőként fejezzék be. Illetőleg, ahogy egyikük teszi, a komolytalan herceget útjára engedve kezét nyújtja az egyszeri fuvolásnak, mert ő legalább állva marad a halálos veszélyben. Az előadás a magyar operák legszebb szerelmi jelenetei alapján fogalmaz meg hol komor, hol derűs tanulságokat.

18.00–19.00

Fény és árnyék szerelmesei

Beszélgetés Pályi Zsófia és Somogyi Márk fotográfusokkal

Pályi Zsófia többnyire magazinoknak fényképez és saját hosszú távú anyagaira fókuszál. Fotói többek közt megjelentek a Marie Claire, Nők Lapja, a The New York Times, és a CNN Photo Blog hasábjain, de megbízója volt a Magyar Állami Operaház és az Al Jazeera is. Somogyi Márk – aki sokáig Svájcban élt és ott ismerkedett meg a fotózással – természetközeli kompozícióival hozta létre saját stílusát. Célja, hogy látásmódján keresztül megismertesse az érdeklődőket a természet és az ember alkotta értékekkel. Hogy mégis mi a közös a két művészben? Azon túl, hogy mindketten a fény és árnyék szerelmesei, sorozataik megtekinthetőek A fény képei – II. Fotóművészeti Nemzeti Szalon 2021 című csoportos kiállításon a Műcsarnokban. A beszélgetés során többek közt szó kerül Somogyi Márk Kínai kis falak című sorozatáról, a távol-keleti élményekről és kultúráról, míg Pályi Zsófiát egy égető társadalmi-politikai jelenségről, a migrációt középpontba helyező Tranzitország című projektjéről is kérdezzük. Az ellentétpárok okozta feszültség (érintetlen természet, béke; nyüzsgő városok, kínai diktatúra; iszlám vallás és háború; búcsújáróhelyek és keresztény értékrend, férfi-női látásmód) egy kellemes hangulatú beszélgetésben.

19.00–20.00

Ahogy a hősök születnek - Beszélgetés Köbli Norberttel

19 órától a Hild-villában vendégeskedik a Balázs Béla-díjas és Golden Reel-díjas magyar forgatókönyvíró, érdemes művész, a Magyar Forgatókönyvírók Egyesületének alapító elnöke. Olyan filmek fűződnek Köbli Norbert nevéhez, mint A berni követ, a Félvilág, vagy az Örök tél, de sorozatokon is sokat dolgozik (Válótársak, Apatigris, A Tanár). A népszerű forgatókönyvírót az igényes történelmi filmekben megjelenő hősök születéséről, Magyarország első szabadon választott kormányfője, Antall József személyét és élettörténetét mutató Blokád című készülő alkotásáról és jövőbeli terveiről kérdezzük.

A Kutatók Éjszakája rendezvény további programjairól az alábbi linken olvashatnak:

Kutatók Éjszakája – 2021. szeptember 24-25. (kutatokejszakaja.hu)

A rendszeresen frissülő, mai irodalmi műveket feldolgozó lexikonunkból most az ünnep kapcsán készítettünk egy válogatást az irodalom kategóriából.

Gion Nándor Az angyali vigasság című novelláskötete hét írásának szoros összetartozását támasztja alá az a hangsúlyos narratív szituáció, amely egy vendéglői beszélgetés fikcióját veszi alapul: az elbeszélő a saját gyerekkorából mesél többnyire szomorú történeteket. A helyzet keretként szolgál a kötet egészéhez, az írások többsége ennek következtében kevésbé novellának, inkább terjengősen indázó, vagy több cselekményszálat, különböző idősíkokat egybefűző elbeszélésnek, egy nagyobb egységből kiemelt fejezetnek látszik. Az elbeszélő és gyerektársai egy negyvenes évek végi tél karácsonyközeli estéin járják az utcákat, és a házak ablakai alatt karácsonyi dalokat énekelnek. A falu, az utcák lakóival kerülnek kapcsolatba, akik közül némelyek egy-egy fejezetben, az abban elmondott történet révén hangsúlyosabb szerepet kapnak. A kötetről készült teljes szócikket elolvashatja az alábbi linken: Irodalom ∙ Gion Nándor: Az angyali vigasság (mmalexikon.hu)

Kormos István N. N. bolyongásai című kötetének legterjedelmesebb alkotása a Folyók, amely a vízmotívum leltározó jellegű kifejezése, szelíden mitologikus tárgyalásmóddal. A költői játék a valósággal az emberi létezés mulandóságát, ugyanakkor szépségét is kifejezi. A költemény a vallomástevő vibrálóan mozgalmas létformáira is utal. Az egykori naiv-gyerekes vallásos képzeteket felváltja a személyiség szerves részévé lett vallási – erkölcsi – kulturális hagyománykincs. A középpontban a nagy ősélmény: a karácsony, a bibliai motívumok megformálására pedig a szakralizálás és a profanizálás kettőssége jellemző. A kötetről készült teljes szócikket elolvashatja az alábbi linken: Irodalom ∙ Kormos István: N. N. bolyongásai (mmalexikon.hu)

A Búcsú Betlehemtől az 1936-ban született Orbán Ottó költő harmadik kötete. Talán ebben érhető tetten leginkább korai költészetének átváltása a későbbi higgadtabb, tipikus Orbán Ottó-i hangra. A pálya kezdetét uraló indulat fokozatosan ad helyet a távolságtartó iróniának, a kiemelkedő darabok mellett ez a szemünk láttára folyó küzdelem teszi izgalmassá a Búcsú Betlehemtőlt. A költő 1945-ben öt évre nevelőotthonba kerül, itt kezd el verseket írni egy terápiás program részeként, hamarosan szinte csodagyereknek számít. Másrészt mégis hosszan keresi egyéni útját: a kritika sokáig kifogásolja műveiben olvasmányélményei, valamint a fordítások révén elsajátított idegen hangok túlzottnak érzett jelenlétét. A kötetről készült teljes szócikket elolvashatja az alábbi linken: Irodalom ∙ Orbán Ottó: Búcsú Betlehemtől (mmalexikon.hu)

Megújult formában és megújult tartalommal jelent meg az MMA MMKI 2020 őszi-téli félévének rendezvényeit is tartalmazó legújabb kiadványa. A kutatói élet mellett megismerkedhetnek az MMA Művészeti Ösztöndíjprogram ösztöndíjasainak munkásságával, tárlatvezetés rovatunkban betekintést nyújtunk a Hild-villa felújításának történetébe, illetve a Makovecz Emlékközpont életébe. Dér Csaba Dezső - Márkus Renáta szerzőpárossal legújabb könyvük kapcsán arról beszélgettünk, hogy milyen kíhívásokkal kell szembenéznie egy kulturális intézménynek a világjárvány idején.

A teljes kiadvány ITT érhető el.

Falusi Márton, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa 1983-ban született. József Attila-díjas költő, esszéista, valamint a nemrég bemutatkozott Országút című folyóirat főszerkesztője. Kortárs magyar irodalommal, irodalomtudománnyal, eszmetörténettel és jogbölcselettel foglalkozik. A koronavírus-járvány ideje alatt továbbra is szerkesztett, kutatott és írt, de mindezt most a négy fal között tette. Hogy miként volt lehetséges az irodalmi életben való aktív részvétel otthonról, arról ő maga nyilatkozott kutatóinkról szóló interjúsorozatunkban.

Továbbra is zajlik az MMA irodalmi lexikon (www.mmalexikon.hu) szerkesztése, amely hamarosan nyomtatott formában is megjelenik. Jelenleg hogyan valósulnak meg az ezzel kapcsolatos teendők?

A lexikonszerkesztésnek tulajdonképpen két fázisa van: az egyik az, amikor Pécsi Györgyi szerkesztőtársammal és a szerkesztőbizottság tagjaival találkozunk, konzultálunk, azaz megbeszéljük a lexikonnal kapcsolatos aktuális feladatokat.

Ez a fázis szerencsére a koronavírus-járvány miatt fennálló helyzet ellenére továbbra is zavartalan, hiszen telefonon meg tudjuk beszélni az éppen aktuális témákat, még ha ezt egy kicsit nehézkesebb is nyélbe ütni, mint a személyes találkozókat. A másik fázis a szócikkírók felkérése, amely sajnos csak részben tud e-mailben és telefonon megtörténni, hiszen ilyenkor a személyes találkozókra is mindig szükség van, hogy megbeszéljük velük a fontos részleteket, azonban ez most nem lehetséges. Lényegileg csak azokkal a szócikkírókkal tudunk együtt dolgozni, akikkel eddig is. Viszont több mint két éve folyik a lexikon előkészítése, így már van egy bejáratott szerzői gárdánk, akikkel gördülékenyen megy a munka. E-mailen keresztül velük is tudunk egyeztetni, ők pedig folyamatosan küldik nekünk a szócikkeket, amelyeknek az elolvasása és korrektúrázása úgyis csak otthon, a számítógép előtt történhet. Tehát igazából a lexikonszerkesztés nem olyan munka, amelyet megnehezít ez a helyzet, és bízom benne, hogy a szócikkírók is egyre gyorsabban fognak dolgozni, mert otthon, nyugodt környezetben több idejük jut az elmélyült munkára és olvasásra.

Mesélnél egy kicsit a lexikonnal kapcsolatos jövőbeli tervekről?

Egyelőre a konkrét művekről szóló szócikkek készülnek el, de várhatóan születnek majd eseményszócikkek is, ez utóbbiakat valószínűleg az év második felében fogják elkészíteni a szerkesztőbizottsági tagok. A 2021-es Ünnepi Könyvhétre tervezzük a nyomtatott lexikon megjelentetését, és ezután is szeretnénk majd folytatni a munkát. A lexikon előnye, hogy mindig bővíthető: mehetünk visszafelé az időben, és napjainkból is meríthetünk a szócikkek megírásánál. Hosszútávú tervem a mostani munkálatok befejezését követően, hogy újra elolvasom a szócikkeket abból a nézőpontból, hogy a magyar irodalomtudománynak milyen iskolái, szemléletmódjai, fogalmi szerkezetei jelennek meg bennük, tehát egy konkrét fogalmi-diskurzusanalízis szempontjából vizsgálnám meg őket. Ennek kapcsán tervezek egy tanulmányt is írni, amelyben azt tárgyalnám, hogy milyen fogalmakkal, megközelítésekkel dolgozik a kortárs irodalomtudomány, amelynek reprezentatív „seregszemléjeként” is értelmezhető maga a lexikon.

Tartogat számodra meglepetéseket, újdonságokat ez a munka?

Ami előnyömre válik, az az, hogy nagyon sok – számomra új – könyvet elolvasok a szerkesztés miatt. Életkoromból fakadóan nem volt alkalmam eddig mindent elolvasni, és a lexikon most nagyon sok értékes műre hívja fel a figyelmemet. Az egyik legnagyobb élmény volt számomra az elmúlt hónapokban Kardos G. György Avraham Bogatir hét napja című műve, amely egy nagyszerű regény, benne például a multikulturalizmus problémája is különös fénytörésben jelenik meg. A másik ilyen élmény Dobai Péter regényeinek a közelebbről való megismerése, amelyekre szintén a lexikonszerkesztésnek köszönhetően találtam rá. Azt kell, hogy mondjam, A birodalom ezredese egy elképesztően jó könyv, ugyanis egy olyan történelmi regényformát jelenít meg, amely páratlan a magyar prózapoétikában.

Milyen kihívásokkal kellett szembenézned eddig a lexikon szerkesztése kapcsán?

Kemény dió volt kialakítani a szócikkírókkal közösen azt a semleges, sztenderd stílust, amely kompatibilis a lexikonnal, hiszen ez egy rendkívül összetett feladatot jelentett számunkra. Ennek ellenére úgy látom, hogy megérte a sok fáradozás, ugyanis miután az újonnan felkért szócikkírók elolvassák azokat a szócikkeket, amelyek már felkerültek a honlapra, a visszajelzések alapján nagyon könnyen tudnak alkalmazkodni ehhez a stílushoz.

Balogh Csaba szerkesztőtársaddal együtt nemrég befejeztétek a Németh László a magyar művelődéstörténetben című tanulmánykötet szerkesztését, amely már online is elérhető az MMA MMKI honlapján. Mik a személyes benyomásaid a kötettel és az azt megelőző konferenciával kapcsolatban?

Nagy kihívásra vállalkozott a Németh László-konferencia, amelyet Ekler Andreával közösen szerveztük, és amelynek együtt dolgoztuk ki a tematikáját. Tudniillik Németh László munkássága gyakran elemzett, ebből kifolyólag gazdag recepcióval rendelkezik. Volt már divatos, divatjamúltnak nyilvánított, elfelejtett, elsüllyesztett, újra felfedezett… mindenféle szerző volt már Németh László, éppen ezért aggódtam, hogy az előadók nem igazán fognak újdonságot mondani. Fennállt az esélye annak, hogy „konzervanyagokat” hoznak, vagy régebbi munkákat olvasnak fel. De most, hogy újra végigolvastam a tanulmányokat – és annak idején, amikor meghallgattam a konferenciát –, azt tapasztaltam, hogy minden előadó friss megközelítésből vizsgálja a szerző alakját. Smid Róbert tanulmánya például a legújabb kultúratudományos módszertannal elemzi az egyik legkiválóbb Németh László-regényt, a Gyászt, ezáltal egészen új szempontokat hoz a recepcióba. És akkor még nem is beszéltem az eszmetörténeti síkról, amelynek kapcsán szintén sikerült újdonságokat felmutatnia többek közt Imre Lászlónak, Kovács Gábornak, Farkas Attilának, Gróh Gáspárnak és Hörcher Ferencnek is. Úgy gondolom, hogy ez a konferenciakötet a legjobb példa arra, hogy érdemes minden életművet újra és újra elővenni, hiszen mindig adódnak új szempontok.

Mi a helyzet a nemrég elindult Országút kéthetilap szerkesztési munkálataival? 

Az Országút életét valamelyest felforgatta a koronavírus-járvány, hiszen valóban nem olyan régen jelent meg az első szám, és éppen egy bevezető-marketingkampány küszöbén álltunk, amelyet el kellett halasztanunk, hogy május elején a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva indulhasson el. Sokáig az is kérdéses volt számunkra, hogy érdemes-e nyomtatott formában megjelennie a lapnak jelen körülmények között, de végül úgy döntöttünk, hogy igen. Emellett az online és a nyomtatott orgánum kettősségét továbbra is megőrizzük. Nehézséget okoz még az is, hogy a szerzők elkötelezettségét többnyire személyes kapcsolatok útján érdemes kialakítani, és emiatt most különféle fennakadásokkal kell szembenéznünk. Viszont a tartalmi részt, a szerkesztés érdemi részét ez nem befolyásolja, hiszen ma már nagyon sok feladatot el lehet otthonról végezni. A rovatvezető- és szerkesztőkollégák kiválóan dolgoznak home office-ban is, a lap sajátos arculata pedig mostanra kiforrott.

Említetted korábbi beszélgetéseinkben, hogy az otthoni munka során be tudtad fejezni legújabb verseskötetedet. Mesélj egy kicsit erről a könyvről! Mire számíthatnak az olvasók?

A kötet az elmúlt két és fél évben írt verseimet tartalmazza. Nemrég zártam le a kéziratot, a következő fázis pedig a kiadó felkeresése lesz, ezen kívül a legutóbbi verseimet elküldtem közlésre a Bárka, a Hitel, az Országút és a Pannon Tükör részére. Két ciklusba rendeztem a verseket: az egyik ciklus az eddigi személyes hangvételű verseim folytatása, a másik pedig egy szerepversciklus, amely új hangként jelenik meg a költészetemben. Itt egy Zuglischer Manó nevezetű lírai hős, avagy alteregó kalandjait, vívódásait, hányattatásait, töprengéseit olvashatjuk. Nem titkolt módon a versciklus előképeként, hátterében fölsejlik Kosztolányi Dezső, Kálnoky László vagy Tőzsér Árpád költészete. A művekben arra teszek kísérletet, hogy a rám jellemző személyes-metaforikus versvilágot és költői hangot összeegyeztessem a bölcseleti-esszéisztikus hangnemmel. A korábbi kötetekből megőrzött metaforikus és személyes beszédmódba igyekszem integrálni valamiféle filozófiára emlékeztető problémacentrikusságot, ami egy egészen új vonása lehet a költészetemnek. Ezeket a verseimet esszéverseknek hívom.

Mindezek mellett belefogtál napjaink legaktuálisabb témájának elemzésébe is, ugyanis egy új esszé keretein belül megkísérelsz számot vetni a pandémia kulturális hatásaival. Megosztanál néhány kulisszatitkot a készülő tanulmányról?

Szerintem ez a járvány egyfajta szimbóluma lehet annak a kulturális válságnak, amelyet megélünk, és amelynek nyilvánvalóan gazdasági, társadalmi és egyéb hatásai is vannak. De emellett nem véletlen az, hogy globálisan ilyen érzékenyen reagáltunk rá. Feltételezésem szerint már azelőtt elterjedt a kulturális gondolkodásunkban egy olyan válságtudat – gondolok itt akár a klímaválságra –, amely nemcsak a külső természetnek, hanem egyben az ember belső természetének a válságát is jelenti. Ez összefügg azzal is, hogy a technikai civilizáció, amelyben élünk, hogyan értelmezte át és forgatta ki a különféle kulturális jelenségeket, fogalmakat a régi jelentésükből. A tanulmány tehát szimbolikus érvényűnek tartja azt, hogy egy ilyen, az emberiséget a biológiai létezésében is fenyegető, megkerülhetetlen vírus képében kell szembenéznünk a kultúránk jelenlegi helyzetével. És ami a leginkább érdekel, az az, hogy vajon rádöbbenünk-e arra, hogy rossz irányba halad a gondolkodásunk, és hogy a művészetről való elmélkedésünk – művészetfilozófiai értelemben – mennyire rossz trendeket, tendenciákat kezd követni. Meglátásom szerint a művészet egyre inkább feloldódik a szórakoztatóiparban és a népszerűség hajhászásában, ezáltal egyre kevésbé merünk műalkotásokat minőségi szempontból elemezni, hiszen mindig lesznek fontosabb szempontok. Egyre kevésbé tartjuk a művészetet egzisztenciális téthelyzetnek, miközben az emberi lényegünkhöz tartozó legfontosabb kérdésekkel kellene számot vetnünk, és ezt mind-mind szimbolikusan viszi színre a járvány.

Azt már megtudhattuk rólad, hogy a veszélyhelyzettel járó otthonlétet hogyan fordítottad pozitívan a munkád és saját szellemi fejlődésed javára. Ezt a legelejétől tudatosan alakítottad így?

Egy kutatónak meg kell tanulnia többek közt azt, hogy hivatalos elfoglaltságok nélkül is minden percét beossza. Azon kívül, hogy természetesen féltem a szeretteimet, én nem élem meg pánikhelyzetként ezt a mostanit, sokkal inkább arra gondolok, hogy most lehetőségünk adódik a befelé fordulásra, és bízom benne, hogy minél több ember így fog tenni. Ezáltal jobban odafigyelnek a művészetekre, valamint azokra a gondolkodási formákra, amelyeket manapság divatossá vált elhanyagolni. Tudomásul kell vennünk, hogy az emberi élet márpedig ilyen, tartogat váratlan fordulatokat. Túlságosan hozzászoktunk ahhoz, hogy függetlenítjük magunkat a természeti csapásoktól és az úgynevezett történelemtől. Mintha ezelőtt úgy érezte volna az emberiség, hogy az ilyesfajta nagy kihívásokat már leküzdötte, vagy a harmadik világba szorította. Erre most kiderült, hogy ez nem így van. Emberként hajlamosak vagyunk megfeledkezni saját esendőségünkről. Elfelejtjük, hogy halandók vagyunk, hogy sebezhetők vagyunk, és most hirtelen lehetetlen mindezt figyelmen kívül hagyni.

Mennyiben változtatta meg a napirendedet az új helyzet?

A napirendem olyan értelemben maradt a régi, hogy időben felkelek, és leülök a gép elé dolgozni. Rengeteg online megbeszélésen kell részt vennem, emellett nagyon sokat telefonálok. Ami technikailag a legnagyobb fordulat volt számomra, az az, hogy még többet kell telefonálnom, mint korábban. Személyesen persze sokkal könnyebb megbeszélni a dolgokat, így a feladataimat is lassabban végzem el. Néha olyan, mintha jóval kevesebb ideje maradna az embernek, pedig az ellenkezőjére számítottunk… és egyszer csak azt veszem észre, hogy késő este van, és még nem mentem ki az utcára sétálni. Éppen emiatt kell szorosan beosztanom a napomat.

A sétáláson kívül van most más kikapcsolódásod? 

Gyakran járok ki kocogni a Városligetbe késő este. Mivel előfordul, hogy ott sok a járókelő és a sportoló, mostanában inkább új útvonalon futok. Ezen kívül sok jó filmet néztem meg, mióta itthon vagyok. A napom fénypontját az esti kikapcsolódáson kívül az ebédrendelés jelenti, amikor is az ember egyre kifinomultabban válogat a különféle fogások között. Emellett szépirodalmi és filozófiai könyveket is folyamatosan szoktam rendelni, mert sajnos most nem jutok el a könyvtárba, monitoron pedig nem szeretek olvasni. Ami a legjobban hiányzik a mindennapokból, az a Lukács fürdő, ahová rendszeresen jártam, és persze a Szabó Ervin Könyvtár, amely gyerekkorom óta az egyik törzshelyem. Hiányoznak még a személyes beszélgetések a kollégákkal, amikor nem egy számítógép monitorját bámulja az ember. Nagyon várom, hogy újra személyesen is találkozhassak az ismerőseimmel, és hogy úszhassak egy nagyot.

Milyen szakmai tervekkel térsz vissza a járvány utáni időszakban?

Ha véget ér az önkéntes karantén ideje, rögtön elkezdjük az MMA lexikon nyomtatott verziójának szerkesztését Pécsi Györgyivel, amely azt jelenti, hogy várhatóan elindul az olvasószerkesztés és a könyv tervezésének folyamata. Ez egy nagy esemény lesz számomra, és remélem, hogy mielőbb kezdetét veszi.

„A kijárási korlátozás talán egyetlen élethelyzetet érinthet pozitívan, a kutatóét. Ugyanis aki olvas és ír, annak áldás az otthoni munkavégzés, sok elmaradt feladatát és tervét véghez viheti.” Falusi Márton, kutatóintézetünk tudományos főmunkatársa nemrég fejezte be új verseskötetét, amelynek egyes alkotásait a Bárka, a Hitel, az Országút és a Pannon Tükör tavaszi számaiban (április/május) publikálja. Mindeközben egy rendkívül érdekes, ugyanakkor aktuális téma kidolgozását kezdte meg, amelyben megkísérel számot vetni a pandémia kulturális hatásaival; ennek programadó részlete szintén az Országútban jelenik meg.

Ebben a termékeny időszakban készült el egy új tanulmánya – mintegy az irodalmi lexikon módszertani megfontolásaiból kiindulva – az irodalomtörténet-írás jelenkori lehetőségeiről, amely egy készülő kutatóintézeti kiadványban kap majd helyet, de találkozhatunk írásával a Magyar Napló áprilisi számában Az alkaioszi strófaszerkezet magyar költészettörténeti szerepéről írott esszéje formájában.
Mindezek mellett most két kiemelkedő kutatási témára hívja fel az olvasók figyelmét.
A Magyar irodalmi művek és események 1956–2016 című kutatás eredményeit közzétevő elektronikus irodalmi lexikon (www.mmalexikon.hu) főszerkesztőjeként továbbra is folyamatosan dolgozik Pécsi Györgyi szerkesztőtársával, a szerkesztőbizottsággal és a szócikkírókkal azon, hogy a lexikon könyv formátumban 2021 ünnepi könyvhéten megjelenjen. A nyomtatott forma miatt a szerkesztőbizottság elfogadta azt a szempontot, hogy egy szerző legfeljebb öt könyvéről készüljön szócikk, és a hozzájuk kapcsolt, válogatott bibliográfia is legfeljebb öt értekező művet ajánljon az érdeklődők figyelmébe. A szerkesztőbizottság tagjai Elek Tibor, Jánosi Zoltán, Márkus Béla, Nagy Gábor, Papp Endre, Smid Róbert, Sturm László, Szörényi László, Toldi Éva, Tóth László, Vasy Géza. A jelenleg is elérhető lexikon már több, mint 400 irodalmi szócikkel várja az érdeklődőket.
Ezen kívül a költő Balogh Csaba szerkesztői közreműködésével nemrég fejezte be a Németh László a magyar művelődéstörténetben című konferenciáról készült tanulmányokat tartalmazó kötet szerkesztését, amely e-könyv formájában már honlapunkon elérhető. A kötet Németh László művelődéstörténeti jelentőségét vizsgálja a XXI. századi tudományosság szempontjai szerint és olyan szerzők gondolatait tartalmazza, mint Németh Magda, Imre László, Gróh Gáspár, Jánosi Zoltán, Farkas Attila, Kovács Gábor, Babus Antal, Horkay Hörcher Ferenc, Monostori Imre, Petrik Béla, Kiss Gy. Csaba, Mórocz Gábor, Papp Endre, Görömbei András, Bertha Zoltán, Smid Róbert és Windhager Ákos. A szerzők rövid absztraktjai ITT olvashatók, a kötet nyomtatott formátumban várhatóan májusban jelenik meg, e-könyvként pedig honlapunkról letölthető: Németh László a magyar művelődéstörténetben
Mindenkinek jó olvasást kívánunk!

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet kutatásaival segít, hogy minden diák a legtöbbet hozza ki a felkészülésből, ezért összegyűjtöttük az MMA Lexikon 12. osztályos tananyagához kapcsolódó cikkeit. Az elektronikus lexikon irodalmi témakörének szócikkeit használva megkönnyítjük a tételek kidolgozását, hiszen a szükséges tudás bármikor rendelkezésre áll a www.mmalexikon.hu weboldalon.

A lexikonban sokféle eszméhez és irányzathoz tartozó mű elemzése megtalálható és hasznosítható az elmúlt 60 év jelentősebb magyar irodalmi alkotásai közül az otthontanulás és az érettségi időszakában.  Kortárs irodalmi lexikonunk folyamatosan gyűjti és rendszerezi a legfontosabb magyar írók és költők műveit, egy-egy alkotó akár öt kötetéről készült közérthető elemzése egy életpályát is leírhat. A szócikkek közül kifejezetten az érettségiző korosztálynak és irodalom tanáraiknak figyelmébe ajánljuk Borbély Szilárd, Esterházy Péter, Gion Nándor, Grendel Lajos, Kányádi Sándor, Kertész Imre, Lator László, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Petri György, Rakovszky Zsuzsa vagy akár Tandori Dezsőről szóló elemzéseinket.
A lexikon „lapozgatása” közben az iskolai tanulmányokon túl az olvasó ráadásul újabb inspirációkat is kap eddig számára talán ismeretlen művek elolvasásához is.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete január 14-én a Pesti Vigadóban, a Magyar Művészeti Akadémia székházában sajtótájékoztató keretében mutatta be a kutatóintézet gondozásában létrejött, mmalexikon.hu címen elérhető, film műfajjal bővített weboldalát, a magyar filmeket a kezdetektől egészen napjainkig részletező elektronikus lexikont.

2020 januárjától a lexikon már nem csupán az irodalom, de a film műfajában is gyűjti és rendszerezi az egyes alkotásokról közzétett szócikkeket, amelyek magukban foglalják az adott filmmű kontextusba helyezését, témájának részletes leírását, elemzését (stílus- és műfaji jegyek bemutatását), értelmezését, valamint a hozzá tartozó legfontosabb és legfrissebb szakirodalmak listáját.

A szerkesztőbizottság vezetője Gelencsér Gábor, tagjai Murai András, Pápai Zsolt és Varga Zoltán. Rajtuk kívül a szócikkek szerzői: Barkóczi Janka, Benke Attila, Lakatos Gabriella, Nagy V. Gergő és Záhonyi-Ábel Márk. A filmlexikon a szerkesztők elmondása szerint a „hagyományosan a filmkultúra fogalmába eső művek”, ezeken belül is a játék-, dokumentum-, rövid-, ismeretterjesztő-, kísérleti és animációs filmek teljeskörű bemutatására vállalkozott. A film fogalma az elmúlt évtizedekben kibővült, s mára már egyet jelent a mozgóképi alkotások gyűjtőfogalmával, ennek következtében felöleli a televíziós filmeket, illetve az online felületeken megjelenő produkciókat is. A lexikon ezeket a műveket azonban már nem hivatott bemutatni, hiszen – Gelencsér Gábor bevallása szerint – túlságosan szétfeszítették volna a kiadvány kereteit.

A rendezvényen Kocsis Miklós, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Bevezetőjében elmondta, hogy a kutatóintézet immár öt éve törekszik a kortárs magyar művészeti irányzatok, szemléletmódok, stílusok lehető legátfogóbb feltárására, bemutatására és elemzésére, és ennek érdekében végzi valamennyi művészeti ágra kiterjedő munkáját, emellett programjaival hosszú évtizedekre hatást szándékozik kifejteni a művészetek közegére. Az online irodalmi lexikon, és a hasonló formában létrejött filmes lexikon szintén ezeket a törekvéseket támasztja alá.
Jankovics Marcell, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, filmrendező, művelődéstörténész, illusztrátor felszólalásában kitért arra, hogy bár a lexikon még csak kezdeti stádiumban van, jellegéből adódóan olyan hiánypótló erővel bír, amelyre eddig nem volt példa a magyar filmtörténetírásban, hiszen magukat a filmműveket állítja középpontba, nem pedig azok alkotóit. Mint azt említette, a lexikont olvasva az az érzése támadt, hogy tisztelet veszi körül a szakmát, ugyanis a szócikkek írói inkább értelmezik, mintsem bírálják az egytől egyig kiemelkedő alkotásokat.
Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára előadásában kifejtette, hogy a Magyar Művészeti Akadémia egyik fontos feladata az, hogy a magyar filmművészetet népszerűsítse hazai és nemzetközi téren többek közt tudományos, szakmai közéletszervezés révén, beleértve a különféle rendezvények, konferenciák, valamint kiállítások szervezését, anyagi támogatását. Hozzátette, hogy az akadémia több műfajban is mutatott be válogatásokat a magyar filmekből, emellett a könyvkiadásnak is egyik központi témáját képezi a hazai filmművészet. Jelentős munkafolyamatként sorolta ide továbbá a filmarchívumban található filmek digitalizálását, restaurálását.
Gelencsér Gábor filmtörténész, a filmlexikon szerkesztőbizottságának vezetője előadásában elárulta, hogy az eddigi munkafolyamat során a legnagyobb kihívást az egyes filmművek kiválasztása jelentette. A kérdés, hogy mely szempontok szerint kerüljenek be a művek a kiadványba, állítása szerint azért jelentős, mert egy ilyen jellegű vállalkozás szükségszerűen kanonizáló szerepet is vállal. Ennek ellenére nem állt szándékukban a már meglévő filmtörténeti kánont teljes egészében felforgatni, csupán szükség szerint átalakítani kisebb hangsúlyáthelyezések által. Beemelték például a dokumentum-, a rövid-, a kísérleti- és az animációs filmeket az egész estés filmek mellé, amelyre hasonló összeállításokban még nem született példa. Elmondása szerint a lexikonban hangsúlyos szerephez jutottak az 1945 előtt készült műalkotások, és ennek kapcsán számos olyan felfedezésre érdemes film is említésre került, amely a filmtörténetírás területén mindeddig háttérbe szorítva létezett. A szerkesztőbizottság tervei szerint, a meglévő 100 darab filmes témájú szócikket beleértve összesen 300 egész estés játékfilm, 75 dokumentum-, 30 rövid-, 25 kísérleti, 10 ismeretterjesztő és 50 animációs film szerepel majd az elkészült gyűjteményben.
A sajtótájékoztató ideje alatt kerekasztal-beszélgetésre is sor került, amelyen Gelencsér Gábor és a lexikon szerkesztőbizottságának két tagja, Pápai Zsolt és Varga Zoltán filmtörténészek vettek részt, akik megosztották tapasztalataikat a szócikkek írásának folyamatáról és annak kihívásairól. A jelenlévőknek lehetőségük nyílt bekapcsolódni a beszélgetésbe és kérdéseket feltenni a lexikonnal kapcsolatban.

A folyamatosan bővülő lexikont itt érheti el: www.mmalexikon.hu