Kedves érdeklődő, már csak 62 szabad hely maradt.
Kérjük, amennyiben 10 fő feletti létszámra foglalna helyet, használja a csoportos regisztrációs lehetőséget.
Hogyan és miért születik opera Hamvas Béla Karnevál című írásából? Milyen jelentősége van a mise komponálásának ma? Mekkora szerepet játszik a magány oldásában a közösség? Milyen menedéket nyújthat számunkra a zene, az irodalom és a hit? Beszélgetőtársak: Dobszay-Meskó Ilona karmester, zeneszerző, Weiner Sennyey Tibor filológus és Szabó Barna zeneszerző. Moderátor: Elmer István.
Bővebben a kerekasztal-beszélgetés résztvevőiről és a közös gondolkozás tárgyát képező műveikről:
Dobszay-Meskó Ilona: „Eddig megszerzett tapasztalataim a vokális zene, a szimfonikus zenekari művek és a színház területén nagyon jó alapot jelentenek új, nagyszabású művem komponálásához. A címe: Missa »Da Pacem«, azaz egy Mise a békéért. A mise komponálási munkálata izgalmas fázisba érkezett. Hosszas és sokszor lehetetlennek tűnő anyagkeresés, kutatás vette át a zeneszerzés helyét. 8 tétel elkészült eddig az Adj békét miséből, az idei tavasz a Pater noster, a mű 9. tételének ideje. A Pater noster, vagyis az Úr imája számomra összefonódott az összetartozás érzésével, több templomi szokás beégésével. Ezek közül az egyik, ami jó ideje elterjedt már a római katolikus misén, hogy a hívek egymás kezét fogva éneklik vagy mondják a Miatyánkot, vagyis Pater nostert.”
Szabó Barna Hamvas Béla Karnevál című regényéből ír operát. „Zeneszerzéssel 12 éves korom körül kezdtem foglalkozni, aktuális hobbijaim legújabbjaként, leginkább Bach és Mozart bűvkörében ill. modorában. Bár azóta rengeteg új hatás ért, ideáljaim mellé sokan, a kortársak közül is többen felsorakoztak, különös módon mégis ez a két szerző maradt a mai napig a legfontosabb inspirációs forrás számomra. Stílusomat leginkább az ismert és még felfedezésre váró, mindenesetre létező zenei jelenségek figyelembevétele, a már felfedezett nemlétezők negligálása, egyfajta retorizáltság, dallamosság, a reneszánsz vokálpolifónia, a jazzes ritmusok és harmóniák, úgy általában a régi és az új dolgok vegyítése és bizonyos sűrűség jellemzi. Nem jellemzi viszont a Heisenberg-féle határozatlansági relációt muzsikában olthatatlanul kifejezni vágyó, napjainkban oly népszerű zenén kívüli »gondolat«, a felrobbant lombik mellett leégett hajjal, de büszkén a jövőbe ill. félszemmel a kamerába tekintő experimentális hajlam, a zenei kabbalisztika, az alkímia, a vérszegénység, valamint a csúnyaság.”
Hamvas Béla műve a szellemi beavatás a tudat színvonalának felemelését jelenti. A regény hét könyve a tudatátalakítás (beavatás) hét fokozata, a királyi út az Opus Magnum hét állomása. 1. könyv: a küszöb 2. könyv: mindenki átváltozik – metamorfózis 3. könyv: az elmélyítés – descensio 4. könyv: a lélek kettéválása – separatio és multiplicatio 5. könyv: időutazás a kezdetekbe – reductio és fixatio 6. könyv: a kiégetés (világégés) – calcinatio és coagulatio 7. könyv: megtisztulás – sublimatio
Weiner Sennyey Tibor költő, író, a DRÓT főszerkesztője. Filológusként diplomázott a Szegedi Tudományegyetemen. Békássy Ferenc életművének egybegyűjtője és életrajzának írója. Négy verseskötete, több esszékötete és novelláskötete mellett drámákat is írt, amelyek Formanek Csaba rendezésében kerültek színpadra. Rendszeresen publikál különböző folyóiratokban, elsősorban esszéket, novellákat és verseket. Előadásokat tart az ország különböző pontján elsősorban Weöres Sándor, Hamvas Béla, Békássy Ferenc műveiről, de nagy sikere volt a buddhizmus magyar kutatóiról szóló előadásainak is.