Szeptember 27-én, Csupó Gábor 70. születésnapja alkalmából bemutatták a Csupó Gábor – A Pannónia Stúdiótól a hollywoodi csillagig című könyvet az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI), a FilmHungary és az eseménynek otthont adó Moholy-Nagy Művészeti Egyetem közös szervezésében. A kiadvány a FilmHungary Magyarok Hollywoodban című sorozat részeként jelent meg. A könyvbemutatón részt vett Csupó Gábor ötszörös Emmy-díjas magyar–amerikai animációs filmalkotó; Rófusz Ferenc Oscar- és Kossuth-díjas magyar rajzfilmrendező; Ternovszky Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező; Csáji László Koppány, az MMA MMKI igazgatója; Kollarik Tamás Bánffy Miklós-díjas és Magyar Filmdíjas alkotó és Takó Sándor Magyar Mozgókép Díjas alkotó, a kötet szerzői; valamint Ferencz Mihály, a kötet tervezőgrafikusa.

Csupó Gábor a kortárs magyar és amerikai film egyik legnagyobb alakja, akinek kalandokkal és kihívásokkal teli, filmtörténeti jelentőségű életútját könyv ezelőtt még sosem dolgozta fel. Élete páratlan lehetőséget enged, hogy bepillantsunk a kommunista Magyarország rejtett zugaiba, egy fiatal művész útkeresésébe. Az Egyesült Államokban A Simpson családdal (The Simpsons) robbant be, amely világhírnevet hozott számára. Nevéhez fűződnek az 1990-es és a 2000-es évek legnagyobb Nickelodeon-sikerei, a Fecsegő tipegők (Rugrats), A Thornberry család (The Wild Thornberrys), a Rocket Power és a Jaj, a szörnyek! (Aaahh!!! Real Monsters) című sorozatok. Karrierje során huszonháromszor jelölték a legrangosabb televíziós elismerésre, az Emmy-díjra, amelyet ötször is elnyert.

A könyvbemutatót megelőzte Csupó Gábor címzetes egyetemi tanári címének ünnepélyes átadása, amelyet Fülöp József, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora nyújtott át részére. Kollarik Tamás ezekkel a szavakkal méltatta a filmalkotót: „Vannak teljesítmények, amelyeket nem kell megmagyarázni, nem kell indokokat keresni, amikor elismerésük megtörténik – Csupó Gábor életműve ilyen.” Mint azt elmondta, Csupó tehetséget és hitet, becsületet és szorgalmat kapott otthonról, generációk nőnek fel a munkáin, emellett azon kevés animációs alkotók egyike, aki kilépett az animációs műfajból, és élőszereplős filmrendezőként is megszerezte a nemzetközi sikert és elismerést. Az Amerikában töltött évtizedek alatt is megmaradt magyar érzelmű és gondolkodású európai filmalkotónak, aki nem követ trendeket, konvenciókat, hanem alakítja és formálja azokat – minden szabályt felrúgott, miközben újakat írt helyette. Igaz ember, akit mindvégig a szabadság szeretete kísért az úton, amely a mai napig ott csillog a szemében. Hozzátette, hogy amikor megkezdődtek a könyv szerkesztési munkálatai, a tisztelet és a példaértékű munkásság bemutatásának szándéka vezette őket, „de az együtt töltött idő alatt a tisztelet mélyült, az elhatározásból pedig meggyőződés lett, és őszinte baráti szeretettel egészült ki”.

Az MMA MMKI kiemelt figyelemmel foglalkozik a magyar film területének kutatásával. Arról, hogy eddig milyen kötetek jelentek meg az intézmény gondozásában, arról Csáji László Koppány, az MMA MMKI igazgatója beszélt. Prezentálta a közönségnek a filmművészettel kapcsolatos kutatásokat és az azokból megjelenő köteteket, amelyeket elmondása szerint sok helyen tankönyvként is használnak. A Fundamenta profunda elméleti megalapozó kiadványok keretében jelent meg az Animációs körkép című kötet, amely a magyar animáció oktatási, intézményi és pályázati lehetőségeit járta körbe, illetve a Mozgókép és paragrafusok, amely a filmgyártás intézményi és szabályozási kérdéseivel foglalkozott. Az intézet Documenta Artis kötetei között láttak napvilágot 2017-ben a Magyar forgatókönyvírók I. és 2019-ben a Magyar animációs alkotók I. interjúkönyvek, amelyekben kortárs alkotók szakmai, de az oktatás számára is felhasználható módon beszélnek szakmájuk szerepéről, helyzetéről, a magyar mozgókép jelenéről és jövőjéről. A 2021-ben megjelent Magyar producerek I. című kiadvány célja, hogy a magyar mozgókép kortárs alkotóinak gondolatait, meglátásait megőrizze. Emellett a magyar filmkultúra 125 évének legfontosabb produkcióit ismerteti a 2021-ben megjelent Magyar filmek 1896–2021 című lexikon. Ezek sorába illeszkedik immár nyolcadik tagként a Csupó Gábor életművét bemutató könyv, amelyet szerettek volna közelebb vinni az olvasókhoz az illusztrációk által is, éppen ezért úttörő vállalkozásnak számít a korábbi köteteikhez képest.

Ezt követően Rófusz Ferenc Magyar Szent István-renddel és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Oscar-díjas rajzfilmrendező méltatta nemzetközi vonatkozásban Csupó Gábor munkásságát. Felidézte, hogy amikor kiment hozzá Amerikába átvenni az Oscar-díjat, Csupó örömmel fogadta őt, és szívesen vállalta, hogy elkészíti róla a díjátadón azokat a fekete-fehér fotókat, amelyeket a mai napig örömmel vesz elő. Elmondása szerint sok kalandot megéltek együtt: elmesélte, hogyan akarták elfogni a betörőket a los angelesi villában – a rendőrök meg is jegyezték, hogy „csak az őrült európaiak viselkednek így”. Hozzátette, Csupó mindig is az az ember volt, aki igazán meg tudta mutatni a magyar virtust, emellett nem félt eltérni a megszokottól: a Simpson család felrúgta a régi „iskolát” és a Disney által bevésődött konvenciókat, a Fecsegő tipegőkkel pedig ezt még tovább sikerült fokozni.

Ternovszky Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja beszédében elmondta, hogy a 70-es évek elején sok fiatal jelent meg a Pannónia Filmstúdióban, ugyanis a Mézga család kapcsán intenzív fejlesztés indult be – ekkor találkozott Csupóval a pályakezdő alkotók között. Később munkakapcsolatba is kerültek, amikor a bekerült fiatalokat szétosztották, hogy vezessék be őket a szakma rejtelmeibe. Meglátása szerint „a külföldre távozott alkotók nagyon szépen megállták a helyüket, de Gábor teljesítménye a csúcs minden tekintetben”. A sors később egy filmfesztiválon hozta őket össze, ahol Csupóék az Immigrants című filmmel voltak versenyben, ő pedig zsűritagként szerepelt.

A programot kerekasztalbeszélgetéssel folytatták, amelynek résztvevői Csupó Gábor, Kollarik Tamás, Takó Sándor és Ferencz Mihály voltak. A beszélgetésen szó esett arról, hogyan született meg a könyv, és végül hogyan fogtak hozzá a közös munkának – a nehézkes indulásról Kollarik Tamás osztott meg részleteket. Takó Sándor elmondta, hogyan épülnek fel a fejezetek, hogyan rakták össze ezt a nagyszabású könyvet, ugyanis számtalan interjúalany bevonásával készült el a végső verzió, amely teljes egészében végigtekinti Csupó Gábor eddigi munkásságát. Ferencz Mihály hozzátette, hogy nem csupán a szövegnek, hanem „magának Gábor életének is nagyon jó dramaturgiája van”, ezért nagyon élvezte a munkát, habár könnyű elkalandozni a sok illusztráció és mozgalmas képek között.

Csupó Gábor elmesélte, hogy mindig is szeretett rajzolni, de az animációs film akkor lépett be az életébe, amikor először meglátta a 101 kiskutyát a moziban, és elkapta annak a varázsa, hogy a rajzai akár meg is mozdulhatnak. Az amerikai munkásságával kapcsolatban elárulta, hogy általában őrült európai művészként tekintettek rá, ezért mindig kilógott a sorból, ő nem akarta utánozni az amerikai stílust, mindig a saját útját követte. Elmondta azt is, hogyan születtek meg a Simpson család figurái, és hogyan fogadták ezt akkor – Jim Brooks producert nem volt könnyű meggyőzni arról, hogy „ennek van ereje, mert ez valami más”. Csupó Gábor az elsők között volt, aki azt állította, hogy felnőttek számára is érdemes rajzfilmet készíteni, de művei ennek ellenére a fiatalabb korosztályt is ugyanúgy képesek megragadni.

A könyvbemutatón elárulták, hogy Csupó Gábor – A Pannónia Stúdiótól a hollywoodi csillagig című kötet angol nyelvű változata is készülőben van.

Az esemény visszanézhető a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Youtube csatornáján.

Galéria

A magyar filmkultúra 125 évének legfontosabb produkcióit ismertető weboldal után elkészült annak bővített könyvváltozata is. A Magyar filmek 1896–2021 című lexikon 516 szócikket tartalmaz, és 269 magyar rendező valamennyi filmtípust képviselő alkotását ismerteti. A kötet kiemelt figyelmet fordít a némafilmkincsre, illetve az 1945 előtti korszak mozgóképeire.

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) és az MMA Kiadó kezdeményezésére 2019-ben indult el a filmlexikon szerkesztése, amelynek első eredményei 2020-ban online váltak elérhetővé, 2021 október végétől pedig már nyomtatott formában is kézbevehető. A 770 oldalas kötet – amelyet Gelencsér Gábor a filmlexikon szerkesztőbizottságának vezetője Murai Andrással, Pápai Zsolttal és Varga Zoltánnal közösen szerkesztett – műközpontú, a kézikönyv a filmeket bemutatásuk időrendjében, a korszak hazai és nemzetközi trendjei, valamint a politikai hatások kontextusában vizsgálja. A 15 szócikkíró filmtörténetileg reprezentatívnak tekinthető és esztétikai értékkel bíró alkotásokat válogatott be a kötetbe. Az elbírálás során a legfontosabb értéket a történet eredetisége (téma) és a forma innovációja (téma bemutatása, megformáltsága) jelentette. A lexikon a mozikban bemutatott alkotások valamennyi típusából merít: 314 egész estés játékfilm mellett a 75 dokumentum-, 28 rövid-, 25 kísérleti, 10 ismeretterjesztő és 64 animációs film kapott benne helyet.

Kuriózumok a kötetben                                                                

A kötet sajátossága, hogy a némafilmkincs, illetve az 1945 előtti korszak hangsúlyosan jelenik meg benne. A magyar filmtörténet kezdeti időszakában készült mintegy 600 némafilm 90 %-a szinte teljesen megsemmisült, de így is 33 alkotás kapott helyet a könyvben e ritkaságok közül. Időről-időre előkerül egy-egy elveszettnek hitt mozgókép, ilyen volt például 2008-ban Kertész Mihály kolozsvári némafilmje, A tolonc, amely megörökítette Jászai Mari és Várkonyi Mihály alakítását. A film az ártatlanul lopással vádolt, kitoloncolt cselédlány történetét meséli el, aki bánatában öngyilkosságra készül. A korabeli kolozsvári Újság az alkotást „a legelső jó magyar filmként” emlegette. Az első magyar film az 1901-ben bemutatott A táncz, amely az Uránia Tudományos Színház egyik ismeretterjesztő előadásának mozgóképes illusztrációjaként szolgált. A különböző népek táncait bemutató alkotások egyperces tekercsekre készültek és az Uránia tetőteraszán forgatott filmben többek közt olyan neves színészek működtek közre, mint például Blaha Lujza. Mivel a tekercsek elvesztek, így szócikk sem készülhetett róla. Az első, Magyarországon készült és megmaradt mozgóképeket a Lumière-testvérek megbízásából forgatták Budapesten, majd 1896. május 10-én vetítették le a Royal Szálló kávézójában.

Ennek bemutatásával indul a filmlexikon, a kiadványt pedig a 2021-es Természetes fény című alkotás zárja.  Érdekesség, hogy a kiadványban olyan némafilmek kaptak helyet, amelyekről most először lehet olvasni magyar nyelven. A némafilmes korszak reprezentatív produkciójának tekinthető az 1919-ben bemutatott Az aranyember, Korda Sándor rendezésében, vagy A bánya titka, amely a magyar filmgyártás első sikerkorszakát zárja. Az első teljes egészében hangos magyar film az 1931-es Lázár Lajos rendezésében készült Kék Bálvány, amely nem az első, magyarul megszólaló film, hiszen az 1929-es Gaál Béla Csak egy kislány van a világon című munkájának egyes részeit utólag zenekísérettel, zörejekkel és néhány hangos szóval egészítik ki. A Kék Bálvány története az Egyesült Államokban játszódik, ahol a hazájában tönkrement magyar földbirtokos, Lóránt György igyekszik új életet kezdeni. A produkció a korában nem aratott sikert, éppen ezért a közvélemény Székely István 1931-es Hyppolit, a lakáj című filmjét tartja az első magyar hangosfilmek, amely hivatalosan a második ebben a kategóriában. A korai hangosfilmes korszak másik nagy sikerfilmje a Gaál Béla-féle Meseautó című romantikus komédia.

A 2000-es évek

Az utolsó 20 évből olyan filmek kaptak helyet a lexikonban, mint például a 2001-es Moszkva tér (Török Ferenc), az Üvegtigris (Kapitány Iván – Rudolf Péter), a 2002-es Valami Amerika (Herendi Gábor), A Hídember (Bereményi Géza), 2003-ból a Kontroll (Antal Nimród), a Bánk Bán (Káel Csaba), 2004-ből a Nyócker! (Gauder Áron), a 2005-ös Sorstalanság (Koltai Lajos), a Csak szex és más semmi (Goda Krisztina), 2006-ból a Szabadság, szerelem (Goda Krisztina), 2011-ből A vizsga (Bergendy Péter), Az ember tragédiája (Jankovics Marcell), 2014-ből a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan (Reisz Gábor), a 2015-ös Liza, a rókatündér (Ujj Mészáros Károly), az Oscar-díjas Saul fia (Nemes Jeles László), a Hajnali láz (Gárdos Péter), 2016-ból a Mindenki (Deák Kristóf), A martfűi rém (Sopsits Árpád), a 2017-es Testről és lélekről (Enyedi Ildikó), az 1945 (Török Ferenc), 2016-ból a Napszállta (Nemes Jeles László), és 2021-ből a Természetes fény (Nagy Dénes).

A magyar filmtörténeti kánon áthangolása

A legnagyobb kihívást a filmlexikon készítése közben a kánon áthangolása jelentette, illetve 5000 karakterben egyszerre a filmet, az adott korszakot és magát a rendezőt is bemutatni, illetve mindezt értelmezni és elemezni. A filmtörténeti kánon finomítása elsősorban az egész estés játékfilmeket érinti. A jelentőségükhöz mérten hangsúlyosabb szerepűek a magyar filmtörténetírásban korábban kisebb figyelemhez jutó, sőt gyakran mellőzött populáris filmek.

Nagyobb súllyal van jelen az elsősorban szórakoztató filmeket gyártó korai hangosfilmkorszak: 54 szócikk ennek az időszaknak a filmjeiről szól. A kötet célja a sokszínű magyar filmkincs népszerűsítése, a magyar filmkultúra iránti figyelem fenntartása – vagy akár felkeltése.

Az MMA MMKI és az MMA Kiadó által közösen készített október végétől kapható a nagyobb könyvesboltokban.

Galéria

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének szervezésében 2021 őszén folytatódik a „Hagyomány és haladás” című beszélgetés sorozat.

A 2021 év elején elindított „Hagyomány és haladás - Animációs esték” rendezvénysorozat minden várakozást felülmúló sikerei és a megtisztelő szakmai visszajelzések után Kutatóintézet vezetése úgy döntött, hogy részben új tematikával, de hasonló formában folytatja a sorozatot. Kollarik Tamás és vendégei beszélgetéseit az animációs szakma követte, pozitív visszajelzéseket kaptunk az egyetemi közegből is, de Orosz Anna Ida és Fülöp József, Rófusz Ferenc és Vácz Péter, Varsányi Ferenc és Fazakas Szabolcs, Ternovszy Béla és Gelley Bálint gondolatai a szélesebb közvélemény számára is izgalmasak voltak.

A 2021 őszi beszélgetések házigazdája az eredeti ötletgazda dr. Kollarik Tamás Bánffy Miklós-díjas és Magyar Filmdíjas szakember, filmalkotó, egyetemi oktató lesz. A tematika pedig kapcsolódik a Kutatóintézet gondozásában és Kollarik Tamás szerkesztésében a Fundamenta profunda sorozatunkban megjelent, a ma már egyetemi oktatásba beépült, „Mozgókép és paragrafusok” és „Animációs körkép” kötetkehez.

A beszélgetés sorozatnak aktualitást ad, hogy idén nyáron jelenik meg a Kollarik Tamás (szerk.): Magyar producerek I. interjú kötet, amely egyrészt illeszkedik a Documenta Artis sorozatukban publikált a Magyar animációs alkotók I. és Magyar forgatókönyvírók I. könyvekhez, másrészt szakmai hátterét biztosítja a munkának.

Az elméleti megalapozást szolgálja a Fondumanta profunda sorozat újabb filmszakmai kiadványa Kollarik Tamás – Takó Sándor: Film és jog a gyakorlatban című kötet.

2021 őszén - és terveink szerint 2022 tavaszán - a magyar film igazgatásához, szervezéséhez kapcsolható nemzetközi hírű szakemberekkel fogunk beszélgetni. Tervezett vendégeink között lesz a Magyar producerek I. kötetben megszólaló legendák Mikulás Ferenc, Sándor Pál, Hábermann Jenő, de elfogadta felkérésünket Taba Miklós a Filmiroda igazgatója is.

Az előző évi bevezetésnél Kollarik Tamás úgy fogalmazott, hogy „nagyon izgalmas és talán sohasem próbált kísérlet a magyar mozgókép alkotói és szervezői világában…., hogy eltérő generációk képviselőit ültetjük egy asztalhoz”. Idén is azonos a tervünk, valamint hasonló kérdésekre keressük a választ a Hild-villában: Generációk egymás mellett; hagyomány és progresszió; szakmai közeg itthon és a nagyvilágban; tehetségek gondozása; hogyan adható át az idősebb generációk tapasztalata a fiatalabbaknak; Az állam szerepe, a támogatási rendszerek szükségessége, a piac, a mecenatúra és a kultúra kapcsolata?