Szeptember 27-én, Csupó Gábor 70. születésnapja alkalmából bemutatták a Csupó Gábor – A Pannónia Stúdiótól a hollywoodi csillagig című könyvet az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI), a FilmHungary és az eseménynek otthont adó Moholy-Nagy Művészeti Egyetem közös szervezésében. A kiadvány a FilmHungary Magyarok Hollywoodban című sorozat részeként jelent meg. A könyvbemutatón részt vett Csupó Gábor ötszörös Emmy-díjas magyar–amerikai animációs filmalkotó; Rófusz Ferenc Oscar- és Kossuth-díjas magyar rajzfilmrendező; Ternovszky Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező; Csáji László Koppány, az MMA MMKI igazgatója; Kollarik Tamás Bánffy Miklós-díjas és Magyar Filmdíjas alkotó és Takó Sándor Magyar Mozgókép Díjas alkotó, a kötet szerzői; valamint Ferencz Mihály, a kötet tervezőgrafikusa.

Csupó Gábor a kortárs magyar és amerikai film egyik legnagyobb alakja, akinek kalandokkal és kihívásokkal teli, filmtörténeti jelentőségű életútját könyv ezelőtt még sosem dolgozta fel. Élete páratlan lehetőséget enged, hogy bepillantsunk a kommunista Magyarország rejtett zugaiba, egy fiatal művész útkeresésébe. Az Egyesült Államokban A Simpson családdal (The Simpsons) robbant be, amely világhírnevet hozott számára. Nevéhez fűződnek az 1990-es és a 2000-es évek legnagyobb Nickelodeon-sikerei, a Fecsegő tipegők (Rugrats), A Thornberry család (The Wild Thornberrys), a Rocket Power és a Jaj, a szörnyek! (Aaahh!!! Real Monsters) című sorozatok. Karrierje során huszonháromszor jelölték a legrangosabb televíziós elismerésre, az Emmy-díjra, amelyet ötször is elnyert.

A könyvbemutatót megelőzte Csupó Gábor címzetes egyetemi tanári címének ünnepélyes átadása, amelyet Fülöp József, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora nyújtott át részére. Kollarik Tamás ezekkel a szavakkal méltatta a filmalkotót: „Vannak teljesítmények, amelyeket nem kell megmagyarázni, nem kell indokokat keresni, amikor elismerésük megtörténik – Csupó Gábor életműve ilyen.” Mint azt elmondta, Csupó tehetséget és hitet, becsületet és szorgalmat kapott otthonról, generációk nőnek fel a munkáin, emellett azon kevés animációs alkotók egyike, aki kilépett az animációs műfajból, és élőszereplős filmrendezőként is megszerezte a nemzetközi sikert és elismerést. Az Amerikában töltött évtizedek alatt is megmaradt magyar érzelmű és gondolkodású európai filmalkotónak, aki nem követ trendeket, konvenciókat, hanem alakítja és formálja azokat – minden szabályt felrúgott, miközben újakat írt helyette. Igaz ember, akit mindvégig a szabadság szeretete kísért az úton, amely a mai napig ott csillog a szemében. Hozzátette, hogy amikor megkezdődtek a könyv szerkesztési munkálatai, a tisztelet és a példaértékű munkásság bemutatásának szándéka vezette őket, „de az együtt töltött idő alatt a tisztelet mélyült, az elhatározásból pedig meggyőződés lett, és őszinte baráti szeretettel egészült ki”.

Az MMA MMKI kiemelt figyelemmel foglalkozik a magyar film területének kutatásával. Arról, hogy eddig milyen kötetek jelentek meg az intézmény gondozásában, arról Csáji László Koppány, az MMA MMKI igazgatója beszélt. Prezentálta a közönségnek a filmművészettel kapcsolatos kutatásokat és az azokból megjelenő köteteket, amelyeket elmondása szerint sok helyen tankönyvként is használnak. A Fundamenta profunda elméleti megalapozó kiadványok keretében jelent meg az Animációs körkép című kötet, amely a magyar animáció oktatási, intézményi és pályázati lehetőségeit járta körbe, illetve a Mozgókép és paragrafusok, amely a filmgyártás intézményi és szabályozási kérdéseivel foglalkozott. Az intézet Documenta Artis kötetei között láttak napvilágot 2017-ben a Magyar forgatókönyvírók I. és 2019-ben a Magyar animációs alkotók I. interjúkönyvek, amelyekben kortárs alkotók szakmai, de az oktatás számára is felhasználható módon beszélnek szakmájuk szerepéről, helyzetéről, a magyar mozgókép jelenéről és jövőjéről. A 2021-ben megjelent Magyar producerek I. című kiadvány célja, hogy a magyar mozgókép kortárs alkotóinak gondolatait, meglátásait megőrizze. Emellett a magyar filmkultúra 125 évének legfontosabb produkcióit ismerteti a 2021-ben megjelent Magyar filmek 1896–2021 című lexikon. Ezek sorába illeszkedik immár nyolcadik tagként a Csupó Gábor életművét bemutató könyv, amelyet szerettek volna közelebb vinni az olvasókhoz az illusztrációk által is, éppen ezért úttörő vállalkozásnak számít a korábbi köteteikhez képest.

Ezt követően Rófusz Ferenc Magyar Szent István-renddel és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Oscar-díjas rajzfilmrendező méltatta nemzetközi vonatkozásban Csupó Gábor munkásságát. Felidézte, hogy amikor kiment hozzá Amerikába átvenni az Oscar-díjat, Csupó örömmel fogadta őt, és szívesen vállalta, hogy elkészíti róla a díjátadón azokat a fekete-fehér fotókat, amelyeket a mai napig örömmel vesz elő. Elmondása szerint sok kalandot megéltek együtt: elmesélte, hogyan akarták elfogni a betörőket a los angelesi villában – a rendőrök meg is jegyezték, hogy „csak az őrült európaiak viselkednek így”. Hozzátette, Csupó mindig is az az ember volt, aki igazán meg tudta mutatni a magyar virtust, emellett nem félt eltérni a megszokottól: a Simpson család felrúgta a régi „iskolát” és a Disney által bevésődött konvenciókat, a Fecsegő tipegőkkel pedig ezt még tovább sikerült fokozni.

Ternovszky Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja beszédében elmondta, hogy a 70-es évek elején sok fiatal jelent meg a Pannónia Filmstúdióban, ugyanis a Mézga család kapcsán intenzív fejlesztés indult be – ekkor találkozott Csupóval a pályakezdő alkotók között. Később munkakapcsolatba is kerültek, amikor a bekerült fiatalokat szétosztották, hogy vezessék be őket a szakma rejtelmeibe. Meglátása szerint „a külföldre távozott alkotók nagyon szépen megállták a helyüket, de Gábor teljesítménye a csúcs minden tekintetben”. A sors később egy filmfesztiválon hozta őket össze, ahol Csupóék az Immigrants című filmmel voltak versenyben, ő pedig zsűritagként szerepelt.

A programot kerekasztalbeszélgetéssel folytatták, amelynek résztvevői Csupó Gábor, Kollarik Tamás, Takó Sándor és Ferencz Mihály voltak. A beszélgetésen szó esett arról, hogyan született meg a könyv, és végül hogyan fogtak hozzá a közös munkának – a nehézkes indulásról Kollarik Tamás osztott meg részleteket. Takó Sándor elmondta, hogyan épülnek fel a fejezetek, hogyan rakták össze ezt a nagyszabású könyvet, ugyanis számtalan interjúalany bevonásával készült el a végső verzió, amely teljes egészében végigtekinti Csupó Gábor eddigi munkásságát. Ferencz Mihály hozzátette, hogy nem csupán a szövegnek, hanem „magának Gábor életének is nagyon jó dramaturgiája van”, ezért nagyon élvezte a munkát, habár könnyű elkalandozni a sok illusztráció és mozgalmas képek között.

Csupó Gábor elmesélte, hogy mindig is szeretett rajzolni, de az animációs film akkor lépett be az életébe, amikor először meglátta a 101 kiskutyát a moziban, és elkapta annak a varázsa, hogy a rajzai akár meg is mozdulhatnak. Az amerikai munkásságával kapcsolatban elárulta, hogy általában őrült európai művészként tekintettek rá, ezért mindig kilógott a sorból, ő nem akarta utánozni az amerikai stílust, mindig a saját útját követte. Elmondta azt is, hogyan születtek meg a Simpson család figurái, és hogyan fogadták ezt akkor – Jim Brooks producert nem volt könnyű meggyőzni arról, hogy „ennek van ereje, mert ez valami más”. Csupó Gábor az elsők között volt, aki azt állította, hogy felnőttek számára is érdemes rajzfilmet készíteni, de művei ennek ellenére a fiatalabb korosztályt is ugyanúgy képesek megragadni.

A könyvbemutatón elárulták, hogy Csupó Gábor – A Pannónia Stúdiótól a hollywoodi csillagig című kötet angol nyelvű változata is készülőben van.

Az esemény visszanézhető a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Youtube csatornáján.

Galéria

Februárban veszi kezdetét az MMA MMKI Animációs esték – Hagyomány és haladás című új beszélgetéssorozata.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet évek óta kiemelt figyelemmel foglalkozik a magyar animáció feldolgozásával, hiánypótló munkák megjelenését támogatja és gondozza. A kezdeti lépések ebben a munkában a Kecskemétfilm Kft., a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának Magyar Média Mecenatúra programja és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében történtek.

Kollarik Tamás Magyar Filmdíjas, Bánffy Miklós-díjas producer, jogász, egyetemi oktató, filmrendező, a beszélgetéssorozat megálmodója könyvkiadóként, producerként, gyártásvezetőként, ötletgazdaként, forgatókönyvíróként, szerkesztőként és szakértőként megannyi könyv, valamint dokumentum- és reklámfilm megvalósításában vett már részt. Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. vezetője még 2013-ban kereste fel őt, mint a Magyar Média Mecenatúra program vezetőjét, hogy fontos lenne, hogy méltó megjelenést kaphasson a magyar animáció a világhírű Hiroshimai Animációs Fesztiválon, amelyre Mikulás Ferencet zsűritagnak, Magyarországot pedig díszvendégnek kérték fel. Az előkészítő munkába igyekeztek bevonni a lehető legszélesebb szakmai közösséget, a szakmai folyamatot pedig hárman, Kucsera Tamás Gergellyel, az Akadémia főtitkárával kiegészülve közösen koordinálták. Majdnem egy év szervezői munka után közel 40 fős szakmai delegáció utazhatott ki Hiroshimába, ahol több mint 250 magyar animációs filmet 1600 percnyi játékidővel mutathattak be. Minden várakozást felülmúlt a magyar jelenlét elismertsége, kiállítások, szakmai konferenciák és országos figyelem övezte a magyar animáció első szervezett megjelenését. A sikert csak fokozta, hogy Bucsi Réka Symphony No. 42 című filmje a Fesztivál egyik legrangosabb díját, a Hiroshima-díjat kapta meg.
Hazatérve a Hiroshimai Fesztiválról munkájuk folytatódott, megszervezték a 100 éves a magyar animáció megemlékezés és ünnepségsorozatot, amelynek egyik legfontosabb eseménye a Pesti Vigadóban rendezett 100 éves a magyar animáció konferencia és kiállítás volt. A munka tapasztalatait összegyűjtve Kollarik Tamás javaslatot tett Kocsis Miklós igazgató úrnak, az MMA MMKI igazgatójának, miszerint kiemelten szükséges lenne tudományos igényű szakmai kötetekben is foglalkozni a magyar animációval, ennek következtében a Fundamenta profunda című sorozatban Fülöp József rektor úr és Kollarik Tamás szerkesztésben megjelent az Animációs körkép – A magyar animáció oktatási, intézményi, forgalmazási és pályázati lehetőségei – rövid történeti áttekintéssel című kötet. A kötet előszavában így fogalmaztak: „A magyar animáció múltját tisztelve, a jelenét segítve és a jövője érdekében törekedtünk egy olyan hasznos és könnyen használható kötetet összeállítani, amelyben a filmszakma különböző területéről érkezők – alkotók, kutatók, intézményvezetők és a kulturális igazgatás szakemberei – segítségével járjuk körbe a magyar animációs filmet.” Két évvel később megjelent a Magyar animációs alkotók I. szakmai interjúkötet a Documenta Artis című sorozatban. A szerkesztők szavaival élve: „Meggyőződésünk, hogy szükség van arra, hogy a magyar animáció alkotóinak gondolatai, meglátásai rendezett formában – akár szerkesztett interjú kötetekben – megjelenjenek. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy megkezdődjön az a hiánypótló munka, amely kapcsán a rendezők mellett a »háttérben dolgozók«  a gyártásvezetők, a stúdióvezetők […]  tapasztalata, tudása is megismerhetővé válhat. A jelen és a jövő kutatóinak, de akár a filmes igazgatás döntéshozóinak és szakembereinek is hiteles forrást és támpontot nyújtanának munkájukhoz.” A kötetek ma már a filmes és művészeti felsőoktatásban tankönyvszerepet töltenek be, ugyanakkor talán a legnagyobb elismerés, hogy a magyar animáció legnagyobbjai írtak és vállaltak valamilyen formában szerepet a munkában, a teljesség igénye nélkül Jankovics Marcell, Rófusz Ferenc, Gyulai Líviusz és Orosz István mellett Temple Rékát, Mikulás Ferencet vagy akár Varsányi Ferencet is megemlíthetjük.
Az elmúlt években a Mecenatúra program, a Magyar Művészeti Akadémia és Kutatóintézet mellé a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem is bekapcsolódott a magyar animáció érdekében végzett szervező munkába. Koprodukcióban valósult meg az Annecy Animációs Fesztiválon és a Teheráni Animációs Fesztiválon Magyarország és a magyar animáció szervezett megjelenése.
A magyar animáció érdekében végzett munka új területen folytatódhat azáltal, hogy a kutatóintézet vezetésének szakmai döntése alapján megvalósul az Animációs esték – Hagyomány és haladás című szakmai beszélgetéssorozat. A szervezők szándéka olyan programsorozatot bemutatni, amely nemcsak a helyszínen vagy online közvetítésen keresztül nézve izgalmas, de akár szerkesztett podcast vagy kötet formájában is hasznosulhat a szakmában, és talán ami a legfontosabb, a jövő generáció számára az oktatásban is szerepet kaphat.

A beszélgetések az MMKI Facebook-oldalán élőben követhetők: https://www.facebook.com/mmammki

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete január 14-én a Pesti Vigadóban, a Magyar Művészeti Akadémia székházában sajtótájékoztató keretében mutatta be a kutatóintézet gondozásában létrejött, mmalexikon.hu címen elérhető, film műfajjal bővített weboldalát, a magyar filmeket a kezdetektől egészen napjainkig részletező elektronikus lexikont.

2020 januárjától a lexikon már nem csupán az irodalom, de a film műfajában is gyűjti és rendszerezi az egyes alkotásokról közzétett szócikkeket, amelyek magukban foglalják az adott filmmű kontextusba helyezését, témájának részletes leírását, elemzését (stílus- és műfaji jegyek bemutatását), értelmezését, valamint a hozzá tartozó legfontosabb és legfrissebb szakirodalmak listáját.

A szerkesztőbizottság vezetője Gelencsér Gábor, tagjai Murai András, Pápai Zsolt és Varga Zoltán. Rajtuk kívül a szócikkek szerzői: Barkóczi Janka, Benke Attila, Lakatos Gabriella, Nagy V. Gergő és Záhonyi-Ábel Márk. A filmlexikon a szerkesztők elmondása szerint a „hagyományosan a filmkultúra fogalmába eső művek”, ezeken belül is a játék-, dokumentum-, rövid-, ismeretterjesztő-, kísérleti és animációs filmek teljeskörű bemutatására vállalkozott. A film fogalma az elmúlt évtizedekben kibővült, s mára már egyet jelent a mozgóképi alkotások gyűjtőfogalmával, ennek következtében felöleli a televíziós filmeket, illetve az online felületeken megjelenő produkciókat is. A lexikon ezeket a műveket azonban már nem hivatott bemutatni, hiszen – Gelencsér Gábor bevallása szerint – túlságosan szétfeszítették volna a kiadvány kereteit.

A rendezvényen Kocsis Miklós, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Bevezetőjében elmondta, hogy a kutatóintézet immár öt éve törekszik a kortárs magyar művészeti irányzatok, szemléletmódok, stílusok lehető legátfogóbb feltárására, bemutatására és elemzésére, és ennek érdekében végzi valamennyi művészeti ágra kiterjedő munkáját, emellett programjaival hosszú évtizedekre hatást szándékozik kifejteni a művészetek közegére. Az online irodalmi lexikon, és a hasonló formában létrejött filmes lexikon szintén ezeket a törekvéseket támasztja alá.
Jankovics Marcell, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, filmrendező, művelődéstörténész, illusztrátor felszólalásában kitért arra, hogy bár a lexikon még csak kezdeti stádiumban van, jellegéből adódóan olyan hiánypótló erővel bír, amelyre eddig nem volt példa a magyar filmtörténetírásban, hiszen magukat a filmműveket állítja középpontba, nem pedig azok alkotóit. Mint azt említette, a lexikont olvasva az az érzése támadt, hogy tisztelet veszi körül a szakmát, ugyanis a szócikkek írói inkább értelmezik, mintsem bírálják az egytől egyig kiemelkedő alkotásokat.
Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára előadásában kifejtette, hogy a Magyar Művészeti Akadémia egyik fontos feladata az, hogy a magyar filmművészetet népszerűsítse hazai és nemzetközi téren többek közt tudományos, szakmai közéletszervezés révén, beleértve a különféle rendezvények, konferenciák, valamint kiállítások szervezését, anyagi támogatását. Hozzátette, hogy az akadémia több műfajban is mutatott be válogatásokat a magyar filmekből, emellett a könyvkiadásnak is egyik központi témáját képezi a hazai filmművészet. Jelentős munkafolyamatként sorolta ide továbbá a filmarchívumban található filmek digitalizálását, restaurálását.
Gelencsér Gábor filmtörténész, a filmlexikon szerkesztőbizottságának vezetője előadásában elárulta, hogy az eddigi munkafolyamat során a legnagyobb kihívást az egyes filmművek kiválasztása jelentette. A kérdés, hogy mely szempontok szerint kerüljenek be a művek a kiadványba, állítása szerint azért jelentős, mert egy ilyen jellegű vállalkozás szükségszerűen kanonizáló szerepet is vállal. Ennek ellenére nem állt szándékukban a már meglévő filmtörténeti kánont teljes egészében felforgatni, csupán szükség szerint átalakítani kisebb hangsúlyáthelyezések által. Beemelték például a dokumentum-, a rövid-, a kísérleti- és az animációs filmeket az egész estés filmek mellé, amelyre hasonló összeállításokban még nem született példa. Elmondása szerint a lexikonban hangsúlyos szerephez jutottak az 1945 előtt készült műalkotások, és ennek kapcsán számos olyan felfedezésre érdemes film is említésre került, amely a filmtörténetírás területén mindeddig háttérbe szorítva létezett. A szerkesztőbizottság tervei szerint, a meglévő 100 darab filmes témájú szócikket beleértve összesen 300 egész estés játékfilm, 75 dokumentum-, 30 rövid-, 25 kísérleti, 10 ismeretterjesztő és 50 animációs film szerepel majd az elkészült gyűjteményben.
A sajtótájékoztató ideje alatt kerekasztal-beszélgetésre is sor került, amelyen Gelencsér Gábor és a lexikon szerkesztőbizottságának két tagja, Pápai Zsolt és Varga Zoltán filmtörténészek vettek részt, akik megosztották tapasztalataikat a szócikkek írásának folyamatáról és annak kihívásairól. A jelenlévőknek lehetőségük nyílt bekapcsolódni a beszélgetésbe és kérdéseket feltenni a lexikonnal kapcsolatban.

A folyamatosan bővülő lexikont itt érheti el: www.mmalexikon.hu