A keresztény egyházművészet eredményeit és tanulságait bemutató sorozatunk harmadik állomásához érkeztünk. Az alapokat tisztázó, majd az embert közvetlenül érintő lelki hatásokat vizsgáló beszélgetések után most a néprajztudomány ezen vonatkozású eredményeit, kutatásait is bevonjuk a körbe.
Az alcímül választott kifejezések önmagukban is megérnének egy-egy tudományos ülésszakot. Többféleképpen értelmezik a különféle diszciplínák képviselői mindhármat, most mégis megpróbáljuk ezeket együtt vizsgálni, elsősorban a néprajz, valamint a teológia szemszögéből.
„A népi vallásosság nem más, mint a hitnek egy meghatározott környezet kulturális elemeiből táplálkozó kifejeződése, amely eleven és hatékony módon értelmezi és vonja kérdőre a résztvevők érzékenységét” – mondta II. János Pál pápa az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció plenáris üléséhez intézett üzenetében 2001. szeptember 21-én. A „nép”-nek nevezett társadalmi réteg összetételének változásával együtt módosul annak kultúrája is. E tekintetben állandóan „úton” vagyunk, vagyis folyamatos a változás.
Konferenciánkon elsősorban a XXI. század elején tapasztalt jelenségekre figyelünk, azt vizsgálva, hogyan maradnak meg bizonyos elemek, illetve ezek miként változnak az esztétikai környezetükkel együtt. Azt is reméljük, hogy egyre közelebb juthatunk annak a titoknak a megfejtéséhez, ami a lenti és a fenti világot összekötő cselekmények mögött rejlik.
Így kerül szóba egy olyan ereklye, amely eddig nem volt ismert a nyilvánosság előtt. Hallhatunk egy térség vallásos jelenségeiről, azok intenzitásáról, illetve a vallásos művészetnek a parasztság körében való megnyilvánulásáról. Fontos figyelni a szakrális térben megjelenő vizuális elemekre, de az itt elhangzó muzsikára, szövegekre, és az ezeket közrefogó épületre is. Szintén szükséges kitekinteni a keresztény körből, megfigyelve azt, hogy a távoli kultúra elemei valóban messze vannak-e a miénktől.
Mennyire fontos a klasszikus vallásosság, azaz az egyház intelmeinek pontos betartása, a vallásos cselekmény tárgyi kellékeinek autentikus volta, avagy változ(hat)nak-e szokásaink, környezetünk?
A nap gondolatköre összességében erre a kérdésre keresi a választ. A konferencia második napján a nemrég elhunyt Kossuth-díjas népzenekutatóra, Kallós Zoltánra emlékezünk.
A konferencián való részvétel regisztrációhoz kötött, részvételi szándékát kérjük itt jelezze:
