A kultúra szabályozásának meghatározó eszköze a szerzői jog. A zenekultúrában való részvétel szinte minden területét érinti a szerzői jogi szabályozás: akárha már nem védett művek előadóművészi interpretálásáról van szó, akárha védett alkotások rögzítéséről, akárha csak „egyszerűen” azok létrehozatala az érintett tevékenység. A szerzői jogi szabályozás alapvetően azt kívánja biztosítani a jogosultak számára, hogy ők maguk határozhassák meg, teljesítményeik mikor, milyen feltételekkel válhatnak elérhetővé a többi alkotó, a közönség, vagy a kulturális közvetítők számára.
Bár a magyar szerzői jogi szabályozás alapvetően a szerzőt, előadóművészt (az embert, mint alkotót, értékteremtőt) helyezi középpontjába, már a szabályozás maga is jogosultként ismeri el a hangfelvétel-előállítókat, a filmelőállítókat (mint meghatározó finanszírozókat, szervezőket), és valamilyen módon reagál a többi közvetítő (például a kottakiadók, vagy akár az internetes szolgáltatások nyújtóinak) tevékenységére is.
Az MMA szerzői jogi kutatási programjának 1. évében a komolyzenével kapcsolatos szerzői jogi témák vizsgálatára kerül sor, a vizsgálat hiánypótló, a komolyzenei kultúra szerzői jogilag releváns elemeinek értékelése még várat magára. Az egész éves program első eleme az a kerekasztal-beszélgetés volt, amelyre 2018. május 2-án került sor a Hild-villában.
A beszélgetésen részt vettek a komolyzene valamennyi jelentősebb területének képviselőiként Szokody Anikó zongoraművész; Kiss B. Atilla operaénekes, az MMA rendes tagja; Tóth Péter zeneszerző, az MMA rendes tagja; Fehér Anikó az MMA MMKI tudományos munkatársa, Fehér Euridiké az MMA MMKI tudományos munkatársa, Windhager Ákos az MMA MMKI tudományos munkatársa, Lehóczki Zsófia és Grad-Gyenge Anikó a kutatás jogász résztvevői és Kocsis Miklós, az MMA MMKI igazgatója.
A kutatási program ismertetését követően a résztvevők intenzív vitát folytattak a komolyzenei területet érintő aktuális szerzői jogi kérdésekről. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a komolyzenei területen tevékenykedők számára igen nagy jelentőséggel bírna a szerzői jogi tudásuk szélesítése és ehhez a kutatási program és annak várható eredményei komolyan hozzájárulhatnának.
A résztvevők számos problémát körüljárva egyetértettek abban, hogy a komolyzenei kották körüli szerzői jogi kérdések kiemelt figyelmet igényelnek, mind a professzionális célra, mind az amatőr célokra való hasznosításuk mutat olyan problémákat, amelyek elemzést igényelnek. Az eredeti kották kiadása, közönséghez való eljuttatása, de az amatőr célokra való másolásuk is a jogon túlmutató, az egész kulturális területet érintő problémákra mutat rá,
A résztvevők rámutattak arra, hogy a kreatív alkotótevékenység egy igen nagy szegmense, az átdolgozások/feldolgozások jogi megítélése is számos kérdést vet fel, részben az egyéni, eredeti jelleg elméleti és gyakorlati megítélése, részben – az előzőekből is fakadóan – az engedélyezés, részben pedig a jogdíjkifizetés tekintetében.
Végül a rendezvény zenész résztvevői hangsúlyozták, hogy a komolyzenei területen is igen jelentős a gyakorlata ma már az engedély nélküli felvételkészítésnek és ehhez kapcsolódóan hozzáférhetővé tételnek a közösségi oldalakon, ami igen nagy részben a jogi szabályozás ismerete hiányának tudható be.
A beszélgetés eredményei beépítésre kerülnek a projekt keretében létrejövő komolyzenei szerzői jogi kézikönyvbe, amely az MMA MMKI egy későbbi rendezvényén kerül bemutatásra.
