Megérthető-e a zene? – Lendvai Ernő emléknap címmel tartott tudományos műhelybeszélgetést a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet október 18-án a Hild-villában.
A műhelytalálkozó-sorozat első alkalma Lendvai Ernő, a magyar zenekutató elméletét vizsgálta meg. A tengelyelméletként ismert megközelítési mód hosszú ideje lehetőséget ad Bartók (és mások) harmóniavilágának korszerű elemzésére. Az elméletet ugyanakkor számos szakmai vita övezte és övezi. A meghívott előadók amellett, hogy részletesen bemutatták az elméletet, a gyakorlati elemzések révén használhatóságát is körüljárták, a felkért opponensek pedig megfogalmazták annak kritikáját.
A műhelytalálkozót Győrffy István, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium nyugalmazott tanára, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Zeneművészeti Intézet óraadó oktatója nyitotta meg Klasszikus funkciórend és tengelyrendszer – A tonalitás két szisztémájának különbsége és történeti kapcsolata című prezentációjával. Az előadás megvilágította mind a klasszikus és a tengelyelvű tonalitás közti különbséget, mind az előbbi rendszerből az utóbbiba vezető történeti folyamat fő mozzanatait. Állítása szerint a Lendvai Ernőhöz való viszony máig megosztja a muzsikustársadalom elméleti érdeklődésű részét, a fő gond pedig az, hogy sosem lett tisztázva: mire is érvényes az általa Bartók Bélánál felfedezett tengelyrendszer?
Ordasi Péter nyugalmazott főiskolai tanár előadásában a tengelyes funkciórend „csíráit” kereste Mozart műveiben. Meglátása szerint Lendvai Ernő Bartók-elemzéseinek alapvetően új megközelítési módja, rendszerszerűsége a múlt század derekán szenzációként hatott a magyar és a nemzetközi Bartók-kutatásban. A magyar kutatók között nyilvános vita folyt, amely megosztotta a Lendvai elméletére korszakalkotóként tekintőket és a következtetéseit és módszereit kifogásolókat, akik még az új megközelítés szükségességét is vitatták. A magyar kritikusok közül néhányan ideológiai szempontokat is hangoztattak, nemzetközi szinten pedig leginkább azok támadták, akik a schönbergi dodekafon alapú atonális zenét progresszivitás és esztétikai érték tekintetében Bartók elé helyezték.
Beischer-MatyóTamás zeneszerző, az MMA Művészeti Ösztöndíjprogram ösztöndíjasa a tengelyrendszer meglepő felbukkanásáról beszélt Erkel Ferenc Bánk bán című operájában. Mint arra rávilágított, Lendvai Ernő a Verdi és a XX. század című könyvében említ a tengelyrendszer alkalmazására egy izgalmas lehetőséget: a Don Carlosról szóló fejezetből derül ki, hogy egy nagyszabású, romantikus műben a hangnemek elrendezése lehet tengelyelvű. Az előadó 2010-ben írt doktori disszertációjának egyik fejezete is ennek nyomán alakult ki: a hangnemek tengelyelvű elrendezését vizsgálta a Bánk bánban.
Ezután Dalos Anna tudományos tanácsadó, a Magyar Tudományos Akadémia Doktora, az ELKH BTK Zenetudományi intézet 20–21. Századi Magyar Zene Archívumának vezetője reflektált az elhangzott előadásokra, amelynek során tágabb zeneelmélet-történeti és magyar zenetörténeti távlatból értelmezte és értékelte az előtte szólók hipotéziseit. Kitért Lendvai Ernő elméletének hazai és nemzetközi fogadtatására és a teóriában rejlő pedagógiai, zeneszerzői és zeneelméleti potenciálra, valamint arra, hogy a viták mögött milyen szakmai háttér bontakozott ki. Elmondása szerint Lendvai munkássága azért is válhatott „gyanússá”, mert egyes elméletek szerint ideológiailag semleges volt, másfelől viszont ideológiák kereszttüzében is el szokták helyezni.
Olsvay Endre zeneszerző, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja úgy véli, hogy Lendvai Ernő nagyhatású, szemléletünkre alapvetően kiható, azt formáló Bartók-elemzéseinek sarokpontjai folyamatos reflexiókra ösztönöznek. Az egyes jelenségeket, zeneszerzői eszközöket érintő definíciókra és tételes megállapításokra az évtizedek során – akár kiterjesztett „hatályú” – értelmezés rakódott rá; némely esetben pedig a kezdetektől meglévő kérdőjelekkel szembesülünk. Éppen ezért érdemesnek tartotta a tengelyrendszer funkciós logikájával, vonatkozásaival elkezdeni mindezek tisztázását. Győrffy István gondolataihoz csatlakozva kiegészítette az első előadásban foglaltakat, különös figyelemmel a megnevezésekben rejlő, tartalmat érintő kérdésekre.
Az előadásokat a nap végén kötetlen diszkusszió zárta.
Szeptember 24-én a gyermekeket szórakoztató programokkal, rejtvényekkel, a felnőtteket pedig irodalmi sétánnyal és izgalmas beszélgetésekkel várta az MMA MMKI a Hild-villában.
Délelőtt a regisztrált alsó tagozatos iskolás csoportok vették birtokba a kutatóintézetet, ahol az MMA Művészeti Ösztöndíjprogram ösztöndíjasával, Mechler Annával a Nadin és a varázstégely elnevezésű ismeretterjesztő foglalkozás részesei voltak. A gyermekek megismerkedtek a gyógynövényekkel és elkészítették saját gyógynövényes teájukat is.
A zenés interaktív foglalkozás keretében pedig Windhager Ákos, az MMA MMKI tudományos munkatársa rávilágított arra, hogy a wagneri zenedráma-sorozat (A Niebelung gyűrűje) német mesékre épül, amelyeket az előadás visszaadott a gyerekeknek. Az ismert dallamok ezúttal karaktert váltottak, és gyerekdal, tánc, filmzene, illetve lassú galopp lett belőlük.
A délután folyamán 14–18 óra között a gyermekeket kalandos reformkori utazásra, a Hild-villa épületének felderítésére invitálta az intézet.
A játék során a látogatók körbejárhatták a villa területét és a különböző állomásokon összegyűjtött információk segítségével juthattak el a végső megfejtésig. Az egyes feladványok mellett sok más érdekességet olvashattak a villa történetéről, megépítésének korszakáról, illetve magáról Hild Józsefről is.
A Mi fán terem a vers? elnevezésű program keretében a játékos kedvűek a villa kertjében felállított irodalmi sétány mentén haladva a neves irodalmi személyiségek művei mellett számos érdekes információra tehettek szert az MMA MMKI és az MMA Kiadó gondozásában megjelent Magyarirodalmi művek 1956–2016 című irodalmi lexikon jóvoltából.
16–17 óra között Marosi Eszter, az MMA művészeti ösztöndíjprogram ösztöndíjasának Komplex művészeti nevelés című előadása várta a kisebbeket és nagyobbakat egyaránt. Marosi Eszter olyan alkotói feladatgyűjtemények összeállításával foglalkozik, amelyek az építészettörténet korszakain keresztülvezetve, egy-egy téma kibontása közben segítik a gyerekeket közelebb kerülni a világ és benne önmaguk megismeréséhez is.
Ezekben elsősorban a görög mitológia kalandos történetei adják a keretet az alkotói feladatoknak, amelyek feldolgozása során sokféle művészeti ágat, alkotói műfajt ismerhetnek meg a gyerekek. Az alkotó, gondolkodó tizenéveseket nevelő és formáló szülőknek, pedagógusoknak szóló előadáson bemutatásra került Marosi Eszter Egyiptom korszakát feldolgozó kötete.
17 órától Windhager Ákos, az MMA MMKI tudományos munkatársa előadásában a magyar operák legszebb szerelmi jelenetei alapján fogalmazott meg hol komor, hol derűstanulságokat.
18–19 óra között a Fény és árnyék szerelmesei, Pályi Zsófia és Somogyi Márk fotográfusok kerültek fókuszba.
Az alkotókkal készült beszélgetés során többek közt szó került Somogyi Márk Kínai kis falak című sorozatáról, a távol-keleti élményekről és kultúráról, míg Pályi Zsófiát egy égető társadalmi-politikai jelenségről, a migrációt középpontba helyező Tranzitország című projektjéről is kérdezték. Az ellentétpárok okozta feszültség (érintetlen természet, béke – nyüzsgő városok, kínai diktatúra; iszlám vallás és háború – búcsújáróhelyek és keresztény értékrend, férfi–női látásmód) egy kellemes hangulatú beszélgetésben oldódott fel, amelynek középpontjában a fény–kép–ész állt.
A programsorozat zárásaképpen 19–20 óra között Köbli Norbert Balázs Béla-díjas és Golden Reel-díjas magyar forgatókönyvíró, érdemes művész, a Magyar Forgatókönyvírók Egyesületének alapító elnöke vendégeskedett a kutatóintézetben. A szakember nevéhez olyan filmek fűződnek, mint A berni követ, a Félvilág vagy az Örök tél, de sorozatokon is sokat dolgozik (Válótársak, Apatigris, A tanár). A népszerű forgatókönyvíróval az igényes történelmi filmekben megjelenő hősök születéséről, Magyarország első szabadon választott kormányfője, Antall József személyét és élettörténetét mutató Blokád című készülő alkotásáról és jövőbeli terveiről beszélgettek.
Galéria
Ősszel is folytatódik az MMA MMKI Esték a Hild-villában – Tesztoszteronépítészet című sorozata, amelynek témája ezúttal az építészeti siker és boldogulás. Az estek házigazdája változatlanul Wesselényi-Garay Andor építész, az MMA MMKI tudományos főmunkatársa.
Az adások középpontjában olyan építészek állnak, akik megbízásaikon, megépült házaikon, esetleg az oktatásban betöltött szerepükön keresztül alakítják az építészeti közgondolkodásunkat. A beszélgetéssorozat arra keresi a választ, milyen összetevők szükségesek a növekedéshez, milyen szakmai és pszichológiai együtthatók mentén épül fel egy jól működő építésziroda, melyek azok a képességek, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy átfedésbe kerüljön egymással építész és megbízó elképzelése, ízlése, továbbá miképp lehet egyensúlyt tartani a közéleti és irodai feladatok között.
Az őszi félév vendégei Bordás Péter, Szabó Levente, Nagy Csaba és F. Kovács Attila építészek lesznek.
A beszélgetések élőben követhetők az intézmény Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján.
A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének szervezésében 2021 őszén folytatódik a „Hagyomány és haladás” című beszélgetés sorozat.
A 2021 év elején elindított „Hagyomány és haladás - Animációs esték” rendezvénysorozat minden várakozást felülmúló sikerei és a megtisztelő szakmai visszajelzések után Kutatóintézet vezetése úgy döntött, hogy részben új tematikával, de hasonló formában folytatja a sorozatot. Kollarik Tamás és vendégei beszélgetéseit az animációs szakma követte, pozitív visszajelzéseket kaptunk az egyetemi közegből is, de Orosz Anna Ida és Fülöp József, Rófusz Ferenc és Vácz Péter, Varsányi Ferenc és Fazakas Szabolcs, Ternovszy Béla és Gelley Bálint gondolatai a szélesebb közvélemény számára is izgalmasak voltak.
A 2021 őszi beszélgetések házigazdája az eredeti ötletgazda dr. Kollarik Tamás Bánffy Miklós-díjas és Magyar Filmdíjas szakember, filmalkotó, egyetemi oktató lesz. A tematika pedig kapcsolódik a Kutatóintézet gondozásában és Kollarik Tamás szerkesztésében a Fundamenta profunda sorozatunkban megjelent, a ma már egyetemi oktatásba beépült, „Mozgókép és paragrafusok” és „Animációs körkép” kötetkehez.
A beszélgetés sorozatnak aktualitást ad, hogy idén nyáron jelenik meg a Kollarik Tamás (szerk.): Magyar producerek I. interjú kötet, amely egyrészt illeszkedik a Documenta Artis sorozatukban publikált a Magyar animációs alkotók I. és Magyar forgatókönyvírók I. könyvekhez, másrészt szakmai hátterét biztosítja a munkának.
Az elméleti megalapozást szolgálja a Fondumanta profunda sorozat újabb filmszakmai kiadványa Kollarik Tamás – Takó Sándor: Film és jog a gyakorlatban című kötet.
2021 őszén - és terveink szerint 2022 tavaszán - a magyar film igazgatásához, szervezéséhez kapcsolható nemzetközi hírű szakemberekkel fogunk beszélgetni. Tervezett vendégeink között lesz a Magyar producerek I. kötetben megszólaló legendák Mikulás Ferenc, Sándor Pál, Hábermann Jenő, de elfogadta felkérésünket Taba Miklós a Filmiroda igazgatója is.
Az előző évi bevezetésnél Kollarik Tamás úgy fogalmazott, hogy „nagyon izgalmas és talán sohasem próbált kísérlet a magyar mozgókép alkotói és szervezői világában…., hogy eltérő generációk képviselőit ültetjük egy asztalhoz”. Idén is azonos a tervünk, valamint hasonló kérdésekre keressük a választ a Hild-villában: Generációk egymás mellett; hagyomány és progresszió; szakmai közeg itthon és a nagyvilágban; tehetségek gondozása; hogyan adható át az idősebb generációk tapasztalata a fiatalabbaknak; Az állam szerepe, a támogatási rendszerek szükségessége, a piac, a mecenatúra és a kultúra kapcsolata?
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészeti Ösztöndíjprogramjának immáron negyedik évfolyamát köszöntötték szeptember 20-án a Pesti Vigadó, az MMA székházának Dísztermében. A száz nyertes pályázó és a jelen lévő akadémikusok előtt beszédet mondott Vashegyi György, az MMA elnöke, Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára, Kocsis Miklós, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) igazgatója és Takó Sándor, az MMA ösztöndíjasa.
Az ünnepséget Polgár Éva zongoraművész előadása nyitotta meg, aki a tavalyi évben nyerte el az ösztöndíjat zeneművészet kategóriában: Léo Delibes és Dohnányi Ernő Naila keringő című darabját mutatta be.
Az egybegyűlteket Vashegyi György, az MMA elnöke köszöntötte, aki tolmácsolta az MMA akadémikus tagjainak és a köztestület tagjainak gratulációját, együttműködését és támogatását az ösztöndíjasok felé a pályázatokban kitűzött célok, alkotások és kutatások megvalósításához, művészi fejlődésük eléréséhez. Mint azt kiemelte, többéves előkészítés után indult útjára az ösztöndíjprogram, és egyik legizgalmasabb elnöki feladata volt a részletek meghatározása. Fő törekvésük volt akkor és most is, hogy a magyarországi támogatási és finanszírozási rendszerekhez képest gyökeresen új, komplexebb és nagyobb léptékű együttműködést kínáljanak a 18 és 50 év közötti művészek számára. A kiírásban tudatosan nem adnak tematikus ajánlásokat, hiszen a művészi fantázia alkotói szabadságát nem kívánták korlátozni, ezt a beérkező pályaművek színessége és eredetisége is alátámasztja.
Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára beszédében kihangsúlyozta a közösségiség kérdését: míg az akadémikusok közössége a múltat szimbolizálja, az ösztöndíjasok közössége a jelen és a közelmúlt, de reményei szerint a jövő kiválóságain alapul, így lesz a generációk közötti kapcsolat egyre erősebb az akadémia keretein belül és a kortárs magyar művészi életben. A teljes évfolyamtalálkozók alkalmával kialakul az a többkörös közösség, amelyben az összművészetiség jegyei is már megjelenhetnek. Hangsúlyozta, az MMA már a kezdtektől fogva nyitott volt a fiatal művészek megkeresére. Elmondása szerint végignézve a végzős ösztöndíjasok körén – hiszen akadémikus és professzor is kikerült közülük – számos útja-módja van az MMA-val való együttműködésnek az ösztöndíjprogramon keresztül és azon túl is.
Kocsis Miklós, az MMA MMKI igazgatója előadásában beszámolt az eddigi tapasztalatokról, valamint ismertette az elmúlt három év pályázati számadatait, amelyek határozottan kimutatták a program iránti hatalmas érdeklődést. Felhívta a figyelmet az ösztöndíjprogram egyik legfontosabb jellemzőjére, a programszerűségre, amely magában foglalja a három évre szóló, alkotó és előadóművészeti, valamint művészetelméleti tevékenységek támogatását a megjelölt 9 művészeti területen. Az MMA és az MMA MMKI a támogatás megvalósításában kíván hatékonyan közreműködni azzal, hogy nem pusztán az ösztöndíj elnyerésének lehetőségére és az ösztöndíj folyósítására szorítkozik, hanem a támogatási időszakban az alkotás folyamatát segítő szakmai mentorálásra, valamint utógondozásra, publikációra, bemutatkozásra is lehetőséget biztosít.
Az eseményen felszólalt a 2019-es pályázat egyik nyertese, Takó Sándor művészetelméleti ösztöndíjas is, aki megosztotta tapasztalatait az ösztöndíjprogramról. Azt javasolta nekik, éljék meg ezt a pillanatot, okkal lehetnek ugyanis büszkék magukra: közel 1600 pályázó közül kerültek be a legjobb 100 fő közé. Azt kérte tőlük, merítsenek erőt ebből a mai eseményből azokra a nehéz pillanatokra is, amikor esetleges kétségeik támadnak a feladat megvalósításával vagy a pályájuk megválasztásával szemben. Ez az ösztöndíj nem a múltuknak, hanem éppen ellenkezőleg, a jövőjüknek szól, hiszen lehetőségük nyílik egy általuk választott művészeti területen egy saját programot önálló ütemezés szerint megvalósítani: hatalmas szabadság van a kezükben, ebben is egyedülálló az MMA Művészeti Ösztöndíjprogramja.
A megnyitót követően a friss ösztöndíjasoknak alkalmuk adódott jobban megismerni egymást a művészeti területek szerint szerveződött kötetlen szakmai beszélgetések által.
Immár hagyományosan szeptember utolsó péntekén nyitott ház programmal vesz részt az MMA MMKI a Kutatók Éjszakáján. A kutatói pályát és a különféle tudományokat népszerűsítő programsorozat alkalmából az MMA MMKI kicsiket és nagyokat egyaránt szórakoztató előadásokkal, foglalkozásokkal készül szeptember 24-én.
14.00–18.00
Utazás a reformkorba –
A Hild-villa épületének kalandos felderítése
A játék során a látogatók körbejárhatják a villa területét, és a különböző állomásokon összegyűjtött információk segítségével juthatnak el a végső megfejtésig. Az egyes feladványok mellett sok más érdekességet olvashatnak a villa történetéről, megépítésének korszakáról, illetve magáról Hild Józsefről is.
14.00–18.00
Mi fán terem a vers? – Irodalmi sétány
A nap folyamán a Kutatók Éjszakája programjainak résztvevői végigjárhatják a Hild-villa kertjében felállított irodalmi sétányt, amelynek mentén a neves irodalmi személyiségek művei mellett számos érdekes információra tehetnek szert az MMA MMKI és az MMA Kiadó gondozásában megjelent Magyar irodalmi művek 1956–2016 című irodalmi lexikon jóvoltából. Az út során egy rejtvény is rendelkezésre áll, amelynek helyes megfejtéséért a vándorok meglepetés jutalomban részesülhetnek.
16.00–17.00
Komplex művészeti nevelés – Inspiráló művészeti könyvsorozat és alkotói feladatgyűjtemény tizenévesek számára
Marosi Eszter, az MMA művészeti ösztöndíjprogram ösztöndíjasának előadása
Marosi Eszter olyan alkotói feladatgyűjtemények összeállításával foglalkozik, amelyek az építészettörténet korszakain keresztülvezetve, egy-egy téma kibontása közben segítik a gyerekeket közelebb kerülni a világ és benne önmaguk megismeréséhez is. Ezekben elsősorban a görög mitológia kalandos történetei adják a keretet az alkotói feladatoknak, amelyek feldolgozása során sokféle művészeti ágat, alkotói műfajt ismerhetnek meg a gyerekek. Az alkotó, gondolkodó tizenéveseket nevelő és formáló szülőknek, pedagógusoknak szóló előadáson példaként bemutatásra kerül Marosi Eszter Egyiptom korszakát feldolgozó kötete.
17.00–18.00
A szerelemhez nem elég, ha herceg vagy!
5+1 párkapcsolati tanulság a magyar operákból
Windhager Ákos, az MMA MMKI tudományos munkatársának előadása
A hercegnek – legyen az valódi nagyúr, vezér, vagy ellenállhatatlanul karizmatikus férfi – hol lova van, hol vára, tornya és Tisza-menti kastélya. Akad, amelyik nagyon szeret; a másik csak játszik, de nem ritka, hogy kizárólag önmagát imádja. A választottjaik, ha naiv szerelmesen jelennek is meg az első felvonásban, az opera végére felelős és érett nővé válnak. A kapcsolattal a tragédiát engedték be a sorsukba, de azzal megküzdve dönthettek, hogy elkábított áldozatként, önfeláldozást vállaló társként vagy a halálon is győzedelmeskedő úrnőként fejezzék be. Illetőleg, ahogy egyikük teszi, a komolytalan herceget útjára engedve kezét nyújtja az egyszeri fuvolásnak, mert ő legalább állva marad a halálos veszélyben. Az előadás a magyar operák legszebb szerelmi jelenetei alapján fogalmaz meg hol komor, hol derűs tanulságokat.
18.00–19.00
Fény és árnyék szerelmesei
Beszélgetés Pályi Zsófia és Somogyi Márk fotográfusokkal
Pályi Zsófia többnyire magazinoknak fényképez és saját hosszú távú anyagaira fókuszál. Fotói többek közt megjelentek a Marie Claire, Nők Lapja, a The New York Times, és a CNN Photo Blog hasábjain, de megbízója volt a Magyar Állami Operaház és az Al Jazeera is. Somogyi Márk – aki sokáig Svájcban élt és ott ismerkedett meg a fotózással – természetközeli kompozícióival hozta létre saját stílusát. Célja, hogy látásmódján keresztül megismertesse az érdeklődőket a természet és az ember alkotta értékekkel. Hogy mégis mi a közös a két művészben? Azon túl, hogy mindketten a fény és árnyék szerelmesei, sorozataik megtekinthetőek A fény képei – II. Fotóművészeti Nemzeti Szalon 2021 című csoportos kiállításon a Műcsarnokban. A beszélgetés során többek közt szó kerül Somogyi Márk Kínai kis falak című sorozatáról, a távol-keleti élményekről és kultúráról, míg Pályi Zsófiát egy égető társadalmi-politikai jelenségről, a migrációt középpontba helyező Tranzitország című projektjéről is kérdezzük. Az ellentétpárok okozta feszültség (érintetlen természet, béke; nyüzsgő városok, kínai diktatúra; iszlám vallás és háború; búcsújáróhelyek és keresztény értékrend, férfi-női látásmód) egy kellemes hangulatú beszélgetésben.
19.00–20.00
Ahogy a hősök születnek - Beszélgetés Köbli Norberttel
19 órától a Hild-villában vendégeskedik a Balázs Béla-díjas és Golden Reel-díjas magyar forgatókönyvíró, érdemes művész, a Magyar Forgatókönyvírók Egyesületének alapító elnöke. Olyan filmek fűződnek Köbli Norbert nevéhez, mint A berni követ, a Félvilág, vagy az Örök tél, de sorozatokon is sokat dolgozik (Válótársak, Apatigris, A Tanár). A népszerű forgatókönyvírót az igényes történelmi filmekben megjelenő hősök születéséről, Magyarország első szabadon választott kormányfője, Antall József személyét és élettörténetét mutató Blokád című készülő alkotásáról és jövőbeli terveiről kérdezzük.
A Kutatók Éjszakája rendezvény további programjairól az alábbi linken olvashatnak:
Most megjelent magazinunkban az MMA MMKI tavaszi programjai mellett olvashat többek közt Barabási Albert-László képzőművészeket érintő új hálózatkutatási modelljéről, a Debreceni Egyetem új kutatási programjáról, amely a művészeti nevelés lélekformáló hatását vizsgálja. Kiss János Kossuth-díjas balettművésszel, a MMA alelnökével a Magyar Művészeti Akadémia különleges szabadságprogramjáról, a Művészeti Ösztöndíjprogramról beszélgetettünk, míg intézetünk igazgatóját, Kocsis Miklóst kitüntetése apropójából tudományos munkásságáról és jövővel kapcsolatos terveiről kérdeztük. Természetesen most sem maradhatnak ki kutatóink és ösztöndíjasaink tanulmányai és szépirodalmi alkotásai, emellett folytatódik a Hild-villa születésének történetét bemutató cikksorozatunk is. Újonnan megjelent köteteink közül Könyvespolc rovatunk olvasmányajánlójából válogathat. Kövesse Ön is intézetünk kutatói életét magazinunk hasábjain keresztül.
Tavaszi rendezvényeinkre egyelőre online módon várunk minden érdeklődőt Facebook-oldalunkon és YouTube-csatornánkon, ahol élőben közvetítve lehet részese előadásainknak.
A Gyermekjogok Világnapján az UNICEF Magyarország felhívására naplemente után kékbe borult számos ikonikus épület a fővárosban és más településeken is. Idén november 20-án az MMA MMKI is csatlakozott az UNICEF globális kezdeményezéséhez, és kékbe borult a Hild-villa. A díszkivilágítás a 31 éve elfogadott Gyermekjogi Egyezményre hívja fel a figyelmet, valamint idén arra is, hogy minden évben közel egymilliárd gyermek válik bántalmazás áldozatává. Sok gyermek számára az ivóvíz és a megfelelő táplálék is elérhetetlen, miközben a fegyveres konfliktusok minden évben egyre több gyermekáldozatot követelnek.
Fotók: Sándor Emese
Március 11-én délután a magyar kormány veszélyhelyzetet rendelt el a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozására. Az egészségügyi kockázat miatt tilos megtartani azokat a rendezvényeket, amelynek létszáma zárt helyen meghaladja a 100 főt.
Ezúton tájékoztatjuk Önöket arról, hogy a kormány rendelete alapján, betartva a veszélyhelyzeti intézkedéseket annak érdekében, hogy minél előbb megfékezhetővé váljon a koronavírus terjedése, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet rendezvényei 2020. április 30-ig elmaradnak.
A rendelet előreláthatóan az alábbi programjainkat érinti:
március 19. Esték a Hild-villában – „Úgy táncolnak mifelénk, mint egy leány s egy legény” – Kortárs néptánc – magyar néptánc – művészetelméleti előadás-sorozat
Mihályi Gábor előadása március 26. Haza a kövekben II. – Kortárs szlovákiai építészet a modern és az organikus vonzásában – előadás-sorozat a FUGÁBAN
Bartal Zoltán előadása április 2. Esték a Hild-villában – „Úgy táncolnak mifelénk, mint egy leány s egy legény” – Kortárs néptánc – magyar néptánc – művészetelméleti előadás-sorozat
Timár Mihály előadása április 20. Művészet/történelem, avagy a művészet mint a nemzeti identitásépítés közege – konferencia április 23. Esték a Hild-villában – „Úgy táncolnak mifelénk, mint egy leány s egy legény” – Kortárs néptánc – magyar néptánc – művészetelméleti előadás-sorozat
Bólya Anna Mária előadása április 30. Haza a kövekben II. – Kortárs szlovákiai építészet a modern és az organikus vonzásában – előadás-sorozat a FUGÁBAN
Smidt Tamás előadása
Emellett a Pesti Vigadó épületében, az MMA székházában és a Hild-villában, az MMA MMKI székházában található Dokumentációs Központ és Szakkönyvtárunk ideiglenesen zárva tart.
Szíves megértésüket és türelmüket köszönjük.
A Debreceni Egyetem zenepedagógiai kutatócsoportja a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet támogatásával, „Az extrakurrikuláris művészeti tevékenység lehetőségei és hatása” elnevezésű kutatási program keretein belül az általános iskolás diákok tanórán kívüli művészeti lehetőségeit és az élménypedagógia hatásait vizsgálja. A kutatási programról Váradi Judit PHD, kutatásvezető, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar egyetemi docense és Kocsis Miklós, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet igazgatója adtak tájékoztatást a Magyar Művészeti Akadémia Oktatási Képzési és Tudományos Bizottsága 2019. szeptember 17-i ülésén.
A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelmélet és Módszertani Kutatóintézet támogatásával a Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskolája, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar és a Jövő Művészetéért Alapítvány Zenepedagógiai kutatócsoportja 2018. novemberében kutatást indított, amelyben az általános iskolai tanulók kötelező tanórán kívüli iskolai és iskolán kívüli művészeti tevékenységének, valamint a művészeti rendezvényeken való részvétel lehetőségét vizsgálja. A cél objektív képet adni arról, hogy a művészeti nevelés hogyan járul hozzá a tanulók kulturális attitűdjének kialakulásához, a magas kultúra értékeinek megismeréséhez, egy művelt, empatikus, magas érzelmi intelligenciával rendelkező ifjúság neveléséhez. A vizsgálat célcsoportját az észak-alföldi régió (Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. és 6. osztályos általános iskolás tanulói alkották. A kutatás mintáját többlépcsős rétegzett valószínűségi mintavételi eljárással vették. A feladatellátási helyek kiválasztása a következő szempontok szerint reprezentatív: településtípus (megyeszékhely, város, község), fenntartótípus (tankerület, egyház, egyéb), valamint figyelembe lett véve az egyes megyékben az AMI aránya is. A kutatásba bevont 30 iskolában (megyénként 10-10) a többdimenziós felmérés célcsoportja a tanulók mellett a szülők, tanárok és intézményvezetők voltak. A felmérés során öt mérőeszközt alakítottak ki, amelyet digitális és papíralapú kérdőív formájában töltöttek ki.
A tanulói mintát 2089, a szülői mintát 1772 kitöltött kérdőív reprezentálja. A vizsgálatban 38 itemes saját fejlesztésű zárt és nyitott kérdéseket tartalmazó mérőeszköz segítségével kérdezték meg a művészeti tárgyat oktató tanárokat is. Az adatfelvétel papír alapú kérdőíves módszerrel zajlott, a kutatás során 30 iskolából 139 tanár töltötte ki, valamint minden intézményvezető segítette a munkát konstruktív gondolataival. Az ötödik dimenzió, a szolgáltatói oldal számára augusztus hónapban elkészült mérőeszköz, amely digitális kérdőív formájában vált elérhetővé. A minta bázisát a kulturális statisztika közművelődési OSAP 1438-as adatlapját kitöltő szervezetek alkotják. Az összes 8000 mintából leválogatták a kutatásban érintett három megye aktorait, így a kérdőív 600 szervezet, intézmény részére került kiküldésre e-mailen.
Az adatbázisnak a DEXARTA nevet adták, amely a kutatás angol kulcsszavaiból alkotott mozaikszó: Debrecen EXtracurricular ARTistic Activities.
A kutatás pilot mintájának próbaértékelését a Magyar Oktatás- és Neveléskutatók konferenciáján mutatták be (HUCER) 2019. májusában Egerben. A kutatás első eredményeit a Kiss Árpád konferencián Debrecenben prezentálták szeptemberben, valamint novemberben az Országos Neveléstudományi Konferencián Pécsen.
November végére a tanulói és szülői adatbázis kiértékelésével a kutatócsoport gyorsjelentést készít.
Iratkozzon fel legújabb híreinkért!
Webhelyünkön cookie-kat használunk, hogy a legrelevánsabb élményt biztosítsuk azáltal, hogy megjegyzi preferenciáit és ismételt látogatásait. Az „Összes elfogadása” gombra kattintva hozzájárul az ÖSSZES süti használatához. Azonban felkeresheti a "Cookie-beállítások" oldalt, hogy ellenőrzött beleegyezését adja.
Ez a webhely cookie-kat használ, hogy javítsa az élményt a webhelyen való böngészés során. Ezek közül a szükségesnek minősített sütiket az Ön böngészője tárolja, mivel ezek elengedhetetlenek a weboldal alapvető funkcióinak működéséhez. Harmadik féltől származó cookie-kat is használunk, amelyek segítenek elemezni és megérteni, hogyan használja ezt a webhelyet. Ezek a cookie-k csak az Ön hozzájárulásával kerülnek tárolásra a böngészőjében. Lehetősége van arra is, hogy leiratkozzon ezekről a cookie-król. De ezen cookie-k némelyikének letiltása hatással lehet a böngészési élményére.
A szükséges cookie-k elengedhetetlenek a weboldal megfelelő működéséhez. Ezek a sütik anonim módon biztosítják a weboldal alapvető funkcióit és biztonsági funkcióit.
Cookie
Időtartam
Leírás
cookielawinfo-checkbox-analitika
1 év
A GDPR Cookie Consent beépülő modul úgy állította be, hogy az „Analytics” kategóriában tárolja a felhasználói hozzájárulást a cookie-khoz.
cookielawinfo-checkbox-szukseges
1 év
A GDPR Cookie Consent plugin által beállított süti a „Szükséges” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál.
cookielawinfo-checkbox-teljesitmeny
1 év
A GDPR Cookie Consent beépülő modul úgy állította be, hogy a „Teljesítmény” kategóriában tárolja a felhasználói hozzájárulást a cookie-khoz.
CookieLawInfoConsent
1 év
Rögzíti a megfelelő kategória alapértelmezett gombállapotát & a CCPA státusza. Csak az elsődleges cookie-val együttműködve működik.
PHPSESSID
session
This cookie is native to PHP applications. The cookie is used to store and identify a users' unique session ID for the purpose of managing user session on the website. The cookie is a session cookies and is deleted when all the browser windows are closed.
A funkcionális cookie-k segítenek bizonyos funkciók végrehajtásában, mint például a webhely tartalmának megosztása közösségi média platformokon, visszajelzések gyűjtése és egyéb, harmadik féltől származó funkciók.
A teljesítmény-cookie-k a weboldal kulcsfontosságú teljesítményindexeinek megértésére és elemzésére szolgálnak, ami segít jobb felhasználói élményt nyújtani a látogatóknak.
Az analitikai sütiket arra használjuk, hogy megértsük, hogyan lépnek kapcsolatba a látogatók a weboldallal. Ezek a cookie-k segítenek információt szolgáltatni a látogatók számáról, a visszafordulási arányról, a forgalom forrásáról stb.
A hirdetési cookie-k arra szolgálnak, hogy a látogatók számára releváns hirdetéseket és marketingkampányokat lássanak el. Ezek a cookie-k követik a látogatókat a webhelyeken, és információkat gyűjtenek testreszabott hirdetések megjelenítéséhez.