Bemutatták az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) műhelyében készült és az MMA Kiadó gondozásában megjelent Magyar irodalmi művek 1956–2016 című irodalomtörténeti lexikont Egerben, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen (EKKE) október 4-én.


A könyvbemutatón Falusi Márton, a kötet főszerkeszője, az MMA MMKI tudományos főmunkatársa; Kusper Judit, az EKKE intézetigazgatója és egyetemi docense; Bednanics Gábor, az MMA Művészeti Ösztöndíjprogramjának ösztöndíjasa, az EKKE Irodalomtudományi Tanszékének főiskolai tanára; valamint Balogh Gergő, az EKKE Irodalomtudományi Tanszékének egyetemi tanársegéde beszélgetett. A könyvbemutatón többek közt olyan kérdésekre keresték a választ, mint: hogyan működik egy lexikon, milyen szerepet vállal napjainkban? Miért gondolták úgy a szerkesztők, hogy működőképes lesz egy lexikonformájú irodalomtörténet a jelenben is? Miként lehetséges a közelmúlt irányából közelíteni egy lexikon megírásakor, és hogyan juthatunk el a kortárs irodalomhoz?

Mint arra fény derült, a kötet egyedülállósága abban áll, hogy elveti a hierarchikus szemléletmódot az irodalmi művek rendszerezésekor. Fontos szempont volt továbbá a művek beválogatásánál, hogy egy szerzőtől maximum öt mű kaphat saját szócikket. Ebben szerepet játszott többek közt az életmű gazdagsága vagy a szerző munkásságának megújulása, fordulatossága.

Kusper Judit mindenekelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak fizikai, hanem szellemi valójában is terjedelmes kötetről beszélhetünk. Az 1956 utáni irodalom rendszerezése nem könnyű feladat, hiszen ezzel a korpusszal találkoznak a legkevesebbet a hallgatók tanulmányaik során. A kortársak így sokaktól távolabb kerülnek, hiszen inkább a klasszikus irodalom térnyerése figyelhető meg, és meglátása szerint elérkezett az idő, amikor ebből a szemléletből ki kell lépni.

Falusi Márton elárulta, a szerkesztői folyamatok kezdetekor értelemszerűen a cím kérdése is felmerült, amely nagyon izgalmas feladatnak bizonyult. Az „enciklopédia” elnevezést azonban korán elvetették, hiszen egyáltalán nem a teljességre törekvés volt a céljuk. Elengedhetetlennek tartották viszont, hogy orientáló jellegű legyen a könyv, nem érezték szerencsés megoldásnak, ha az túl sok művet vagy szerzőt ölel fel. Falusi rámutatott, hogy a lexikon határozottan próbálja kiválasztani és felmutatni az értékeket, amely szintén a szerkesztőbizottság elsődleges céljai között szerepelt.

Bednanics Gábor véleménye szerint a lexikonban egyáltalán nem érződik az, hogy túlságosan szélsőséges vagy csak egyirányú szemléletek jelenjenek meg benne. Bár az egyes szócikkírók – halványan érezhetően – mindig ugyanazt a nézetet képviselik, amely vissza is köszön az egyes bekezdésekben, mégsem ez kerül mondanivalójuk középpontjába, hanem minden beszámoló kerek egész képet vetít az adott műről.

Balogh Gergő meglátása szerint számos hierarchikus vállalkozás érhető tetten korábbi irodalomtörténeti írásokban, legyen az akár egyszemélyes munka vagy többszerzős vállalkozás. A legtöbb ilyen történetíró általában hatástörténeti vagy leszármazási elvet képvisel, és erősen posztmodern szemléletet helyez előtérbe. A lexikon mindezt elveti, ugyanakkor egyfajta gyakorlati igényt is kiszolgál, hiszen nagyobb áttekintést enged az olvasónak – avagy a „használónak” – amelyre eddig aligha volt példa az irodalomtörténet-írásban.

 

 

Ősszel is folytatódik az MMA MMKI Esték a Hild-villában – Tesztoszteronépítészet című sorozata, amelynek témája ezúttal az építészeti siker és boldogulás. Az estek házigazdája változatlanul Wesselényi-Garay Andor építész, az MMA MMKI tudományos főmunkatársa.

 

Az adások középpontjában olyan építészek állnak, akik megbízásaikon, megépült házaikon, esetleg az oktatásban betöltött szerepükön keresztül alakítják az építészeti közgondolkodásunkat. A beszélgetéssorozat arra keresi a választ, milyen összetevők szükségesek a növekedéshez, milyen szakmai és pszichológiai együtthatók mentén épül fel egy jól működő építésziroda, melyek azok a képességek, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy átfedésbe kerüljön egymással építész és megbízó elképzelése, ízlése, továbbá miképp lehet egyensúlyt tartani a közéleti és irodai feladatok között.

 

Az őszi félév vendégei Bordás Péter, Szabó Levente, Nagy Csaba és F. Kovács Attila építészek lesznek.

 

 

A beszélgetések élőben követhetők az intézmény Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján.

 

 

A Magyar Csupajáték című összművészeti produkcióról tartott tudományos ülésszakot a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) szeptember 23-án a Pesti Vigadóban, a Magyar Művészeti Akadémia székházában.


A konferencia aktualitásául a 2021-ben Budapesten megrendezésre kerülő, az Eucharisztia megismerésének és tiszteletének elmélyítésére létrehozott világméretű ünnepségsorozat szolgált, tudniillik az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus budapesti programjának annak idején a Magyar Csupajáték is része volt. A produkció idehaza a Szent István-év programsorozatában került színre az akkori Művész Színházban. Az esemény másik aktualitása a produkció létrejöttében jelentős szerepet játszó Paulini Béla halálának 75. évfordulója, valamint a Magyar Állami Népi Együttes 70. születésnapja kapcsán a magyar néptánc színpadi feldolgozásának sokszínű és igencsak időszerű kérdésének vizsgálata. A konferencia célja a Magyar Csupajáték értékeinek elemző feltárása, valamint a népművészet és összművészet koncepciójának vizsgálata volt a néhai előadás nyomán.


Az egybegyűlteket Kocsis Miklós, az MMA MMKI igazgatója köszöntötte, aki elsősorban a konferencia és az ezzel kapcsolatos kutatás kezdeményezőinek példanélküli vállalkozását méltatta, akik megkísérelték összefogni a Csupajátékkal kapcsolatos már meglévő és új ismereteket. Külön kiemelte a programból Váradi Judit zongoraművész, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának egyetemi docensének zongorajátékát, hiszen a Csodafurulya című darab, amelyet a konferencia keretében megszólaltatott, 1986 óta nem hangzott el élő előadásban.

 

Első előadóként Windhager Ákos művelődéstörténész, az MMA MMKI tudományos munkatársa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem óraadó oktatója Kodály Zoltán baletthez való viszonyát elemezte. Kodály pedagógiai koncepcióját leginkább az a gondolat jellemzi a köztudatban, hogy meg kell tanítani a magyarságot zeneileg írni-olvasni, az előadó viszont konkrétan a balettkoncepciót vizsgálta meg közelebbről.

 

Elmondása szerint Kodály jellemzően gyűjtötte a népzenei mintázatokat, amelyeket aztán meg is formázott; beemelte a parasztzenét, de ugyanakkor megőrizte a művek eredeti auráját. Kiderült az is, vajon tényleg a Csupajáték-e az egyetlen olyan balett, amely a kodályi koncepcióra épül.

 

Bólya Anna Mária zeneelmélet- és tánctörténet-tanár, az MMA MMKI tudományos munkatársa, a Magyar Táncművészeti Egyetem egyetemi docense arra világított rá, hogy a Magyar Csupajáték milyen módon befolyásolta a modern magyar táncművészeti hagyományt. Körbejárta, hogy a különféle táncnyelvezetek hogyan alakulhattak a produkcióban, annak ellenére, hogy nem tudjuk konkrétan, milyen formai elemekkel rendelkezett a tánc, hiszen az erről készült felvétel még nem került elő.

Mint azt elárulta, a tánc tartja össze a produkciót, így két táncnyelvezetet lehet megvizsgálni közelebbről: a tradicionális anyagot és a mozdulatművészetet. Az élő folklór értelmező átalakítása a színpadon és az improvizativitás jelentette a produkció sajátosságát.

 

Gombos László zenetörténész, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének tudományos munkatársa a modern magyar balett kezdeteit vizsgálta Harangozó Gyula Csárdajelenete kapcsán, amelynek első bemutatójára egy különleges esemény adott alkalmat, mégpedig Horthy Miklós kormányzó névnapja 1936-ban. Az operaházban 1927-től rendeztek Miklós-napi előadást, amelyen megjelentek az ország képviselői is.

Az alkalomhoz látványos és szórakoztató műsor illett, lehetőleg két rövidebb magyar vagy magyar témájú darabbal. Elmondása szerint ezeken az eseményeken fontos szerepet kapott a leglátványosabb műfaj, a balett is.

 

Orbán Jolán professor professzor, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének intézetvezetője a pantomim groteszk táncjátékokat mutatta be előadásában. Megvizsgálta, mit jelentett a pantomim Franciaországban: állítása szerint a pantomimra nem egy meglévő szöveg eljátszásaként kell tekintenünk, inkább létrehoz a tánc nyelvén egy olyan történetet, amelyet aztán megjelenít.

 

Az egész francia irodalmat foglalkoztatta ez a műfaj, ugyanakkor fontos szerephez jut a rájátszás, hiszen itt lelhető fel az az improvizatív mozdulat, ahol a táncos felszabadulhat. Az előadó sort kerített a filozófus összevetésére a táncossal, fontos mozzanatként emelte ki a filozófiai szempontok hozzáadását.

 

Váradi Judit zongorajátékát követően Kővágó Zsuzsa tánctörténész, címzetes egyetemi docens arról számolt be, hogyan kerültek elő fokozatosan – különböző hagyatékokból – fontos sajtó- és kéziratos emlékek. Az előadónak 1986-ban készült dokumentum-közreadása és oktatómunkája során mégis sikerült felkeltenie az érdeklődést, így kollégák és tanítványok leltek és lelnek fel újabb anyagokat, élesztik fel a Magyar Csupajáték történetét. A produkcióban a korszak jeles képzőművészei, fiatal zeneszerzői, tánc-, és színművészei egyenrangú alkotótársként vettek részt, utat mutattak a népművészetnek egy lehetséges nagyszínházi megmutatására.

 

Lengyel Zsanett okleves design- és művészetteoretikus, a Pécsi Tudományegyetem Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola hallgatója Bordy Bella balett-táncosnő karrierjének és életének fontos fordulópontjait ismertette. Bordy lenyűgöző, korának kiváló művésze volt, aki elmondása szerint mindig jó táncosnő szeretett volna lenni. A korabeli interjúkon keresztül érezhető odaadó szeretete a művészet, de kifejezetten a táncművészet iránt, miközben igazi szakmai alázatról is tanúbizonyságot tesz.

Egészen fiatal korában, mindössze 15 évesen vált az Operaház ösztöndíjasává, és karrierje során számos film és prózai szerepet is magáénak tudhatott.

 

 

Kovács Őrs Levente szociológus, történész, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének tudományos segédmunkatársa előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy magyar művelődéstörténet mind a mai napig adós egy Paulini Béla-életművet feldolgozó monográfiával.

 

 

Neve és tevékenysége csak közvetve jelent meg eddig a néptáncmozgalomra fókuszáló publikációkban, miközben majd negyed évszázados munkásságával alapvető hatást gyakorolt a magyar néptáncmozgalom kialakulására és elterjedésére, s úttörő munkával, az eredeti néptánc-motívumok alapján, az elsők között alkalmazta magas művészeti színvonalon színpadra a népmesei motívumokat, témákat. Az előadó néhány olyan szempontot vetett fel a szűkebb téma kapcsán, amelyek megkerülhetetleneknek látszanak az életmű egészét tekintve.

 

Az MMA MMKI kutatási projektének eredményeit a konferencia keretében bemutatásra kerülő tanulmánykötet fogja össze, amely részleteit tekintve sok új eredményt tár elénk, ezáltal régi hiányt pótol a produkció többrétű bemutatásával. A könyvről az előadásokat követően Kocsis Miklós, Windhager Ákos és Bólya Anna Mária beszélgetett.

Kocsis Miklós elismeréssel méltatta a kötetet és a mögötte rejlő kutatómunkát, hiszen elmondása szerint teljes mértékben tükrözi az MMA MMKI legfőbb célját és tevékenységét, valamint azt a logikát, amely az kutatóintézet alapvető vállalása volt a kezdetekkor. Ez nem más, mint az arra való törekvés, hogy összművészeti szemléletben próbálnak meg konferenciákat, kiadványokat, egyéb eseményeket megvalósítani. Fantasztikusnak tartja, hogy ez a kiadvány létrejöhetett, és éppen a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alatt láthatott napvilágot.

Bólya Anna Mária ismertette a kötet különlegességeit, többek közt a Rakovszky Gyöngyvér által készített illusztrációkat a darabhoz, amelyeket az egyedülálló jelmeztervek mellett szintén közreadtak a kiadvány képmellékletében. Elárulta, hogy a kutatáshoz Kővágó Zsuzsa már régebben elindult kutatása adta az alapot, és körülötte alakult ki az a kutatói csoport, amelyből végül kibontakozott a teljes projekt. Érdekességként emelte még ki a képzőművészeti vonalat, hiszen a Csupajáték véleménye szerint a képzőművészetben szintén nem egy kutatott terület. Bár a BBC annak idején közvetítette az angliai előadást, az erről készült felvétel egyelőre nem került elő, így az online adatbázisokban is vizsgálták ennek fellelhetőségét.

Windhager Ákos rávilágított, hogy bár meglátása szerint első ránézésre jelentéktelennek tűnik a téma, céljuk a produkció teljes szövegkönyvének kiadása, a zongorakivonatok felkutatása, illetve minden olyan tevékenység, amely egy esetleges újbóli előadás alapjait előkészíti. Maga a kutatási terület véleménye szerint a „megszakított hagyományok” világához kötődik, ugyanis egyszerűen el lett vágva az a hagyomány, amelyhez a mű csatlakozott, ezért is fontos, hogy újra foglalkozzanak vele, és kiérdemelje a neki járó figyelmet és megbecsülést.

 

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének szervezésében 2021 őszén folytatódik a „Hagyomány és haladás” című beszélgetés sorozat.

A 2021 év elején elindított „Hagyomány és haladás - Animációs esték” rendezvénysorozat minden várakozást felülmúló sikerei és a megtisztelő szakmai visszajelzések után Kutatóintézet vezetése úgy döntött, hogy részben új tematikával, de hasonló formában folytatja a sorozatot. Kollarik Tamás és vendégei beszélgetéseit az animációs szakma követte, pozitív visszajelzéseket kaptunk az egyetemi közegből is, de Orosz Anna Ida és Fülöp József, Rófusz Ferenc és Vácz Péter, Varsányi Ferenc és Fazakas Szabolcs, Ternovszy Béla és Gelley Bálint gondolatai a szélesebb közvélemény számára is izgalmasak voltak.

A 2021 őszi beszélgetések házigazdája az eredeti ötletgazda dr. Kollarik Tamás Bánffy Miklós-díjas és Magyar Filmdíjas szakember, filmalkotó, egyetemi oktató lesz. A tematika pedig kapcsolódik a Kutatóintézet gondozásában és Kollarik Tamás szerkesztésében a Fundamenta profunda sorozatunkban megjelent, a ma már egyetemi oktatásba beépült, „Mozgókép és paragrafusok” és „Animációs körkép” kötetkehez.

A beszélgetés sorozatnak aktualitást ad, hogy idén nyáron jelenik meg a Kollarik Tamás (szerk.): Magyar producerek I. interjú kötet, amely egyrészt illeszkedik a Documenta Artis sorozatukban publikált a Magyar animációs alkotók I. és Magyar forgatókönyvírók I. könyvekhez, másrészt szakmai hátterét biztosítja a munkának.

Az elméleti megalapozást szolgálja a Fondumanta profunda sorozat újabb filmszakmai kiadványa Kollarik Tamás – Takó Sándor: Film és jog a gyakorlatban című kötet.

2021 őszén - és terveink szerint 2022 tavaszán - a magyar film igazgatásához, szervezéséhez kapcsolható nemzetközi hírű szakemberekkel fogunk beszélgetni. Tervezett vendégeink között lesz a Magyar producerek I. kötetben megszólaló legendák Mikulás Ferenc, Sándor Pál, Hábermann Jenő, de elfogadta felkérésünket Taba Miklós a Filmiroda igazgatója is.

Az előző évi bevezetésnél Kollarik Tamás úgy fogalmazott, hogy „nagyon izgalmas és talán sohasem próbált kísérlet a magyar mozgókép alkotói és szervezői világában…., hogy eltérő generációk képviselőit ültetjük egy asztalhoz”. Idén is azonos a tervünk, valamint hasonló kérdésekre keressük a választ a Hild-villában: Generációk egymás mellett; hagyomány és progresszió; szakmai közeg itthon és a nagyvilágban; tehetségek gondozása; hogyan adható át az idősebb generációk tapasztalata a fiatalabbaknak; Az állam szerepe, a támogatási rendszerek szükségessége, a piac, a mecenatúra és a kultúra kapcsolata?

 

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészeti Ösztöndíjprogramjának immáron negyedik évfolyamát köszöntötték szeptember 20-án a Pesti Vigadó, az MMA székházának Dísztermében. A száz nyertes pályázó és a jelen lévő akadémikusok előtt beszédet mondott Vashegyi György, az MMA elnöke, Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára, Kocsis Miklós, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) igazgatója és Takó Sándor, az MMA ösztöndíjasa.

Az ünnepséget Polgár Éva zongoraművész előadása nyitotta meg, aki a tavalyi évben nyerte el az ösztöndíjat zeneművészet kategóriában: Léo Delibes és Dohnányi Ernő Naila keringő című darabját mutatta be.

Az egybegyűlteket Vashegyi György, az MMA elnöke köszöntötte, aki tolmácsolta az MMA akadémikus tagjainak és a köztestület tagjainak gratulációját, együttműködését és támogatását az ösztöndíjasok felé a pályázatokban kitűzött célok, alkotások és kutatások megvalósításához, művészi fejlődésük eléréséhez. Mint azt kiemelte, többéves előkészítés után indult útjára az ösztöndíjprogram, és egyik legizgalmasabb elnöki feladata volt a részletek meghatározása. Fő törekvésük volt akkor és most is, hogy a magyarországi támogatási és finanszírozási rendszerekhez képest gyökeresen új, komplexebb és nagyobb léptékű együttműködést kínáljanak a 18 és 50 év közötti művészek számára. A kiírásban tudatosan nem adnak tematikus ajánlásokat, hiszen a művészi fantázia alkotói szabadságát nem kívánták korlátozni, ezt a beérkező pályaművek színessége és eredetisége is alátámasztja.

Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára beszédében kihangsúlyozta a közösségiség kérdését: míg az akadémikusok közössége a múltat szimbolizálja, az ösztöndíjasok közössége a jelen és a közelmúlt, de reményei szerint a jövő kiválóságain alapul, így lesz a generációk közötti kapcsolat egyre erősebb az akadémia keretein belül és a kortárs magyar művészi életben. A teljes évfolyamtalálkozók alkalmával kialakul az a többkörös közösség, amelyben az összművészetiség jegyei is már megjelenhetnek. Hangsúlyozta, az MMA már a kezdtektől fogva nyitott volt a fiatal művészek megkeresére. Elmondása szerint végignézve a végzős ösztöndíjasok körén – hiszen akadémikus és professzor is kikerült közülük – számos útja-módja van az MMA-val való együttműködésnek az ösztöndíjprogramon keresztül és azon túl is.

Kocsis Miklós, az MMA MMKI igazgatója előadásában beszámolt az eddigi tapasztalatokról, valamint ismertette az elmúlt három év pályázati számadatait, amelyek határozottan kimutatták a program iránti hatalmas érdeklődést. Felhívta a figyelmet az ösztöndíjprogram egyik legfontosabb jellemzőjére, a programszerűségre, amely magában foglalja a három évre szóló, alkotó és előadóművészeti, valamint művészetelméleti tevékenységek támogatását a megjelölt 9 művészeti területen. Az MMA és az MMA MMKI a támogatás megvalósításában kíván hatékonyan közreműködni azzal, hogy nem pusztán az ösztöndíj elnyerésének lehetőségére és az ösztöndíj folyósítására szorítkozik, hanem a támogatási időszakban az alkotás folyamatát segítő szakmai mentorálásra, valamint utógondozásra, publikációra, bemutatkozásra is lehetőséget biztosít.

Az eseményen felszólalt a 2019-es pályázat egyik nyertese, Takó Sándor művészetelméleti ösztöndíjas is, aki megosztotta tapasztalatait az ösztöndíjprogramról. Azt javasolta nekik, éljék meg ezt a pillanatot, okkal lehetnek ugyanis büszkék magukra: közel 1600 pályázó közül kerültek be a legjobb 100 fő közé. Azt kérte tőlük, merítsenek erőt ebből a mai eseményből azokra a nehéz pillanatokra is, amikor esetleges kétségeik támadnak a feladat megvalósításával vagy a pályájuk megválasztásával szemben. Ez az ösztöndíj nem a múltuknak, hanem éppen ellenkezőleg, a jövőjüknek szól, hiszen lehetőségük nyílik egy általuk választott művészeti területen egy saját programot önálló ütemezés szerint megvalósítani: hatalmas szabadság van a kezükben, ebben is egyedülálló az MMA Művészeti Ösztöndíjprogramja.

A megnyitót követően a friss ösztöndíjasoknak alkalmuk adódott jobban megismerni egymást a művészeti területek szerint szerveződött kötetlen szakmai beszélgetések által.

 

 

 

 

Immár hagyományosan szeptember utolsó péntekén nyitott ház programmal vesz részt az MMA MMKI a Kutatók Éjszakáján. A kutatói pályát és a különféle tudományokat népszerűsítő programsorozat alkalmából az MMA MMKI kicsiket és nagyokat egyaránt szórakoztató előadásokkal, foglalkozásokkal készül szeptember 24-én.

 

14.00–18.00

Utazás a reformkorba –

A Hild-villa épületének kalandos felderítése

A játék során a látogatók körbejárhatják a villa területét, és a különböző állomásokon összegyűjtött információk segítségével juthatnak el a végső megfejtésig. Az egyes feladványok mellett sok más érdekességet olvashatnak a villa történetéről, megépítésének korszakáról, illetve magáról Hild Józsefről is.

 

14.00–18.00

Mi fán terem a vers? – Irodalmi sétány

A nap folyamán a Kutatók Éjszakája programjainak résztvevői végigjárhatják a Hild-villa kertjében felállított irodalmi sétányt, amelynek mentén a neves irodalmi személyiségek művei mellett számos érdekes információra tehetnek szert az MMA MMKI és az MMA Kiadó gondozásában megjelent Magyar irodalmi művek 1956–2016 című irodalmi lexikon jóvoltából. Az út során egy rejtvény is rendelkezésre áll, amelynek helyes megfejtéséért a vándorok meglepetés jutalomban részesülhetnek.

 

16.00–17.00

Komplex művészeti nevelés – Inspiráló művészeti könyvsorozat és alkotói feladatgyűjtemény tizenévesek számára

Marosi Eszter, az MMA művészeti ösztöndíjprogram ösztöndíjasának előadása

Marosi Eszter olyan alkotói feladatgyűjtemények összeállításával foglalkozik, amelyek az építészettörténet korszakain keresztülvezetve, egy-egy téma kibontása közben segítik a gyerekeket közelebb kerülni a világ és benne önmaguk megismeréséhez is. Ezekben elsősorban a görög mitológia kalandos történetei adják a keretet az alkotói feladatoknak, amelyek feldolgozása során sokféle művészeti ágat, alkotói műfajt ismerhetnek meg a gyerekek. Az alkotó, gondolkodó tizenéveseket nevelő és formáló szülőknek, pedagógusoknak szóló előadáson példaként bemutatásra kerül Marosi Eszter Egyiptom korszakát feldolgozó kötete.

 

17.00–18.00

A szerelemhez nem elég, ha herceg vagy!

5+1 párkapcsolati tanulság a magyar operákból

Windhager Ákos, az MMA MMKI tudományos munkatársának előadása

A hercegnek – legyen az valódi nagyúr, vezér, vagy ellenállhatatlanul karizmatikus férfi – hol lova van, hol vára, tornya és Tisza-menti kastélya. Akad, amelyik nagyon szeret; a másik csak játszik, de nem ritka, hogy kizárólag önmagát imádja. A választottjaik, ha naiv szerelmesen jelennek is meg az első felvonásban, az opera végére felelős és érett nővé válnak. A kapcsolattal a tragédiát engedték be a sorsukba, de azzal megküzdve dönthettek, hogy elkábított áldozatként, önfeláldozást vállaló társként vagy a halálon is győzedelmeskedő úrnőként fejezzék be. Illetőleg, ahogy egyikük teszi, a komolytalan herceget útjára engedve kezét nyújtja az egyszeri fuvolásnak, mert ő legalább állva marad a halálos veszélyben. Az előadás a magyar operák legszebb szerelmi jelenetei alapján fogalmaz meg hol komor, hol derűs tanulságokat.

 

18.00–19.00

Fény és árnyék szerelmesei

Beszélgetés Pályi Zsófia és Somogyi Márk fotográfusokkal

Pályi Zsófia többnyire magazinoknak fényképez és saját hosszú távú anyagaira fókuszál. Fotói többek közt megjelentek a Marie Claire, Nők Lapja, a The New York Times, és a CNN Photo Blog hasábjain, de megbízója volt a Magyar Állami Operaház és az Al Jazeera is. Somogyi Márk – aki sokáig Svájcban élt és ott ismerkedett meg a fotózással – természetközeli kompozícióival hozta létre saját stílusát. Célja, hogy látásmódján keresztül megismertesse az érdeklődőket a természet és az ember alkotta értékekkel. Hogy mégis mi a közös a két művészben? Azon túl, hogy mindketten a fény és árnyék szerelmesei, sorozataik megtekinthetőek A fény képei – II. Fotóművészeti Nemzeti Szalon 2021 című csoportos kiállításon a Műcsarnokban. A beszélgetés során többek közt szó kerül Somogyi Márk Kínai kis falak című sorozatáról, a távol-keleti élményekről és kultúráról, míg Pályi Zsófiát egy égető társadalmi-politikai jelenségről, a migrációt középpontba helyező Tranzitország című projektjéről is kérdezzük. Az ellentétpárok okozta feszültség (érintetlen természet, béke; nyüzsgő városok, kínai diktatúra; iszlám vallás és háború; búcsújáróhelyek és keresztény értékrend, férfi-női látásmód) egy kellemes hangulatú beszélgetésben.

 

19.00–20.00

Ahogy a hősök születnek - Beszélgetés Köbli Norberttel

19 órától a Hild-villában vendégeskedik a Balázs Béla-díjas és Golden Reel-díjas magyar forgatókönyvíró, érdemes művész, a Magyar Forgatókönyvírók Egyesületének alapító elnöke. Olyan filmek fűződnek Köbli Norbert nevéhez, mint A berni követ, a Félvilág, vagy az Örök tél, de sorozatokon is sokat dolgozik (Válótársak, Apatigris, A Tanár). A népszerű forgatókönyvírót az igényes történelmi filmekben megjelenő hősök születéséről, Magyarország első szabadon választott kormányfője, Antall József személyét és élettörténetét mutató Blokád című készülő alkotásáról és jövőbeli terveiről kérdezzük.

 

 

 

 

A Kutatók Éjszakája rendezvény további programjairól az alábbi linken olvashatnak:

Kutatók Éjszakája – 2021. szeptember 24-25. (kutatokejszakaja.hu)

Megjelent Boros János filozófus, az MMA MMKI tudományos főmunkatársának tanulmánya a Valóság folyóirat legfrissebb számában. A lap a társadalomtudományi ismeretek magas szintű terjesztését tekinti fő feladatának, mindazonáltal a folyóirat nemcsak a történelem, a nyelvtudomány, a jogtudomány, a szociológia vagy éppen a filozófia témaköreiből merít, hanem igyekszik problémaérzékeny cikkeket is közölni, például a zöldenergia, a robottechnika, a művészet, a viselkedés- és környezetkultúra, az ökológiai és demográfiai krízisek témáiban.

Boros János cikke, amely Az ígéret földje – Amerika címet viseli, elsősorban azt tárgyalja, hogy miben áll a jó társadalom lehetősége vagy éppen lehetetlensége. A tanulmányban a különféle ideológiák bemutatásához elsősorban Russell Kirk elveire támaszkodik, amelyeket az amerikai szerző, politológus és történész a The Conservative Mind című kötetében fejt ki részletesen. Emellett kitér arra is, hogy miben különbözik az amerikaiak konzervativizmus-fogalma az európai társadalomfelfogásétól. Boros János konklúziója szerint Kirk könyvét mindenkinek érdemes elolvasni, aki „jobb világot akar saját országában”. Elmondása szerint az amerikai konzervativizmus tartalma az európaiak számára nem más, mint egy lehetséges jövő, amelynek során hangsúlyozott felelőséggel kell támaszkodni a földrésznyi ország népeinek hagyományaira.

 

A Valóság folyóirat legújabb száma kapható az újságárusoknál.

 

 

 

 

 

 

 

A Valóság folyóirat  korábbi évfolyamait az alábbi linken tudják elérni :

Válóság (valosagonline.hu)

A Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíjprogramjának immáron harmadik évfolyamát köszöntötték szeptember 15-én a Pesti Vigadó Dísztermében. A  száz nyertes pályázó és a jelen lévő akadémikusok előtt beszédet mondott Vashegyi György, az MMA elnöke, Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára, Kocsis Miklós, az MMA MMKI igazgatója és Takács Bence Ervin, az MMA ösztöndíjasa.
Az ünnepséget Berecz Mihály zongoraművész előadása nyitotta meg, aki a tavalyi évben nyerte el az ösztöndíjat zeneművészet kategóriában. A fiatal művész ösztöndíjas munkája során szeretné Bartók Béla összes zongoraművét megtanulni, magas művészi szinten kidolgozni és bemutatni, így ezúttal Bartók Három csíkmegyei népdal - Régi táncdalok a 15 magyar parasztdalból című előadásával állt a közönség elé.


 

Az egybegyűlteket Vashegyi György köszöntötte. Beszédében rámutatott arra, hogy a harmadik évfolyam csatlakozásával vált igazán teljessé a közösség, hiszen idén már összesen háromszáz tehetséges művész munkálkodik az MMA ösztöndíjprogram keretein belül. Saját bevallása szerint az egyik legizgalmasabb feladatnak tartotta a program kereteinek meghatározását. Hozzátette, a művészi fantázia alkotói szabadságát semmi esetre sem szabad korlátozni, így születhetnek továbbra is olyan utánozhatatlan műalkotások és eredmények, mint az elmúlt két év során. Felhívta a figyelmet a személyes találkozókon való jelenlét fontosságára, amelyen az ösztöndíjasok érdemi párbeszédet folytathatnak egymással és mentoraikkal. Ennek kapcsán kitért a közösségépítésre is, mint a hároméves program egyik legfontosabb hozadékára, hiszen a találkozók inspiráló lehetőséget nyújtanak egymás alaposabb megismerésére.

 

Kucsera Tamás Gergely kihangsúlyozta a program által nyújtott alkotói szabadságot, amelynek köszönhetően a művészeknek lehetőségük van a kibontakozásra. Elmondása szerint az idén harmadik alkalommal meghirdetett művészeti ösztöndíjprogram új elemeket hozott a magyar művészek támogatási rendszerébe azáltal, hogy mindenki saját, egyénre szabott és ütemezett programot valósít meg, így eltér a megszokott kultúrafinanszírozási gyakorlattól, amelynek esetében általában egy adott projektet pályázhatnak meg az indulók. Hangsúlyozta, hogy bár a pályázatok nagy többsége egyéni munka, a személyes találkozók fontosságától nem tekinthetünk el, hiszen ezek alkalmával találkozhatnak az ösztöndíjasok olyan más nagyszerű gondolkodókkal és szakmabeliekkel, akikkel máskülönben nem biztos, hogy lenne lehetőségük. Ennek a gazdagító személyiségépítésnek köszönhetően – tette hozzá – határozottan egy közösen, közösségben megélt hároméves projektről beszélhetünk.

 

Kocsis Miklós, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatója előadásában beszámolt az eddigi tapasztalatokról, valamint ismertette az elmúlt két év pályázati számadatait, amelyek határozottan kimutatták a program iránti hatalmas érdeklődést. A szeptemberben lezajlott, összevont ösztöndíjas találkozók is a korábbi évfolyamok sikereit támasztották alá: a beszámolókon számos pozitív tapasztalat, elért eredmény és megvalósult cél hangzott el. A mentorokkal való kapcsolat mellett fontosnak tartotta kiemelni a támogatói környezetet és a tehetségazonosítást is mint alapvető feltételeket és az első lépést a sikeres ösztöndíj felé. Arra buzdította a friss ösztöndíjasokat, bátran inspirálódjanak az osztondij.mma-mmki.hu weboldalról, amelyen a korábbi évfolyamok munkásságát követhetik nyomon, osszanak meg ők is minél több hírt vagy eseményt, és a siker érdekében nyugodtan forduljanak tanácsért mentoraikhoz.

 

Az eseményen felszólalt a 2019-es pályázat egyik nyertese, Takács Bence Ervin színházművészeti ösztöndíjas is, aki megosztotta tapasztalatait az ösztöndíjprogramról. Mindenekelőtt elárulta, hálásnak érzi magát azért, hogy számos olyan fórumon, ahol verset mond, az MMA ösztöndíjasaként említik meg, hiszen megtiszteltetésnek veszi ezt a rangot. Kitért arra is, hogy bár az alkotóművészeket nem érinti túl jól a koronavírus-járvány, az ösztöndíjprogram egy olyanfajta biztonságot nyújt, amelynek köszönhetően tovább dolgozhatnak, sőt még intenzívebben foglalkozhatnak azzal, amit szeretnek. Takács Bence Ervin az ösztöndíjnak hála számos kapcsolatra szert tett, külföldi felkéréseket is magáénak tudhat, és számos helyre eljutott, ahol tovább népszerűsítheti a verseket és a versmondást. Hangsúlyozta, és mintegy jótanácsként bocsátott a friss ösztöndíjasok számára: még nem dőlhetnek hátra, hiszen most kezdődik a munka oroszlánrésze, amely ugyanakkor számos lehetőséget és pozitív élményt tartogat még a számukra.
A megnyitót követően a friss ösztöndíjasoknak alkalmuk adódott jobban megismerni egymást a művészeti területek szerint szerveződött kötetlen szakmai beszélgetések által.

A Magyar Művészeti Akadémia 2020–2023. évekre szóló művészeti ösztöndíjának nyertes pályázói névsorát a következő link alatt megtalálható dokumentum tartalmazza:
Az MMA 2020. évi Művészeti Ösztöndíj pályázat nyerteseinek listája

A Döntőbizottság tagjai:

A bizottság elnöke:
Vashegyi György, az MMA elnöke

A bizottság tagjai:
Fekete György †
Ferencz István
Haris László
Jankovics Marcell
Kékedi László
Kucsera Tamás Gergely
Lukács Sándor
Márkus Béla
Szemadám György
Szenes István
Tóth Péter

Örömmel számolhatunk be arról, hogy a Magyar Művészeti Akadémia 2020-2023. évekre szóló MMA Művészeti Ösztöndíjprogram pályázata az idei évben is igen népszerű volt a művészek körében. A pályázat benyújtási határideje 2020. március 20. (péntek) 23:59:59 órakor járt le, a pályázatok összesítése nyomán az előző évekhez hasonló mennyiségű pályázat beérkezésével számolhattunk.
A legtöbb benyújtott pályázat idén is a Képzőművészet kategóriában érkezett, de továbbra is kiemelt pályázott művészeti területek voltak a Zeneművészet, a Film- és fotóművészet, az Ipar- és tervezőművészet és az Irodalom.
A beérkezett pályázatok szakmai minősítésére a bírálókat és a döntőbizottság tagjait a hagyományokhoz híven idén is az MMA elnöke kérte fel. Köszönettel fogadtuk, hogy minden felkért bíráló nagy lelkesedéssel várja a pályázatok bírálatának megkezdését A szakmai bírálati tevékenység továbbra is teljes egészében a már ismert osztondij.mma-mmki.hu internetes pályázatkezelő felületen zajlik, minden pályázatot két, egymástól független, a másik személyét nem ismerő szakmai bíráló értékeli és véleményezi. A beérkezett pályázatok elbírálása után, a Döntőbizottság végső döntésére várhatóan 2020. június elején kerül sor.

Az elmúlt hat évben a Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezésére a Műcsarnokban komoly szakmai és közönségérdeklődés mellett, műfajonkénti elosztásban valósultak meg az egyes művészeti ágak friss teljesítményét bemutató Szalonok. 2020-ban újra Képzőművészeti Szalon következik, melyet a fennálló járványügyi veszélyhelyzetre való tekintettel egyelőre virtuálisan mutatunk be. Az eredetileg március 28-ára tervezett megnyitó helyett online jelentkezik az MMA intézménye: szombaton 11 órakor Szegő György DLA, a Műcsarnok művészeti igazgatója köszöntőjét és Szurcsik József kurátor, az MMA rendes tagja megnyitóbeszédét itt osztjuk meg Önökkel. A megnyitót követően a kiállítást virtuálisan lehet bejárni. A Szabadjáték / II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon kiállításon mintegy 200 alkotó friss, az utóbbi öt évben készült munkáit – festményeket, szobrokat, grafikákat, videóműveket és installációs alkotásokat – láthatunk (igaz, csak otthonról) a Műcsarnok termeiben.


A tárlat jól tükrözi napjaink összetett, az uralkodó stílusirányzatoktól elszakadó jelenségeit, a különböző alkotói attitűdök, felfogások, sokoldalú művészi megnyilvánulások egymás mellett élő, gazdag világát. A szakemberek és a közönség számára is izgalmas esemény felfedezni a művek sokszínűsége között kirajzolódó tendenciákat és eltéréseket.
A monumentális, robusztus szobroktól a filigrán, könnyed grafikákig, a letisztult geometrikus absztrakciótól a humorral átitatott műveken át a barokkos telítettségű figurális kompozíciókig terjedő széles palettán valamennyien rátalálhatunk a minket megérintő művekre.
A klasszikus anyagokkal és képzőművészeti technikákkal készült alkotások mellett a jellemzően kortárs eszközök és alkotói eljárások, s a mai ember számára elérhető matériák – ez esetben műtárggyá formált anyagként – is szerepelnek a tárlaton. Nem ritka a konceptuális indíttatású, de a nagy művészeti hagyományokat követő, többek között az ábrázoló jellegű alkotás sem. Virtuóz módon megalkotott, realisztikus formanyelvű, bravúros művek és erős gesztusokkal készített, drámai hatású, nagyszabású nonfiguratív alkotások is láthatók a válogatásban.
A Műcsarnok tereit a festmények és grafikák mellett különös intenzitással veszik birtokba a plasztikai művek, szobrok és a térben megnyilvánuló, kifejezetten izgalmas installációk. Láthatunk műveket, melyek ágakból épültek össze műtárggyá, másokban az alumínium, az acél, a bronz és textil, különféle fa, műanyag, sár, gumi, kerámia, csont, üveg, víz, különböző fajtájú kövek és kompozit anyagok is megjelennek.
A Szabadjáték mint tematika vagy hívószó pontosan kifejezi a tárlat alapvető lényegét. Mindemellett nincsenek tabuk és prekoncepciók, nincsenek elvárások és diktátumok – csak művészet és szabad játék. A célunk annak bemutatása, milyenek is vagyunk, azaz milyen a jelenkori művészet, ami éppen ezekben az években születik Magyarországon.
A szalontárlat kurátorai Szurcsik József és Kondor-Szilágyi Mária. A kiállító művészek névsorát hamarosan a virtuális sétában találja meg.

A Szabadjáték / II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon megnyitója helyett 2020. március 28-án, szombaton 11 órakor online jelentkezünk a Műcsarnokból: itt Szegő György DLA, a Műcsarnok művészeti igazgatója köszöntőjét és Szurcsik József kurátor megnyitóbeszédét osztjuk meg Önökkel.

A kiállítást a megnyitót követően virtuálisan be tudják járni.

Immár harmadik éve hirdeti meg Művészeti Ösztöndíjprogram pályázatát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). A 2020-2023. évekre szóló MMA Művészeti Ösztöndíjprogram pályázatbenyújtási időszaka ezzel a közzététellel 2020. február 3-án megkezdődött, a pályázatok beadására 2020. március 20. éjfélig van lehetőségük a jelentkezőknek.


Az ösztöndíjprogram célja továbbra is az alkotó- és előadó-művészeti, valamint művészetelméleti programszerű tevékenységek támogatása, magas színvonalú művészi és művészetelméleti tevékenységek anyagi feltételeinek megteremtése. A pályázaton részt vehet minden olyan magyarországi adóazonosító jellel rendelkező természetes személy, aki a támogatási időszak kezdetéig (2020. szeptember 1.) már betöltötte 18. életévét, de még nem töltötte be 50. életévét.
Az idei év rendszerfejlesztési újításaként, a korábban külön erre a célra fejlesztett, már ismert és kiváló információs felületet nyújtó osztondij.mma-mmki.hu pályázatkezelő honlap - mind felületében, mind színvilágban - megújult, ezzel még átláthatóbb, logikusabb és egyszerűbb pályázatbenyújtási platformot biztosít a pályázók részére.
Az idei évben a pályázati folyamat – felhasználóbarát módon – megváltozott: letölthető, kötelezően használandó formanyomtatványok segítik a pályázókat, amelyek egyben a pályázat formai követelményét is képezik, ezért fontos, hogy a pályázat leadása előtt a jelentkező figyelmesen elolvassa a pályázati felhívást, és az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat.
A pályázat benyújtásának megkönnyítése érdekében illusztráló infografika mutatja be a pályázati folyamatot, amely egyben gyakorlati haszonnal is bír a pályázók számára. A „Pályázás menete az MMA Művészeti Ösztöndíjprogramban” című útmutató a pályázati felhívás letölthető állományai között szintén megtalálható.
A beérkezett pályázatok szakmai minősítésére a bírálókat és a döntőbizottság tagjait a hagyományokhoz híven idén is az MMA elnöke kéri fel. A szakmai bírálati tevékenység továbbra is teljes egészében az említett internetes pályázatkezelő felületen zajlik, minden pályázatot két, egymástól független, a másik személyét nem ismerő szakmai bíráló értékeli és véleményezi.
A beérkezett pályázatok elbírálása 2020. március 31-én kezdődik. A Döntőbizottság végső döntésére várhatóan 2020. június elején kerül sor.
A pályázat népszerűsítését segíti a külön erre a célra tervezett és kivitelezett szórólap, amelyen a meghirdetett pályázat legfontosabb elemei mellett egy-egy kiválasztott ösztöndíjas munkája is látható. A szórólap az MMA intézményeiben érhető el, de bármikor igényelhető a pályázati folyamatok lebonyolítását végző MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézettől.

Iratkozzon fel legújabb híreinkért!
magnifiermenuchevron-down-circle