Windhager Ákos kutatóintézetünk tudományos munkatársa otthonról folytatva Dohnányi Ernő (1877-1960) nagyszabású szakrális műveinek tanulmányozását alapvetően két nagy mű elemzésébe fogott bele, amely két mű nem más, mint a Szegedi mise (1930) és a Stabat mater (1953). A két darab kapcsán izgalmas nyomozást kellett végeznie, hogy hozzájuthasson a felvételekhez és a kottához.
A Stabat mater esetében rögzítéstechnikája szerint gyenge, de előadását tekintve magas színvonalú felvétel került fel a világhálóra (Magyar Rádió Gyermek- és Zenekara, Reményi János vezényletével), ám a kottája a jelenlegi veszélyhelyzet miatt elérhetetlen. Ezzel szemben a Szegedi mise kottája letölthető, de felvétele a fenti okok miatt most szintén beszerezhetetlen. Más irányú eredmény, hogy az online újságarchívum, az Arcanum otthonról is hozzáférhetővé vált, így a korabeli tanulmányok és hírlapi írások is olvashatóak. Ezek fényében az derül ki, hogy a két Dohnányi-kompozíció jelentőségével a bemutató korának szakmai közönsége tisztában volt.
Mindkét szakrális zene kapcsán kulcskérdés a kutatás során, hogy mennyiben tekinthetőek személyes hitvallásnak, a vernakuláris gyakorlat termékének és/vagy a szellemi-közéleti elvárások mentén írt reprezentatív darabnak. A Szegedi misét Dohnányi Magyarország ünnepelt zeneszerzőjeként és vezető karmestereként alkotta pályázatra, s nagy sikert aratott vele. Kodály maga is sokat tett az elismertetésért, később pedig idézte is azt saját miséjében. A Stabat matert Dohnányi egy floridai egyetemen oktató magyar menekültként írta felkérésre. A kutatás külön szakaszában meg kellett vizsgálni, hogy az élethelyzet megváltozása, és a közvetlen azelőtt lezajlott tragikus események (például a második darab esetében fiai halála, kényszerű menekülése és politikai meghurcoltatása) mennyire jelennek meg a zenében. Úgy tűnik, hogy noha a zeneszerző csak azt tudja írni, ami az általa megélt élményekből a komponálás folyamata során számára adott, mégis sikerült elemelkednie saját élettapasztalataitól. Illetve, sikerült elemelkednie attól az élettapasztalattól, amelyet a környezete és az utókor tragikusnak lát, ő viszont az élet szükségszerű velejárójának. Így arra a kérdésre is érdemi válasz adható, hogy hitte-e azt a zenét, amit leírt.
A két kompozíció elemzése a szerző habilitációs témájának anyaga. A kutatás rövid összegzése elhangzik A magyar egyházzene III. című konferencián is (MMA MMKI, 2020. október 27.). A Stabat mater ismeretterjesztő bemutatása itt olvasható: https://orszagut.com/cikk/a-het-zenemuve-15-het. A Szegedi miséről májusban jelenik meg zeneközéleti írás az Országút hasábjain. A két mű tudományos értékű összehasonlító elemzése a habilitációs kötetben lát majd napvilágot.
