Májusban jelent meg a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet legújabb elektronikus kiadványa, a Méregzöld – A természet mint művészet(elmélet)i probléma, amely az azonos címmel megrendezésre került 2019-es konferencia előadásai alapján íródott tanulmányokat tartalmazza: ezen belül Wesselényi-Garay Andor, Erhardt Gábor, Békés Márton, Windhager Ákos, Falusi Márton, Smid Róbert és Hörcher Ferenc tanulmányát olvashatjuk benne.

A konferencia, majd az ebből készült kötet alapfelvetése szerint az ökológiai apokalipszis elkerülhetetlensége, a klímaváltozás visszafordíthatatlansága és bolygónk erőforrásainak kimerítése a melankóliának és a passzivitásnak mint kortárs esztétikai diszpozícióknak eminens kiváltó okaivá váltak. A művészetek azzal reagáltak a jelen ökológiai krízisére, hogy elgondolkodtatnak a természetről alkotott képünk, a természetről való gondolkodásunk alapvető rutinjairól. A transzdiszciplináris párbeszéd ezért olyan berögzült gyakorlatokat kezdett el tematizálni, mint hogy feltétlenül egy (katasztrófa)narratívát kell-e adni annak a műnek, amely a jelenkor természeti folyamatait akarja kommunikálni az irodalmi nyilvánosság számára; hogy mit kezdhet a művészet- és kultúraelmélet olyan fogalmakkal, mint a „mélyidő”, az „antropocén” vagy a „fajtörténet”, amelyeket az úgynevezett hard sciencesből importált látszólag problémamentesen; hogy mennyiben lehet a természet érintetlenségéről beszélni akkor, amikor már a talaj összetételére is – amelyből és amelyre építkezünk – kimutatható hatással bír a hulladéktermelésünk.
A kötet alapjául szolgáló konferencia célja az volt, hogy kövesse az ökológiai gondolkodás (pl. Timothy Morton, Timothy Clark, Dipesh Chakrabarty, Eva Horn, Benjamin Bühler stb.) azon célkitűzését, amely szerint a természethez való viszonyulásunk mélyrétegeibe hatolva azokat a fogalmakat és rutinokat érdemes vizsgálni, amelyeket elsődlegesen aktivizálunk, valahányszor kísérletet teszünk az ökológiai krízis és katasztrófa megértésére. A hívószavakat pedig négy bináris oppozíció alkotta: külső-belső; ökonómia-ökológia; mennyiség-minőség; valamint illeszkedés-alkalmazkodás.

A kötetet ITT olvashatják el az érdeklődők.

Kutatóintézetünk 2020 áprilisától néhány kötetét e-könyvként is közzéteszi az olvasók számára weboldalán keresztül. Az első e-kötet Németh László a magyar művelődéstörténetben címmel megrendezett nagysikerű konferencia előadásaiból készült tanulmányokat tartalmazza, amely az író művelődéstörténeti jelentőségét a XXI. századi tudományosság szempontjai szerint vizsgáló eszmecsere.

Munkásságának recepciója erős történelmi hullámokat vetett; akkor is, amikor mértékadó igazodási pontként mutatta föl, akkor is, amikor heves bírálatokkal illette a különféle beszédmódokat választó, különféle műnemekbe, műfajokba sorolható írásait. Az oeuvre vizsgálatakor a filozófia, az eszmetörténet, a szociológia és a történetbölcselet az irodalomtörténet mellett kiemelt figyelmet kap. Megállapíthatjuk, hogy az író nem csupán a szépirodalom alakulástörténetét befolyásolta, hanem a magyar művészetelméletet, politikai filozófiát és irodalomtudományt is gazdagította. De vajon hol tart most a Németh László-recepció? Miért megkerülhetetlen az életmű nekünk, XXI. századi olvasóknak? Mely részei a leginkább kanonikusak, és hogyan olvassuk azokat? Immár a mi felelősségünk, hogy a számvetés ne maradjon el.

A kötet honlapunkon itt érhető el: https://www.mma-mmki.hu/hu/kiadvanyok/e-konyvek-hu.html

További kötetek megjelenése havonta várható.