kultúratudományi workshop, Budapest
Az „1956/68 emigrációi" című nemzetközi kultúratudományi műhelytalálkozó célja megalapozni egy olyan hosszútávú, nemzetközi (V4) kutatási együttműködést, amely a visegrádi államok politikai emigrációit elemzi kulturális szempontból.
A találkozó kérdéskörei:
A találkozó kiinduló tézise:
A szervezők szerint a poznani, a budapesti és a prágai megmozdulások új kulturális identitást hoztak létre, a hozzájuk kapcsolódó emigráció s az otthoni kultúra azt írta újra más-más megközelítésből.
cultural-scientific workshop, Budapest
The international cultural-scientific workshop named The Refugee of 1956/68 aims to establish a long-termed, V4 cooperation in the field of research, which is planned to discover the political refugee of the V4 area from various cultural aspects.
The planned topics of the discussion:
The starting hypothesis of the workshop:
The uprisings in Poznan, Praha and Budapest have created new cultural identities which were rewritten by the refugee and homeland cultures from different point of views.
Partnerek/ Partners:
BISLA Liberal Arts College, Bratislava - www.bisla.sk
Akcent folyóirat, Lublin - www.akcentpismo.pl
Listy folyóirat, Olomouc - www.listy.cz
2016. szeptember 5-én, a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán 1956/68 emigrációi Közép-Európában címmel egész napos műhelytalálkozóra került sor, amit a Visegrádi Alap támogatott. A műhelytalálkozón tíz angol, illetőleg lengyel és magyar nyelvű előadás vizsgálta, hogy a kommunista hatalommal szembeni ellenállás szimbolikus és sorsfordító történelmi eseményei (1956, 1968, 1980) miként hagytak nyomot a közép-európai emigráns műhelyek és művészek gondolkodásán.
Ferdinandy György író, az MMA rendes tagja saját emigrációs tapasztalatairól szólt az írásművészetére is jellemző, ironikus hangvételt megütve. András Sándor filozófus, író a „nyugati magyar irodalomnak" nevezett irodalomtörténeti jelenség műhelyeit mutatta be részletesen. Łukasz Marcińczak, a lublini egyetem tanára a párizsi lengyel emigráció értelmiségi szerepmintáiról, Bogusław Wróblewski, szintén Lublinban oktató irodalomtörténész az 1956 októbere után hazatérő lengyel emigráns művészekről beszélt. Petr Orság olomouci egyetemi tanár kiemelte a különféle közép-európai emigrációk közötti kölcsönhatásokat, míg Samuel Abrahám, a BISLA rektora az emigráns életforma és alkotói attitűd mibenlétére világított rá. Vajda Barnabás, a Selye János Egyetem professzora a csehszlovák emigrációnak a hidegháborús konfliktus erőterében kirajzolódó jelentőségéről tartott előadást. Mészáros Tibor irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, a Márai-hagyaték gondozója Márai Sándor emigrációban írt naplóbejegyzései alapján boncolgatta a hazáját morális megfontolásokból elhagyó értelmiségi belső motivációit. Az MMKI két tudományos munkatársa, Falusi Márton és Windhager Ákos is tartottak előadást. Falusi az 1956-os forradalom identitásképző szerepét hangsúlyozta a rendszerváltó magyar művészértelmiség ars poeticáiban. Windhager közép-európai zeneszerzők műveiben vizsgálta a történelmi események hatását, illetőleg a zeneszerzői megoldásokból kikövetkeztethető politikai utalásokat. Az egész napos tanácskozás résztvevői végül Dárday István és Szalai Györgyi Az emigráns című, Márai Sándor San Diegóban töltött csaknem egy évtizedéről készült dokumentarista játékfilmjét tekintették meg. A film keletkezési körülményeiről Gyöngyösi Enikő angol tolmács beszélt.
A rendezvény műsorvezetője F. Orosz Sára keramikusművész, az MMA MMKI tudományos munkatársa volt, valamint Bogusław Wróblewski előadásának magyar nyelvű tolmácsolójaként közreműködött Kovács István polonista, költő, az MMA rendes tagja.
