Irodalom és tudomány címmel február végén szervezett konferenciát az Irodalmi Magazin az ELTE-n, amelynek keretében Falusi Márton, az MMA MMKI tudományos főmunkatársa A kortárs irodalomtörténet-írás perspektívái címmel tartott előadást.
A rendezvény kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött, amelynek során Kondor Péter János az irodalom- és a kultúratudomány elméleti és gyakorlati kihívásairól, illetve az azokra adható válaszlehetőségekről beszélgetett Kulcsár Szabó Ernővel, Simon Attilával, Orbán Jolánnal és Parádi Andreával.
Az első szekció az életrajz irodalomtudományban betöltött szerepét, az irodalomtörténet-írás történetét és elméleti kérdéseit, illetve a rendszerváltást követő módszertani tendenciáit tekintette át. Falusi Márton az MMA MMKI tudományos főmunkatársa előadásában röviden sorra vette, hogy a különféle tudományos műhelyek milyen elméleti keretekben vizsgálták az irodalomtörténetet a rendszerváltás után. Két megközelítésmódot tanulmányozott részletesebben: az eszmetörténetit és a Magyar irodalmi művek 1956-2016 című lexikon műközpontúságát. Bemutatta, hogy a nemrég megjelent irodalmi lexikon milyen teoretikus megfontolásokból tért el a korábbi történetírói vállalkozásoktól, illetve mi indította a szerkesztőket és a szerzőket az elkészítésére. Előadásában olyan kérdéseket járt körbe, mint elbeszélhető-e még egyáltalán az irodalomtörténet az újhistorizmus és az intellectual history tapasztalatait leszűrve? Kiküszöbölhető-e a teleologicitás a történetmondás és az értékelő normaképzés konzekvens végigvitelével, illetve milyen fogalomrendszer választandó a strukturalizmus és a posztstrukturalista iskolák után?
A tanácskozás második része az irodalom- és kultúratudomány kölcsönhatásának elméleti és módszertani kérdéseivel, valamint az irodalomtudomány tárgymeghatározásának alakulásával, illetve a kultúratudományos fordulat irodalomelméleti és filológiai vonatkozásaival foglalkozott. A harmadik szekció az irodalom- és kultúratudomány pszichoanalitikus, illetve filozófiai vonatkozásait, egymásra gyakorolt hatását, egymásrautaltságát, illetve terminológiai átfedéseit, továbbá az olvasás műveletének fenomenológiai meghatározottságát vizsgálta. A negyedik rész fókuszában az elbeszéléselmélet tudományos önállóságának lehetősége, a filológia 21. századi kihívásai, a digitális fordulat hatásai, a tömegkultúra legújabb irodalmi jelenségei, illetve a tudományos ismeretterjesztés lehetőségei és felelőssége állt.
A konferencián elhangzó előadások írott változatai az Irodalmi Magazin június elején megjelenő Irodalom és tudomány című lapszámában lesznek olvashatók.
A képeken Kondor Péter János, Rákai Orsolya, Tverdota György, és Falusi Márton látható.
A fotókat készítette: Irodalmi Magazin
November 18-án, csütörtökön este könyvbemutatónak adott otthont a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár I. emeleti közösségi tere. A közelmúltban nyomtatásban megjelent Magyar irodalmi művek 1956–2016 című kötetről Gortva Tamás, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanársegéde és Kollár Árpád költő beszélgetett a szerzőkkel.
Az irodalomkedvelő közönség – amely középiskolai diákokból, valamint egyetemi hallgatókból állt – Falusi Mártonnal, a kötet egyik főszerkesztőjével és Smid Róberttel a kötet szerkesztőbizottságának tagjával találkozhatott. A kerekasztal-beszélgetés során Kollár Árpád költőként az alkotói oldalt képviselte, Gortva Tamás pedig gimnáziumi magyartanárként és egyetemi módszertanosként a lexikon oktatásban használható vetületeit domborította ki. Az est folyamán szó esett a kánonképzésről és a könyv szerkesztésének menetéről is.
A gyűjtemény kiadását megelőzte az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet által 2018-ban indított Magyar irodalmi művek 1956–2016 című kutatási projekt. Az 1956 és 2016 közötti időszak kortárs magyar szépirodalmi műveit feldolgozó 960 oldalas lexikon 333 szerzőtől összesen 655 szócikket tartalmaz, átfogva a teljes kortárs irodalmat, nem szelektálva világnézeti, ideológiai szempontok szerint. A kézikönyv tudományos igényű, nyelvezete közérthető módon megírt rövid elemzéseket tartalmazva mutat rá a magyarországi, valamint a határon túli (felvidéki, délvidéki, erdélyi, kárpátaljai) kisebbségi és a nyugati magyar irodalom műveire. A szerkesztők célja a kézikönyvvel, hogy a későbbiekben beépüljön a középiskolai és az egyetemi tananyagba is, éppen ezért a kutatóintézet országszerte egyetemi bemutatókon népszerűsíti a lexikont. Szeptember 27-én Budapesten, a Károli Gáspár Református Egyetemen, október 4-én Egerben, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Tittel Pál Könyvtárában zajlottak könyvbemutatók, a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárat követően pedig november 24-én a pécsi Művészet és Irodalom Háza ad otthont a beszélgetésnek.
Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet és az MMA Kiadó által közösen készített lexikon országszerte elérhető a nagyobb könyvesboltokban.
Galéria
Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet kutatásaival segít, hogy minden diák a legtöbbet hozza ki a felkészülésből, ezért összegyűjtöttük az MMA Lexikon 12. osztályos tananyagához kapcsolódó cikkeit. Az elektronikus lexikon irodalmi témakörének szócikkeit használva megkönnyítjük a tételek kidolgozását, hiszen a szükséges tudás bármikor rendelkezésre áll a www.mmalexikon.hu weboldalon.
A lexikonban sokféle eszméhez és irányzathoz tartozó mű elemzése megtalálható és hasznosítható az elmúlt 60 év jelentősebb magyar irodalmi alkotásai közül az otthontanulás és az érettségi időszakában. Kortárs irodalmi lexikonunk folyamatosan gyűjti és rendszerezi a legfontosabb magyar írók és költők műveit, egy-egy alkotó akár öt kötetéről készült közérthető elemzése egy életpályát is leírhat. A szócikkek közül kifejezetten az érettségiző korosztálynak és irodalom tanáraiknak figyelmébe ajánljuk Borbély Szilárd, Esterházy Péter, Gion Nándor, Grendel Lajos, Kányádi Sándor, Kertész Imre, Lator László, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Petri György, Rakovszky Zsuzsa vagy akár Tandori Dezsőről szóló elemzéseinket.
A lexikon „lapozgatása” közben az iskolai tanulmányokon túl az olvasó ráadásul újabb inspirációkat is kap eddig számára talán ismeretlen művek elolvasásához is.
