Konferenciával egybekötve rendezték meg a 8. Savaria Filmszemlét, amelyen idén először az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) is képviseltette magát. A konferenciát a Magyar Filmdíjas Kollarik Tamás nyitotta meg, aki a kutatóintézet által szervezett Animációs esték házigazdája is.
A nagy hagyományokra visszatekintő Savaria Filmszemle célja, hogy évről-évre felkutassa, összegyűjtse a Kárpát-medence magyar kulturális értékeit bemutató filmes alkotóit és az általuk készített filmalkotásokat. A népszerű szemlére a rövid kiírási határidő ellenére idén is 100 alkotás érkezett. 2021-től koncepcióváltás következett be, mivel triennálészerűen, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagozataihoz igazítva kerültek kiírásra a kategóriák: Fotó- és filmművészet, Irodalom, Színházművészet témakör volt az idei kínálat. A következő években pedig az Építészet, a Formatervezés, a Képzőművészet, a Zene és a Népművészet témakörök állnak majd a középpontban.


A filmszemle programjai az Agora-Savaria Filmszínházban, a kétnapos konferencia előadásai a Bernstein Béla Kulturális Központban zajlanak. A Magyar Filmdíjas Kollarik Tamás Bánffy Miklós-díjas producer, jogász, egyetemi oktató, filmrendező nyitotta meg az előadók sorát, aki a Kárpát-medencei filmszemlékbe adott betekintést. Az előadók között volt Bartók Csaba, aki a felvidéki filmes megjelenéseket elemezte, Buglya Zsófia aki  az Uránia Filmszínház történeteiből szemezgetett, Tolnai Szabolcs pedig a vajdasági magyar filmszemlék múltját, jelenést és jövőjét mutatta be. A szombati konferencianapon előadott többek között Fülöp József animációsfilm-rendező, a MOME rektora, aki az animációs műfajt és közönségét ismertette meg az érdeklődőkkel, valamint Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára – aki a zsűriben is helyet kapott.

Az idei évben a fesztivál különdíjait az MMA MMKI biztosította, amelyet a kutatóintézet igazgatója, Kocsis Miklós adott át a díjazottaknak. Az érdeklődők pedig megismerkedhettek az intézet  filmtudományi köteteivel többek között a 2016-ban útjára indított Fundamenta profunda című sorozat harmadik kötetével, amely a magyar animáció aktuális kérdéseit (oktatási, intézményi forgalmazási és pályázati lehetőségeit) vizsgálja, vagy a Documenta Artis című sorozat első kötetével (Magyar Forgatókönyvírók I.), amelyben tizennyolc elismert magyar forgatókönyvírót szólaltat meg. Az évtizedeken és műfajokon átívelő pályaképek bemutatása a hazai filmművészet jelenének és múltjának jobb megismerését, megértését szolgálja. A beszélgetések arról vallanak, mennyire más logikát kell követnie egy (szöveg)írónak ha a film sajátos létmódja - a mozgóképek, a jelenetek, a rendezői, az operatőri és a színészi munka - felől közelít egy történet felépítéséhez, dramatizálásához. A kordokumentumnak és műfaji szöveggyűjteménynek is tekinthető kötetben a szélesebb közönség sok újdonságot talál. A pályatársak, a szakmabeliek, a film- és művészettörténészek, az egyes életművek kutatói számára pedig különösen tanulságosak az interjúk, hiszen a műről alkotójának nyilatkozata az egyik lefontosabb és leghitelesebb forrás. Kollarik Tamás egyébként az MMA MMKI által életre hívott Animációs esték – Hagyomány és haladás című új beszélgetéssorozat házigazdája. A soron következő részben, 2021. július 1-én vendégei Ternovszky Béla és Gelley Bálint olyan kérdéseket tárgyalnak meg, amelyek a művészeti értékek létrehozásához elengedhetetlenek; miben áll a tehetségek gondozása, hogyan adható át az idősebb generációk tapasztalata a fiatalabbaknak; valamint hogy mi az állam szerepe, a támogatási rendszerek szükségessége, a piac, valamint a mecenatúra és a kultúra kapcsolatában.
A 8. Savaria Filmszemle konferenciaelőadásai hamarosan visszanézhetők a fesztivál honlapján.

Windhager Ákos művelődéstörténész, az MMA MMKI tudományos munkatársának nagyívű kutatása zárult le a most megjelent Utód, de aki ős is - Mihalovich Ödön pályaképe című kötetével, amely a Fundamenta Profunda sorozat részeként került kiadásra.

Mihalovich Ödön (1842–1929), a nagy magyar romantikus zeneszerző életműve méltatlanul tűnt el a hangversenyekről. Tragikus zenekari balladái (A sellő), szenvedélyes szimfóniái (III. Patetikus) és nagy ívű zenedrámái (Toldi szerelme) egykor jelentős közönséget vonzottak, dalait pedig neves énekesnők tartották műsoron.


Példaképe Wagner volt, akivel – utólag belátta –, hiába szállt versenyre. Mestereitől, Mosonyitól és Liszttől nemcsak a zeneszerzés titkait sajátította el, hanem a tanítványok iránti törődést és a szervezést is. Mindkét cél egyesült maradandó munkájában, a Zeneakadémia kiépítésében. Béldi Izor ezért mondhatta róla: „Utód, de aki ős is”. Windhager Ákos doktori értekezését 2010-ben zárta le, de az MMA MMKI lehetővé tette, hogy az egykori anyagot nagymonográfiává fejlessze. A kötet a részletes életrajzon túl az egyes zeneművek elemző leírását és azok fogadtatását is tartalmazza. Külön fejezet foglalkozik a főhős és ismerősei kapcsolatával, a kritikákkal és a Kodállyal folytatott vitájával. A könyvtári és levéltári kutatások során láthatóvá vált az egyes zenedarabok utóélete is, amely révén kiderül, hogy azok eddig harmadfélszáz koncerten csendültek fel. Felfedezése tehát időszerű.

A kötet megvásárolható az Írók Boltjában.

Fotó: MMKI/Sándor Emese

Iratkozzon fel legújabb híreinkért!
magnifiermenuchevron-down-circle