A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének szervezésében 2021 őszén folytatódik a „Hagyomány és haladás” című beszélgetés sorozat.

A 2021 év elején elindított „Hagyomány és haladás - Animációs esték” rendezvénysorozat minden várakozást felülmúló sikerei és a megtisztelő szakmai visszajelzések után Kutatóintézet vezetése úgy döntött, hogy részben új tematikával, de hasonló formában folytatja a sorozatot. Kollarik Tamás és vendégei beszélgetéseit az animációs szakma követte, pozitív visszajelzéseket kaptunk az egyetemi közegből is, de Orosz Anna Ida és Fülöp József, Rófusz Ferenc és Vácz Péter, Varsányi Ferenc és Fazakas Szabolcs, Ternovszy Béla és Gelley Bálint gondolatai a szélesebb közvélemény számára is izgalmasak voltak.

A 2021 őszi beszélgetések házigazdája az eredeti ötletgazda dr. Kollarik Tamás Bánffy Miklós-díjas és Magyar Filmdíjas szakember, filmalkotó, egyetemi oktató lesz. A tematika pedig kapcsolódik a Kutatóintézet gondozásában és Kollarik Tamás szerkesztésében a Fundamenta profunda sorozatunkban megjelent, a ma már egyetemi oktatásba beépült, „Mozgókép és paragrafusok” és „Animációs körkép” kötetkehez.

A beszélgetés sorozatnak aktualitást ad, hogy idén nyáron jelenik meg a Kollarik Tamás (szerk.): Magyar producerek I. interjú kötet, amely egyrészt illeszkedik a Documenta Artis sorozatukban publikált a Magyar animációs alkotók I. és Magyar forgatókönyvírók I. könyvekhez, másrészt szakmai hátterét biztosítja a munkának.

Az elméleti megalapozást szolgálja a Fondumanta profunda sorozat újabb filmszakmai kiadványa Kollarik Tamás – Takó Sándor: Film és jog a gyakorlatban című kötet.

2021 őszén - és terveink szerint 2022 tavaszán - a magyar film igazgatásához, szervezéséhez kapcsolható nemzetközi hírű szakemberekkel fogunk beszélgetni. Tervezett vendégeink között lesz a Magyar producerek I. kötetben megszólaló legendák Mikulás Ferenc, Sándor Pál, Hábermann Jenő, de elfogadta felkérésünket Taba Miklós a Filmiroda igazgatója is.

Az előző évi bevezetésnél Kollarik Tamás úgy fogalmazott, hogy „nagyon izgalmas és talán sohasem próbált kísérlet a magyar mozgókép alkotói és szervezői világában…., hogy eltérő generációk képviselőit ültetjük egy asztalhoz”. Idén is azonos a tervünk, valamint hasonló kérdésekre keressük a választ a Hild-villában: Generációk egymás mellett; hagyomány és progresszió; szakmai közeg itthon és a nagyvilágban; tehetségek gondozása; hogyan adható át az idősebb generációk tapasztalata a fiatalabbaknak; Az állam szerepe, a támogatási rendszerek szükségessége, a piac, a mecenatúra és a kultúra kapcsolata?

Februárban veszi kezdetét az MMA MMKI Animációs esték – Hagyomány és haladás című új beszélgetéssorozata.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet évek óta kiemelt figyelemmel foglalkozik a magyar animáció feldolgozásával, hiánypótló munkák megjelenését támogatja és gondozza. A kezdeti lépések ebben a munkában a Kecskemétfilm Kft., a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának Magyar Média Mecenatúra programja és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében történtek.


 

Kollarik Tamás Magyar Filmdíjas, Bánffy Miklós-díjas producer, jogász, egyetemi oktató, filmrendező, a beszélgetéssorozat megálmodója könyvkiadóként, producerként, gyártásvezetőként, ötletgazdaként, forgatókönyvíróként, szerkesztőként és szakértőként megannyi könyv, valamint dokumentum- és reklámfilm megvalósításában vett már részt. Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. vezetője még 2013-ban kereste fel őt, mint a Magyar Média Mecenatúra program vezetőjét, hogy fontos lenne, hogy méltó megjelenést kaphasson a magyar animáció a világhírű Hiroshimai Animációs Fesztiválon, amelyre Mikulás Ferencet zsűritagnak, Magyarországot pedig díszvendégnek kérték fel. Az előkészítő munkába igyekeztek bevonni a lehető legszélesebb szakmai közösséget, a szakmai folyamatot pedig hárman, Kucsera Tamás Gergellyel, az Akadémia főtitkárával kiegészülve közösen koordinálták. Majdnem egy év szervezői munka után közel 40 fős szakmai delegáció utazhatott ki Hiroshimába, ahol több mint 250 magyar animációs filmet 1600 percnyi játékidővel mutathattak be. Minden várakozást felülmúlt a magyar jelenlét elismertsége, kiállítások, szakmai konferenciák és országos figyelem övezte a magyar animáció első szervezett megjelenését. A sikert csak fokozta, hogy Bucsi Réka Symphony No. 42 című filmje a Fesztivál egyik legrangosabb díját, a Hiroshima-díjat kapta meg.
Hazatérve a Hiroshimai Fesztiválról munkájuk folytatódott, megszervezték a 100 éves a magyar animáció megemlékezés és ünnepségsorozatot, amelynek egyik legfontosabb eseménye a Pesti Vigadóban rendezett 100 éves a magyar animáció konferencia és kiállítás volt. A munka tapasztalatait összegyűjtve Kollarik Tamás javaslatot tett Kocsis Miklós igazgató úrnak, az MMA MMKI igazgatójának, miszerint kiemelten szükséges lenne tudományos igényű szakmai kötetekben is foglalkozni a magyar animációval, ennek következtében a Fundamenta profunda című sorozatban Fülöp József rektor úr és Kollarik Tamás szerkesztésben megjelent az Animációs körkép – A magyar animáció oktatási, intézményi, forgalmazási és pályázati lehetőségei – rövid történeti áttekintéssel című kötet. A kötet előszavában így fogalmaztak: „A magyar animáció múltját tisztelve, a jelenét segítve és a jövője érdekében törekedtünk egy olyan hasznos és könnyen használható kötetet összeállítani, amelyben a filmszakma különböző területéről érkezők – alkotók, kutatók, intézményvezetők és a kulturális igazgatás szakemberei – segítségével járjuk körbe a magyar animációs filmet.” Két évvel később megjelent a Magyar animációs alkotók I. szakmai interjúkötet a Documenta Artis című sorozatban. A szerkesztők szavaival élve: „Meggyőződésünk, hogy szükség van arra, hogy a magyar animáció alkotóinak gondolatai, meglátásai rendezett formában – akár szerkesztett interjú kötetekben – megjelenjenek. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy megkezdődjön az a hiánypótló munka, amely kapcsán a rendezők mellett a »háttérben dolgozók«  a gyártásvezetők, a stúdióvezetők […]  tapasztalata, tudása is megismerhetővé válhat. A jelen és a jövő kutatóinak, de akár a filmes igazgatás döntéshozóinak és szakembereinek is hiteles forrást és támpontot nyújtanának munkájukhoz.” A kötetek ma már a filmes és művészeti felsőoktatásban tankönyvszerepet töltenek be, ugyanakkor talán a legnagyobb elismerés, hogy a magyar animáció legnagyobbjai írtak és vállaltak valamilyen formában szerepet a munkában, a teljesség igénye nélkül Jankovics Marcell, Rófusz Ferenc, Gyulai Líviusz és Orosz István mellett Temple Rékát, Mikulás Ferencet vagy akár Varsányi Ferencet is megemlíthetjük.
Az elmúlt években a Mecenatúra program, a Magyar Művészeti Akadémia és Kutatóintézet mellé a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem is bekapcsolódott a magyar animáció érdekében végzett szervező munkába. Koprodukcióban valósult meg az Annecy Animációs Fesztiválon és a Teheráni Animációs Fesztiválon Magyarország és a magyar animáció szervezett megjelenése.
A magyar animáció érdekében végzett munka új területen folytatódhat azáltal, hogy a kutatóintézet vezetésének szakmai döntése alapján megvalósul az Animációs esték – Hagyomány és haladás című szakmai beszélgetéssorozat. A szervezők szándéka olyan programsorozatot bemutatni, amely nemcsak a helyszínen vagy online közvetítésen keresztül nézve izgalmas, de akár szerkesztett podcast vagy kötet formájában is hasznosulhat a szakmában, és talán ami a legfontosabb, a jövő generáció számára az oktatásban is szerepet kaphat.

A beszélgetések az MMKI Facebook-oldalán élőben követhetők: https://www.facebook.com/mmammki

Most megjelent magazinunkban az MMA MMKI tavaszi programjai mellett olvashat többek közt Barabási Albert-László képzőművészeket érintő új hálózatkutatási modelljéről, a Debreceni Egyetem új kutatási programjáról, amely a művészeti nevelés lélekformáló hatását vizsgálja. Kiss János Kossuth-díjas balettművésszel, a MMA alelnökével a Magyar Művészeti Akadémia különleges szabadságprogramjáról, a Művészeti Ösztöndíjprogramról beszélgetettünk, míg intézetünk igazgatóját, Kocsis Miklóst kitüntetése apropójából tudományos munkásságáról és jövővel kapcsolatos terveiről kérdeztük. Természetesen most sem maradhatnak ki kutatóink és ösztöndíjasaink tanulmányai és szépirodalmi alkotásai, emellett folytatódik a Hild-villa születésének történetét bemutató cikksorozatunk is. Újonnan megjelent köteteink közül Könyvespolc rovatunk olvasmányajánlójából válogathat. Kövesse Ön is intézetünk kutatói életét magazinunk hasábjain keresztül.


Tavaszi rendezvényeinkre egyelőre online módon várunk minden érdeklődőt Facebook-oldalunkon és YouTube-csatornánkon, ahol élőben közvetítve lehet részese előadásainknak.

A teljes kiadvány ITT érhető el.

Facebook: mmammki

YouTube: MMA MMKI

Iratkozzon fel legújabb híreinkért!
magnifiermenuchevron-down-circle