A közönségelérés kortárs módszerei címmel szervezett tudományos konferenciát és szakmai napot a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) a Hagyományok Házával közösen a IX. Országos Rajzfilmünnep kísérőrendezvényeként október 25-én a Hagyományok Házában.


A konferencián elsősorban a rajz- és gyerekfilmközönség elérésének, nevelésének és megtartásának lehetőségeit vizsgálták. Az előadók saját területük nemzetközi ismertségű szakemberei voltak, akik konkrét példákon keresztül számoltak be tapasztalataikról.

A jelenlévőket M. Tóth Géza, az Országos Rajzfilmünnep alapítója köszöntötte, aki elmondta, évek óta szeretnének egy olyan szakmai napot szervezni a Rajzfilmünnephez kapcsolódóan, amely lehetőséget ad arra, hogy a szakemberek találkozzanak, kötetlenül beszélgessenek és szakmai kapcsolatokat alakítsanak ki. Hozzátette, a Rajzfilmünnep egy olyan rendezvénysorozat, amellyel számos településre el lehet jutni a közösségi filmnézéshez kapcsolódó programokkal.

Idén először a határon túl is megjelennek, hiszen bekerültek a hálózatba erdélyi helyszínek is, így ebben az évben összesen 116 helyszínen lesz látogatható a Rajzfilmünnep.

Az első szekciót Velünk élő filmtörténet – kutatás, rekonstrukció, képzés címmel M. Tóth Géza vezette. Első előadóként Varga Zoltán filmtörténész, az MMA Művészeti Ösztöndíjprogram ösztöndíjasa osztotta meg gondolatait az egykori Pannónia Filmstúdió animációs filmjeiről, különös tekintettel Jankovics Marcell életművére. Mint arra rávilágított, a magyar filmgyártás fellegvárának tartott stúdió az ötvenes években számos nehézséggel küzdő animációsfilm-készítőnek adott új otthont 65 évvel ezelőtt történt alapításakor, emellett sokféle stílus kibontakozását engedte – Jankovics Marcell, a stúdió egyik legmeghatározóbb rendezőegyéniségének munkássága különösen jól példázza a stílusok és formák gazdagságát.

Kiss Melinda animációs tervezőművész, a Budapesti Metropolitan Egyetem Animáció és Média Design Tanszékének vezetője, az Animáció alap- és mesterszak szakfelelőse előadásában a Budapesti Metropolitan Egyetem több mint 10 éve indult animációs képzését mutatta be. Elmondása szerint az eltelt időszakot folyamatos változás jellemezte, és folyamatosan keresik és fejlesztik azt a módot, ahogyan jól felkészült animációs szakemberek képezhetők, motivációjuk megtartható, elkötelezettségük a szakmai értékek iránt növelhető és stabillá tehető. Felhívta a figyelmet nemzetközi, angol nyelvű képzésükre, amelyre a világ minden tájáról érkeznek jelentkezők színes, de mégis összetartó közösséget alkotva.

Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum igazgatója az archívum tevékenységét járta körbe, amelynek legfontosabb elemei közé tartozik egy hosszútávú és korszerű nemzeti filmrestaurálási és digitalizálási program, a közönségépítés és az ehhez kapcsolódó marketingtevékenység, a hatékony belföldi és nemzetközi terjesztés, valamint a magyar nemzeti filmkincs beépítése az oktatásba. Hangsúlyozta, az animációs filmek megőrzése is az archívum alapfeladata, előbb-utóbb minden film itt köt ki és kerül archiválásra, de fontosnak tartják, hogy ne csak a tárolásról gondoskodjanak, hanem a közönséggel való megosztásról és az elérhetővé tételről is.

A második szekcióban a nagyközönség megszólítását tárgyalták a tájékoztatás, aktivizálás és szolgáltatás aspektusából Ráduly György vezetésével. Jung Zsuzsanna forgalmazási szakember, a Filmio online VOD-szolgáltatás projektmenedzsere a magyar Nemzeti Filmintézet által indított Filmio streaming-szolgáltató működését és kínálatát tárta az érdeklődők elé. Mint azt elmondta, elsődleges céljuk a közelmúlt magyar alkotásainak és a régmúlt felújított klasszikusainak elérhetővé tétele a nagyközönség számára. A Filmio mindenkinek szól, aki érdeklődik a magyar filmtörténet remekei iránt, aki újranézné kedvenc magyar filmjeit és fesztiválsikereit, aki nem látta az elmúlt évek magyar filmes alkotásait, emellett nem utolsósorban egyes filmes tartalmak kizárólagos online vagy premier platformja.

Böszörményi Gábor filmkritikus, szerkesztő, a Mozinet Kft. tulajdonosa és ügyvezetője a Toldi, a mozifilm és a Ruben Brandt, a gyűjtő moziforgalmazásáról osztott meg részleteket előadásában. A Mozinet évente nagyjából 15 filmet forgalmaz a magyar mozikban, ezekből egy-kettő animációs film. Az animációs filmjeikkel alternatívát próbálnak nyújtani a nagy hollywoodi rajzfilmeknek, olyan alkotásokat keresnek, amelyek technikájukban, témájukban, narratívájukban eltérnek a piacot uraló stúdiófilmektől. Beszámolt arról is, hogyan néz ki a mozifilmek forgalmazása a jelenlegi helyzetben és a Covid-időszak alatt, illetve hogyan készülnek a magyar mozik az energiaspórolásra.

Radóczy Katalin, aki mint Vice President of Programming felel az AMC Networks International teljes nonsport portfóliójának lineáris és nem lineáris program stratégiájáért a régióban, a tematikus gyerekcsatornák kábeltelevíziós piacon betöltött szerepét járta körbe. Kitért arra, hogy a televízió szerepe miként változott az évek során a gyerekek elérésének életében, hiszen elmondása szerint a streaming-szolgáltatók megjelenésével már nem korlátozható 24 órára a műsor, bárhol bármennyi tartalmat tudunk fogyasztani, ami egyben új veszélyeket jelent a gyerekekre nézve. Emellett kifejtette, milyen történeteket preferálnak a Minimax és a JimJam műsorválasztásában, hogyan tartják szem előtt a kisebb és a nagyobb korosztályok igényeit, érdeklődési köreit.

A harmadik és egyben utolsó szekció a Közönség mint közösség – fesztiválok, műhelyek, klubok címet kapta, a levezető elnök pedig Csáji László Koppány, az MMA MMKI igazgatója volt. Fülöp József, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora az animációs filmművészet oktatásának történetét és jelenlegi helyzetét mutatta be előadásában, kitérve a Kiskakas Animációs Filmnapok jelentőségére is. Rávilágított, hogy bár a 70-es évektől kezdve jönnek létre animációs iskolák Európa-szerte, az új évezreddel az animáció oktatása új lendületet kapott, amelynek az egyik mozgatója a filmek készítésének technológiai átalakulása volt. Hangsúlyozta, rengeteg szakember hozzáadott értéke, szaktudása kellett ahhoz, hogy az animációs oktatás a mai formájában létrejöjjön és fejlődni tudjon.

Patrovits Tamás animációsfilm-rendező, grafikusművész, művésztanár előadásában az általa és Orosz Anna Ida által megálmodott Primanima Animációs Játszóházat mutatta be a közönségnek. A játszóház célja, hogy a gyerekek ne csupán passzív nézői legyenek a mozgóképeknek, hanem maguk is alkotókká váljanak. Ennek érdekében ötvözik a hagyományos, analóg technikákat a digitális eszközökkel, és a résztvevők az élményalapú foglalkozások során elsajátított ismeretekkel felvértezve később otthon is bele tudnak vágni kisfilmek készítésébe. Hisznek abban, hogy a játszóházi foglalkozások és a szakkörök segítségével mindenki felfedezheti az animációban rejlő örömöt.

Végezetül Demeter Éva, az Alexandre Trauner ART/Film Fesztivál igazgatója bemutatta, hogyan tud egy artmozi a közönség szolgálatában közösségi térként funkcionálni a 21. században. Artmozijuk 1990 óta üzemel Demeter István vezetésével, kávézójában rendszeresen megrendezésre kerülnek képzőművészi kiállítások, könyvbemutatók, valamint olyan kulturális és közéleti események, amelyek színesítik Szolnok város kulturális életét. Meglátása szerint több közös pontjuk is van az Országos Rajzfilmünneppel, többek közt az, hogy mernek a közönség fejével, innovatív ötletekben, akár online térben is gondolkodni.

 

Galéria


 

 

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének szervezésében 2021 őszén folytatódik a „Hagyomány és haladás” című beszélgetés sorozat.

A 2021 év elején elindított „Hagyomány és haladás - Animációs esték” rendezvénysorozat minden várakozást felülmúló sikerei és a megtisztelő szakmai visszajelzések után Kutatóintézet vezetése úgy döntött, hogy részben új tematikával, de hasonló formában folytatja a sorozatot. Kollarik Tamás és vendégei beszélgetéseit az animációs szakma követte, pozitív visszajelzéseket kaptunk az egyetemi közegből is, de Orosz Anna Ida és Fülöp József, Rófusz Ferenc és Vácz Péter, Varsányi Ferenc és Fazakas Szabolcs, Ternovszy Béla és Gelley Bálint gondolatai a szélesebb közvélemény számára is izgalmasak voltak.

A 2021 őszi beszélgetések házigazdája az eredeti ötletgazda dr. Kollarik Tamás Bánffy Miklós-díjas és Magyar Filmdíjas szakember, filmalkotó, egyetemi oktató lesz. A tematika pedig kapcsolódik a Kutatóintézet gondozásában és Kollarik Tamás szerkesztésében a Fundamenta profunda sorozatunkban megjelent, a ma már egyetemi oktatásba beépült, „Mozgókép és paragrafusok” és „Animációs körkép” kötetkehez.

A beszélgetés sorozatnak aktualitást ad, hogy idén nyáron jelenik meg a Kollarik Tamás (szerk.): Magyar producerek I. interjú kötet, amely egyrészt illeszkedik a Documenta Artis sorozatukban publikált a Magyar animációs alkotók I. és Magyar forgatókönyvírók I. könyvekhez, másrészt szakmai hátterét biztosítja a munkának.

Az elméleti megalapozást szolgálja a Fondumanta profunda sorozat újabb filmszakmai kiadványa Kollarik Tamás – Takó Sándor: Film és jog a gyakorlatban című kötet.

2021 őszén - és terveink szerint 2022 tavaszán - a magyar film igazgatásához, szervezéséhez kapcsolható nemzetközi hírű szakemberekkel fogunk beszélgetni. Tervezett vendégeink között lesz a Magyar producerek I. kötetben megszólaló legendák Mikulás Ferenc, Sándor Pál, Hábermann Jenő, de elfogadta felkérésünket Taba Miklós a Filmiroda igazgatója is.

Az előző évi bevezetésnél Kollarik Tamás úgy fogalmazott, hogy „nagyon izgalmas és talán sohasem próbált kísérlet a magyar mozgókép alkotói és szervezői világában…., hogy eltérő generációk képviselőit ültetjük egy asztalhoz”. Idén is azonos a tervünk, valamint hasonló kérdésekre keressük a választ a Hild-villában: Generációk egymás mellett; hagyomány és progresszió; szakmai közeg itthon és a nagyvilágban; tehetségek gondozása; hogyan adható át az idősebb generációk tapasztalata a fiatalabbaknak; Az állam szerepe, a támogatási rendszerek szükségessége, a piac, a mecenatúra és a kultúra kapcsolata?

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetnek gondozásában, Fülöp József és Kollarik Tamás szerkesztésében megjelent a „MAGYAR ANIMÁCIÓS ALKOTÓK I." című kötet. A magyar animáció a modernkori magyar kultúra egyik legmarkánsabb eleme, közvetítő eszköze, amely úgy képes nemzetközi láthatóságot, határokon átívelő jelenlétet biztosítani, hogy közben ápolja sajátos értékeinket, nyelvünket, önazonosságunkat. Sokszor egyedi, máshoz nem hasonlítható vizuális nyelvezettel bír, mégis mindenki, nyelvtől és kultúrától függetlenül, képes megérteni és értékelni. Az egyetemes filmművészet részeként lehet mesemondó, amely gyerekek és családok számára kínál tartalmat, de ugyanúgy lehet a kortárs képzőművészet kifejezési formája elvont mondanivalóval.


A kötet szerkesztői arra törekedtek, hogy megszólaltassák a magyar animáció aranykorának hírmondóit, de a legendás alkotók mellett a középgeneráció képviselői, és a legfiatalabbak is helyet kapjanak. Így az interjúalanyok között találhatóak néhányan a magyar animáció új csillagai közül is, akik pályája az elmúlt években nemzetközi sikerekkel indult, s akik neve világszerte fémjelzi a kortárs magyar animációs filmművészetet. Természetesen a jelen kötetben megkérdezettek köre nem fedi le a teljes animációs szakmát, sokan várnak még megszólalásra, reményeink szerint őket a tervezett második kötetben köszönthetjük.
Dr. Kocsis Miklós, a Kutatóintézet igazgatója, sorozatszerkesztő a könyv megjelenése kapcsán elmondta: „Örömre és nem kis büszkeségre ad okot, hogy a Documenta Artis sorozatunkban egy újabb hiánypótló kötettel jelentkezhetünk! Intézetünk mindent meg fog tenni azért, hogy folytatódjon a jövőben is a magyar film, a magyar animáció történetét és jelentét bemutató munkák sora. A magyar mozgókép jogi és intézményi kérdésein túl, a forgatókönyvírók és az animációs alkotók bemutatása mellett más filmes területekkel is foglalkozunk,…"
A nagy sikerű – szintén Fülöp József és Kollarik Tamás szerkesztésében – „Animációs körkép" után megjelenő interjúkötetben 19 kortárs alkotó szólal meg. A könyvben Jankovics Marcell, Rófusz Ferenc vagy Mikulás Ferenc mellett interjút olvashatunk többek között Kingl Bélával, M. Tóth Gézával és Bucsi Rékával is.
Jankovics Marcell is értékelte a kötet megjelenését: „Bartók Béla után szabadon: Nem baj, ha megdobálnak paradicsommal, csak reagáljanak. Nagy dolog, ami napjainkban a magyar animációval történik. Törődnek vele, figyelnek rá. Mint a Fülöp József és Kollarik Tamás szerkesztette új kötet. Ráadásul nemhogy paradicsommal dobálnának bennünket, hanem figyelemmel. Köszönjük."
Rófusz Ferenc megjegyezte: „Kivételes öröm számomra, hogy a magyar animáció fénykorának részese lehettem, megtiszteltetés, hogy ennek a korszaknak a felidézésével hozzájárulhattam a könyv megszületéséhez."
Fülöp József és Kollarik Tamás előszavából: „[…] Törekedtünk, hogy a megszólalók között a múlt század animációs aranykorának hírmondói, a magyar animáció legendái mellett a középgeneráció képviselői, és a legfiatalabbak is helyet kapjanak. Sokan a tapasztaltabbak közül jól ismert szereplői a magyar kulturális közéletnek, de vannak, akik ritkábban szólalnak meg, és vannak olyanok, akik munkássága alkotótevékenységük mellett a fiatal nemzedékek felkészítése, pályára állítása miatt is fontos. Az interjúalanyok között találhatóak néhányan a magyar animáció új csillagai közül, akik pályája az elmúlt években nemzetközi sikerekkel indult, akik neve világszerte fémjelzi a kortárs magyar animációs filmművészetet."
A Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon, a Katona József Könyvtárban június 22-én szombat 11:00 órakor több neves animációs szakember és a szerkesztők beszélgetnek a frissen megjelent könyvről.

Iratkozzon fel legújabb híreinkért!
magnifiermenuchevron-down-circle