A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMKI) szerzői jogi kutatási programjának harmadik témájaként előkészítés alatt áll dr. Grad-Gyenge Anikó és dr. Jókúti András tollából az a sillabusz, amelynek elsődleges célja – végleges formába öntését követően – a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Építőművészeti Tagozata akadémikusainak szerzői jogi tájékoztatása az építőművészeti terület aktuális szerzői jogi kérdéseiről és az azokra adható válaszokról. A sillabusz céljainak, főbb vizsgált kérdéseinek meghatározása érdekében a jogi és művészeti hivatások képviselőinek részvételére épülő szakmai műhelybeszélgetésre került sor 2019. szeptember 17.-én a Hild-villában.
A műhelybeszélgetésről készült összefoglalót az alábbiakban olvashatja:
A kultúra szabályozásának meghatározó eszköze a szerzői jog. Az épített környezetünk számos elemét érinti a szerzői jogi szabályozás: akárha már nem védett művek átépítéséről, modernizálásáról van szó, akárha védett alkotások felépítéséről, akár ha nem csupán az épületek tervezését és felépítését soroljuk ide: számos egyéb, a környezetünkben látható építmény tervezése és létrehozása lehet a szerzői jog által érintett tevékenység. A szerzői jogi szabályozás alapvetően azt kívánja biztosítani a jogosultak számára, hogy ők maguk határozhassák meg, teljesítményeik mikor, milyen feltételekkel válhatnak elérhetővé a többi alkotó, a közönség, vagy a kulturális közvetítők számára. Az építészeti alkotások azonban mindig sok sajátossággal bírtak: egyrészt rendszerint egyetlen műpéldány létezik belőlük, ami a hozzáférhetőségüket erősen korlátozza. Másrészt tartósságuk szükségszerűen megkívánja gyakran azt, hogy születésük után hosszú idővel, akár más építész alkotó tevékenysége hozzáadásával megújuljanak. Legtöbb esetben a szerző, alkotó érdekei az épített mű tulajdonosának érdekeivel sem konvergálnak, ha pedig az épület ráadásul köztulajdonban áll, az még komplexebbé teszi a jog által kiegyensúlyozandó érdekviszonyokat. Bár a magyar szerzői jogi szabályozás alapvetően a szerzőt (az embert, mit alkotót, értékteremtőt) helyezi középpontjába, az építészeti alkotások tekintetében különösen figyelemmel kell lenni azokra a társasági és szerződési jogi megoldásokra, amelyek lehetővé teszik az építészeti tervezés és kivitelezés gazdasági tevékenységként való folytatását.
Az MMA szerzői jogi kutatási programjának 3. évében az építészeti alkotásokkal kapcsolatos szerzői jogi témák vizsgálatára kerül sor, a vizsgálat hiánypótló, az átalakult építészeti szerzői jogi szabályozás átfogó bemutatása még várat magára. A féléves program első eleme az a kerekasztal-beszélgetés volt, amelyre 2018. szeptember 17-én került sor a Hild-villában.
A beszélgetésen részt vettek Szemerey Samu vezető szakértő, Kis Yvette igazgató a Lechner Tudásközpont részéről, Farkas Gergely főosztályvezető-helyettes a Miniszterelnökség részéről, Jókúti András iparjogvédelmi szakértő és Grad-Gyenge Anikó egyetemi docens a BME-ről, Szalay Tihamér az Magyar Építész Kamara alelnöke, az MMA akadémikusa, valamint Kocsis Miklós, az MMA MMKI igazgatója.
A beszélgetés eredményei beépítésre kerülnek a projekt keretében létrejövő építészeti szerzői jogi kézikönyvbe, amely az MMA MMKI egy későbbi rendezvényén kerül bemutatásra.