Irodalom és tudomány címmel február végén szervezett konferenciát az Irodalmi Magazin az ELTE-n, amelynek keretében Falusi Márton, az MMA MMKI tudományos főmunkatársa A kortárs irodalomtörténet-írás perspektívái címmel tartott előadást.
A rendezvény kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött, amelynek során Kondor Péter János az irodalom- és a kultúratudomány elméleti és gyakorlati kihívásairól, illetve az azokra adható válaszlehetőségekről beszélgetett Kulcsár Szabó Ernővel, Simon Attilával, Orbán Jolánnal és Parádi Andreával.
Az első szekció az életrajz irodalomtudományban betöltött szerepét, az irodalomtörténet-írás történetét és elméleti kérdéseit, illetve a rendszerváltást követő módszertani tendenciáit tekintette át. Falusi Márton az MMA MMKI tudományos főmunkatársa előadásában röviden sorra vette, hogy a különféle tudományos műhelyek milyen elméleti keretekben vizsgálták az irodalomtörténetet a rendszerváltás után. Két megközelítésmódot tanulmányozott részletesebben: az eszmetörténetit és a Magyar irodalmi művek 1956-2016 című lexikon műközpontúságát. Bemutatta, hogy a nemrég megjelent irodalmi lexikon milyen teoretikus megfontolásokból tért el a korábbi történetírói vállalkozásoktól, illetve mi indította a szerkesztőket és a szerzőket az elkészítésére. Előadásában olyan kérdéseket járt körbe, mint elbeszélhető-e még egyáltalán az irodalomtörténet az újhistorizmus és az intellectual history tapasztalatait leszűrve? Kiküszöbölhető-e a teleologicitás a történetmondás és az értékelő normaképzés konzekvens végigvitelével, illetve milyen fogalomrendszer választandó a strukturalizmus és a posztstrukturalista iskolák után?
A tanácskozás második része az irodalom- és kultúratudomány kölcsönhatásának elméleti és módszertani kérdéseivel, valamint az irodalomtudomány tárgymeghatározásának alakulásával, illetve a kultúratudományos fordulat irodalomelméleti és filológiai vonatkozásaival foglalkozott. A harmadik szekció az irodalom- és kultúratudomány pszichoanalitikus, illetve filozófiai vonatkozásait, egymásra gyakorolt hatását, egymásrautaltságát, illetve terminológiai átfedéseit, továbbá az olvasás műveletének fenomenológiai meghatározottságát vizsgálta. A negyedik rész fókuszában az elbeszéléselmélet tudományos önállóságának lehetősége, a filológia 21. századi kihívásai, a digitális fordulat hatásai, a tömegkultúra legújabb irodalmi jelenségei, illetve a tudományos ismeretterjesztés lehetőségei és felelőssége állt.
A konferencián elhangzó előadások írott változatai az Irodalmi Magazin június elején megjelenő Irodalom és tudomány című lapszámában lesznek olvashatók.
A képeken Kondor Péter János, Rákai Orsolya, Tverdota György, és Falusi Márton látható.
A fotókat készítette: Irodalmi Magazin
Bemutatták az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) műhelyében készült és az MMA Kiadó gondozásában megjelent Magyar irodalmi művek 1956–2016 című irodalomtörténeti lexikont Egerben, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen (EKKE) október 4-én.
A könyvbemutatón Falusi Márton, a kötet főszerkeszője, az MMA MMKI tudományos főmunkatársa; Kusper Judit, az EKKE intézetigazgatója és egyetemi docense; Bednanics Gábor, az MMA Művészeti Ösztöndíjprogramjának ösztöndíjasa, az EKKE Irodalomtudományi Tanszékének főiskolai tanára; valamint Balogh Gergő, az EKKE Irodalomtudományi Tanszékének egyetemi tanársegéde beszélgetett. A könyvbemutatón többek közt olyan kérdésekre keresték a választ, mint: hogyan működik egy lexikon, milyen szerepet vállal napjainkban? Miért gondolták úgy a szerkesztők, hogy működőképes lesz egy lexikonformájú irodalomtörténet a jelenben is? Miként lehetséges a közelmúlt irányából közelíteni egy lexikon megírásakor, és hogyan juthatunk el a kortárs irodalomhoz?
Mint arra fény derült, a kötet egyedülállósága abban áll, hogy elveti a hierarchikus szemléletmódot az irodalmi művek rendszerezésekor. Fontos szempont volt továbbá a művek beválogatásánál, hogy egy szerzőtől maximum öt mű kaphat saját szócikket. Ebben szerepet játszott többek közt az életmű gazdagsága vagy a szerző munkásságának megújulása, fordulatossága.
Kusper Judit mindenekelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak fizikai, hanem szellemi valójában is terjedelmes kötetről beszélhetünk. Az 1956 utáni irodalom rendszerezése nem könnyű feladat, hiszen ezzel a korpusszal találkoznak a legkevesebbet a hallgatók tanulmányaik során. A kortársak így sokaktól távolabb kerülnek, hiszen inkább a klasszikus irodalom térnyerése figyelhető meg, és meglátása szerint elérkezett az idő, amikor ebből a szemléletből ki kell lépni.
Falusi Márton elárulta, a szerkesztői folyamatok kezdetekor értelemszerűen a cím kérdése is felmerült, amely nagyon izgalmas feladatnak bizonyult. Az „enciklopédia” elnevezést azonban korán elvetették, hiszen egyáltalán nem a teljességre törekvés volt a céljuk. Elengedhetetlennek tartották viszont, hogy orientáló jellegű legyen a könyv, nem érezték szerencsés megoldásnak, ha az túl sok művet vagy szerzőt ölel fel. Falusi rámutatott, hogy a lexikon határozottan próbálja kiválasztani és felmutatni az értékeket, amely szintén a szerkesztőbizottság elsődleges céljai között szerepelt.
Bednanics Gábor véleménye szerint a lexikonban egyáltalán nem érződik az, hogy túlságosan szélsőséges vagy csak egyirányú szemléletek jelenjenek meg benne. Bár az egyes szócikkírók – halványan érezhetően – mindig ugyanazt a nézetet képviselik, amely vissza is köszön az egyes bekezdésekben, mégsem ez kerül mondanivalójuk középpontjába, hanem minden beszámoló kerek egész képet vetít az adott műről.
Balogh Gergő meglátása szerint számos hierarchikus vállalkozás érhető tetten korábbi irodalomtörténeti írásokban, legyen az akár egyszemélyes munka vagy többszerzős vállalkozás. A legtöbb ilyen történetíró általában hatástörténeti vagy leszármazási elvet képvisel, és erősen posztmodern szemléletet helyez előtérbe. A lexikon mindezt elveti, ugyanakkor egyfajta gyakorlati igényt is kiszolgál, hiszen nagyobb áttekintést enged az olvasónak – avagy a „használónak” – amelyre eddig aligha volt példa az irodalomtörténet-írásban.
Immár hagyományosan szeptember utolsó péntekén nyitott ház programmal vesz részt az MMA MMKI a Kutatók Éjszakáján. A kutatói pályát és a különféle tudományokat népszerűsítő programsorozat alkalmából az MMA MMKI kicsiket és nagyokat egyaránt szórakoztató előadásokkal, foglalkozásokkal készül szeptember 24-én.
14.00–18.00
Utazás a reformkorba –
A Hild-villa épületének kalandos felderítése
A játék során a látogatók körbejárhatják a villa területét, és a különböző állomásokon összegyűjtött információk segítségével juthatnak el a végső megfejtésig. Az egyes feladványok mellett sok más érdekességet olvashatnak a villa történetéről, megépítésének korszakáról, illetve magáról Hild Józsefről is.
14.00–18.00
Mi fán terem a vers? – Irodalmi sétány
A nap folyamán a Kutatók Éjszakája programjainak résztvevői végigjárhatják a Hild-villa kertjében felállított irodalmi sétányt, amelynek mentén a neves irodalmi személyiségek művei mellett számos érdekes információra tehetnek szert az MMA MMKI és az MMA Kiadó gondozásában megjelent Magyar irodalmi művek 1956–2016 című irodalmi lexikon jóvoltából. Az út során egy rejtvény is rendelkezésre áll, amelynek helyes megfejtéséért a vándorok meglepetés jutalomban részesülhetnek.
16.00–17.00
Komplex művészeti nevelés – Inspiráló művészeti könyvsorozat és alkotói feladatgyűjtemény tizenévesek számára
Marosi Eszter, az MMA művészeti ösztöndíjprogram ösztöndíjasának előadása
Marosi Eszter olyan alkotói feladatgyűjtemények összeállításával foglalkozik, amelyek az építészettörténet korszakain keresztülvezetve, egy-egy téma kibontása közben segítik a gyerekeket közelebb kerülni a világ és benne önmaguk megismeréséhez is. Ezekben elsősorban a görög mitológia kalandos történetei adják a keretet az alkotói feladatoknak, amelyek feldolgozása során sokféle művészeti ágat, alkotói műfajt ismerhetnek meg a gyerekek. Az alkotó, gondolkodó tizenéveseket nevelő és formáló szülőknek, pedagógusoknak szóló előadáson példaként bemutatásra kerül Marosi Eszter Egyiptom korszakát feldolgozó kötete.
17.00–18.00
A szerelemhez nem elég, ha herceg vagy!
5+1 párkapcsolati tanulság a magyar operákból
Windhager Ákos, az MMA MMKI tudományos munkatársának előadása
A hercegnek – legyen az valódi nagyúr, vezér, vagy ellenállhatatlanul karizmatikus férfi – hol lova van, hol vára, tornya és Tisza-menti kastélya. Akad, amelyik nagyon szeret; a másik csak játszik, de nem ritka, hogy kizárólag önmagát imádja. A választottjaik, ha naiv szerelmesen jelennek is meg az első felvonásban, az opera végére felelős és érett nővé válnak. A kapcsolattal a tragédiát engedték be a sorsukba, de azzal megküzdve dönthettek, hogy elkábított áldozatként, önfeláldozást vállaló társként vagy a halálon is győzedelmeskedő úrnőként fejezzék be. Illetőleg, ahogy egyikük teszi, a komolytalan herceget útjára engedve kezét nyújtja az egyszeri fuvolásnak, mert ő legalább állva marad a halálos veszélyben. Az előadás a magyar operák legszebb szerelmi jelenetei alapján fogalmaz meg hol komor, hol derűs tanulságokat.
18.00–19.00
Fény és árnyék szerelmesei
Beszélgetés Pályi Zsófia és Somogyi Márk fotográfusokkal
Pályi Zsófia többnyire magazinoknak fényképez és saját hosszú távú anyagaira fókuszál. Fotói többek közt megjelentek a Marie Claire, Nők Lapja, a The New York Times, és a CNN Photo Blog hasábjain, de megbízója volt a Magyar Állami Operaház és az Al Jazeera is. Somogyi Márk – aki sokáig Svájcban élt és ott ismerkedett meg a fotózással – természetközeli kompozícióival hozta létre saját stílusát. Célja, hogy látásmódján keresztül megismertesse az érdeklődőket a természet és az ember alkotta értékekkel. Hogy mégis mi a közös a két művészben? Azon túl, hogy mindketten a fény és árnyék szerelmesei, sorozataik megtekinthetőek A fény képei – II. Fotóművészeti Nemzeti Szalon 2021 című csoportos kiállításon a Műcsarnokban. A beszélgetés során többek közt szó kerül Somogyi Márk Kínai kis falak című sorozatáról, a távol-keleti élményekről és kultúráról, míg Pályi Zsófiát egy égető társadalmi-politikai jelenségről, a migrációt középpontba helyező Tranzitország című projektjéről is kérdezzük. Az ellentétpárok okozta feszültség (érintetlen természet, béke; nyüzsgő városok, kínai diktatúra; iszlám vallás és háború; búcsújáróhelyek és keresztény értékrend, férfi-női látásmód) egy kellemes hangulatú beszélgetésben.
19.00–20.00
Ahogy a hősök születnek - Beszélgetés Köbli Norberttel
19 órától a Hild-villában vendégeskedik a Balázs Béla-díjas és Golden Reel-díjas magyar forgatókönyvíró, érdemes művész, a Magyar Forgatókönyvírók Egyesületének alapító elnöke. Olyan filmek fűződnek Köbli Norbert nevéhez, mint A berni követ, a Félvilág, vagy az Örök tél, de sorozatokon is sokat dolgozik (Válótársak, Apatigris, A Tanár). A népszerű forgatókönyvírót az igényes történelmi filmekben megjelenő hősök születéséről, Magyarország első szabadon választott kormányfője, Antall József személyét és élettörténetét mutató Blokád című készülő alkotásáról és jövőbeli terveiről kérdezzük.
A Kutatók Éjszakája rendezvény további programjairól az alábbi linken olvashatnak:
Kutatók Éjszakája – 2021. szeptember 24-25. (kutatokejszakaja.hu)
A Hello Wood kiadásában jelenik meg hamarosan az az újszerű kiadvány, amely több szerző egyéni meglátásait tartalmazza majd Makovecz Imre munkásságával kapcsolatban. A kötet sajátos tulajdonsága, hogy az egyes építészeti szakemberek külön-külön szócikkek formájában fogalmazták meg a témához fűződő állításaikat.
A kötet előszavát Wesselényi-Garay Andor írta, a szerzők közt olyan nevek szerepelnek, mint Beke Márton, Fekete Nóra, Haba Péter, Masznyik Csaba, Smiló Dávid. Elsődleges céljuk a kötet létrehozásával nem más volt, mint hogy közelebb hozzák Makovecz Imre munkásságát és szellemiségét az emberekhez, ennek érdekében igyekeztek átadni azt az elragadtatást, amely életművéből tisztán kitűnik. Wesselényi-Garay Andor építész, az MMA MMKI tudományos főmunkatársa elárulta: eleinte fogalmuk sem volt, miképpen hidalják majd át a „pontszerű felhőtudások, valamint a hosszú narratívák, a nagy történetek között feszülő már pusztán formai- és méretbeli különbségeket”. Az eredeti elképzelésük egy olyan kiadvány volt, amely nem hierarchikusan építkezik, hanem hálózatként, és amely nem a szavak súlyával, a kijelentésekkel kíván meggyőzni, hanem a hivatkozások számával, az előfordulások gyakoriságával. Éppen ezért döntöttek úgy, hogy lexikoncikk jelleggel magyarázzák meg, mit is jelentenek pontosan azok a kifejezések, fordulatok, amelyekkel rendre találkozhatunk Makovecz Imre írásait olvasva.
A szerzők egyetértenek továbbá abban, hogy a lexikonformátum nekik is hatalmas szabadságot adott a munkafolyamat során. Habár kötött műfajról beszélhetünk, az elkészült produktum bármikor abbahagyható és újrakezdhető, tetszőlegesen bővíthető és tömöríthető, így nem utolsó sorban egy lehetséges folytatásnak is megadja a lehetőséget. De mindezek mellett talán a legfontosabb: nem az egyszeri elolvasásra, hanem újra és újra beleolvasásra csábít.