A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészeti Ösztöndíjprogramjának immáron negyedik évfolyamát köszöntötték szeptember 20-án a Pesti Vigadó, az MMA székházának Dísztermében. A száz nyertes pályázó és a jelen lévő akadémikusok előtt beszédet mondott Vashegyi György, az MMA elnöke, Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára, Kocsis Miklós, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) igazgatója és Takó Sándor, az MMA ösztöndíjasa.

Az ünnepséget Polgár Éva zongoraművész előadása nyitotta meg, aki a tavalyi évben nyerte el az ösztöndíjat zeneművészet kategóriában: Léo Delibes és Dohnányi Ernő Naila keringő című darabját mutatta be.

Az egybegyűlteket Vashegyi György, az MMA elnöke köszöntötte, aki tolmácsolta az MMA akadémikus tagjainak és a köztestület tagjainak gratulációját, együttműködését és támogatását az ösztöndíjasok felé a pályázatokban kitűzött célok, alkotások és kutatások megvalósításához, művészi fejlődésük eléréséhez. Mint azt kiemelte, többéves előkészítés után indult útjára az ösztöndíjprogram, és egyik legizgalmasabb elnöki feladata volt a részletek meghatározása. Fő törekvésük volt akkor és most is, hogy a magyarországi támogatási és finanszírozási rendszerekhez képest gyökeresen új, komplexebb és nagyobb léptékű együttműködést kínáljanak a 18 és 50 év közötti művészek számára. A kiírásban tudatosan nem adnak tematikus ajánlásokat, hiszen a művészi fantázia alkotói szabadságát nem kívánták korlátozni, ezt a beérkező pályaművek színessége és eredetisége is alátámasztja.

Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára beszédében kihangsúlyozta a közösségiség kérdését: míg az akadémikusok közössége a múltat szimbolizálja, az ösztöndíjasok közössége a jelen és a közelmúlt, de reményei szerint a jövő kiválóságain alapul, így lesz a generációk közötti kapcsolat egyre erősebb az akadémia keretein belül és a kortárs magyar művészi életben. A teljes évfolyamtalálkozók alkalmával kialakul az a többkörös közösség, amelyben az összművészetiség jegyei is már megjelenhetnek. Hangsúlyozta, az MMA már a kezdtektől fogva nyitott volt a fiatal művészek megkeresére. Elmondása szerint végignézve a végzős ösztöndíjasok körén – hiszen akadémikus és professzor is kikerült közülük – számos útja-módja van az MMA-val való együttműködésnek az ösztöndíjprogramon keresztül és azon túl is.

Kocsis Miklós, az MMA MMKI igazgatója előadásában beszámolt az eddigi tapasztalatokról, valamint ismertette az elmúlt három év pályázati számadatait, amelyek határozottan kimutatták a program iránti hatalmas érdeklődést. Felhívta a figyelmet az ösztöndíjprogram egyik legfontosabb jellemzőjére, a programszerűségre, amely magában foglalja a három évre szóló, alkotó és előadóművészeti, valamint művészetelméleti tevékenységek támogatását a megjelölt 9 művészeti területen. Az MMA és az MMA MMKI a támogatás megvalósításában kíván hatékonyan közreműködni azzal, hogy nem pusztán az ösztöndíj elnyerésének lehetőségére és az ösztöndíj folyósítására szorítkozik, hanem a támogatási időszakban az alkotás folyamatát segítő szakmai mentorálásra, valamint utógondozásra, publikációra, bemutatkozásra is lehetőséget biztosít.

Az eseményen felszólalt a 2019-es pályázat egyik nyertese, Takó Sándor művészetelméleti ösztöndíjas is, aki megosztotta tapasztalatait az ösztöndíjprogramról. Azt javasolta nekik, éljék meg ezt a pillanatot, okkal lehetnek ugyanis büszkék magukra: közel 1600 pályázó közül kerültek be a legjobb 100 fő közé. Azt kérte tőlük, merítsenek erőt ebből a mai eseményből azokra a nehéz pillanatokra is, amikor esetleges kétségeik támadnak a feladat megvalósításával vagy a pályájuk megválasztásával szemben. Ez az ösztöndíj nem a múltuknak, hanem éppen ellenkezőleg, a jövőjüknek szól, hiszen lehetőségük nyílik egy általuk választott művészeti területen egy saját programot önálló ütemezés szerint megvalósítani: hatalmas szabadság van a kezükben, ebben is egyedülálló az MMA Művészeti Ösztöndíjprogramja.

A megnyitót követően a friss ösztöndíjasoknak alkalmuk adódott jobban megismerni egymást a művészeti területek szerint szerveződött kötetlen szakmai beszélgetések által.

 

 

 

 

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete január 14-én a Pesti Vigadóban, a Magyar Művészeti Akadémia székházában sajtótájékoztató keretében mutatta be a kutatóintézet gondozásában létrejött, mmalexikon.hu címen elérhető, film műfajjal bővített weboldalát, a magyar filmeket a kezdetektől egészen napjainkig részletező elektronikus lexikont.

2020 januárjától a lexikon már nem csupán az irodalom, de a film műfajában is gyűjti és rendszerezi az egyes alkotásokról közzétett szócikkeket, amelyek magukban foglalják az adott filmmű kontextusba helyezését, témájának részletes leírását, elemzését (stílus- és műfaji jegyek bemutatását), értelmezését, valamint a hozzá tartozó legfontosabb és legfrissebb szakirodalmak listáját.


A szerkesztőbizottság vezetője Gelencsér Gábor, tagjai Murai András, Pápai Zsolt és Varga Zoltán. Rajtuk kívül a szócikkek szerzői: Barkóczi Janka, Benke Attila, Lakatos Gabriella, Nagy V. Gergő és Záhonyi-Ábel Márk. A filmlexikon a szerkesztők elmondása szerint a „hagyományosan a filmkultúra fogalmába eső művek”, ezeken belül is a játék-, dokumentum-, rövid-, ismeretterjesztő-, kísérleti és animációs filmek teljeskörű bemutatására vállalkozott. A film fogalma az elmúlt évtizedekben kibővült, s mára már egyet jelent a mozgóképi alkotások gyűjtőfogalmával, ennek következtében felöleli a televíziós filmeket, illetve az online felületeken megjelenő produkciókat is. A lexikon ezeket a műveket azonban már nem hivatott bemutatni, hiszen – Gelencsér Gábor bevallása szerint – túlságosan szétfeszítették volna a kiadvány kereteit.

A rendezvényen Kocsis Miklós, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Bevezetőjében elmondta, hogy a kutatóintézet immár öt éve törekszik a kortárs magyar művészeti irányzatok, szemléletmódok, stílusok lehető legátfogóbb feltárására, bemutatására és elemzésére, és ennek érdekében végzi valamennyi művészeti ágra kiterjedő munkáját, emellett programjaival hosszú évtizedekre hatást szándékozik kifejteni a művészetek közegére. Az online irodalmi lexikon, és a hasonló formában létrejött filmes lexikon szintén ezeket a törekvéseket támasztja alá.
Jankovics Marcell, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, filmrendező, művelődéstörténész, illusztrátor felszólalásában kitért arra, hogy bár a lexikon még csak kezdeti stádiumban van, jellegéből adódóan olyan hiánypótló erővel bír, amelyre eddig nem volt példa a magyar filmtörténetírásban, hiszen magukat a filmműveket állítja középpontba, nem pedig azok alkotóit. Mint azt említette, a lexikont olvasva az az érzése támadt, hogy tisztelet veszi körül a szakmát, ugyanis a szócikkek írói inkább értelmezik, mintsem bírálják az egytől egyig kiemelkedő alkotásokat.
Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára előadásában kifejtette, hogy a Magyar Művészeti Akadémia egyik fontos feladata az, hogy a magyar filmművészetet népszerűsítse hazai és nemzetközi téren többek közt tudományos, szakmai közéletszervezés révén, beleértve a különféle rendezvények, konferenciák, valamint kiállítások szervezését, anyagi támogatását. Hozzátette, hogy az akadémia több műfajban is mutatott be válogatásokat a magyar filmekből, emellett a könyvkiadásnak is egyik központi témáját képezi a hazai filmművészet. Jelentős munkafolyamatként sorolta ide továbbá a filmarchívumban található filmek digitalizálását, restaurálását.
Gelencsér Gábor filmtörténész, a filmlexikon szerkesztőbizottságának vezetője előadásában elárulta, hogy az eddigi munkafolyamat során a legnagyobb kihívást az egyes filmművek kiválasztása jelentette. A kérdés, hogy mely szempontok szerint kerüljenek be a művek a kiadványba, állítása szerint azért jelentős, mert egy ilyen jellegű vállalkozás szükségszerűen kanonizáló szerepet is vállal. Ennek ellenére nem állt szándékukban a már meglévő filmtörténeti kánont teljes egészében felforgatni, csupán szükség szerint átalakítani kisebb hangsúlyáthelyezések által. Beemelték például a dokumentum-, a rövid-, a kísérleti- és az animációs filmeket az egész estés filmek mellé, amelyre hasonló összeállításokban még nem született példa. Elmondása szerint a lexikonban hangsúlyos szerephez jutottak az 1945 előtt készült műalkotások, és ennek kapcsán számos olyan felfedezésre érdemes film is említésre került, amely a filmtörténetírás területén mindeddig háttérbe szorítva létezett. A szerkesztőbizottság tervei szerint, a meglévő 100 darab filmes témájú szócikket beleértve összesen 300 egész estés játékfilm, 75 dokumentum-, 30 rövid-, 25 kísérleti, 10 ismeretterjesztő és 50 animációs film szerepel majd az elkészült gyűjteményben.
A sajtótájékoztató ideje alatt kerekasztal-beszélgetésre is sor került, amelyen Gelencsér Gábor és a lexikon szerkesztőbizottságának két tagja, Pápai Zsolt és Varga Zoltán filmtörténészek vettek részt, akik megosztották tapasztalataikat a szócikkek írásának folyamatáról és annak kihívásairól. A jelenlévőknek lehetőségük nyílt bekapcsolódni a beszélgetésbe és kérdéseket feltenni a lexikonnal kapcsolatban.

A folyamatosan bővülő lexikont itt érheti el: www.mmalexikon.hu

Iratkozzon fel legújabb híreinkért!
magnifiermenuchevron-down-circle