Németh László minden szempontból megkerülhetetlen szereplője a 20. századi magyar szellemi életnek. Munkásságának recepciója erős történelmi hullámokat vetett; akkor is, amikor mértékadó igazodási pontként mutatta föl, akkor is, amikor heves bírálatokkal illette a különféle beszédmódokat választó, különféle műnemekbe, műfajokba sorolható írásait.
Kétségtelen, hogy Németh a valóság és a kulturális mozgásfolyamatok teljességének megértésére törekedett, ami bölcseleti, politikai és esztétikai érdeklődését is áthatotta: mindhárom területen markáns világnézetet képviselt. Tudományos eszmecserénk éppen ezért azoknak a sorába illeszkedik – ilyenek voltak a Csoóri Sándor- és a Weöres Sándor-konferencia, az Arany Jánosról és a Kodály Zoltánról rendezett előadássorozataink –, amelyek több diszciplína módszerét, nyelvjátékát vonják be a párbeszédbe. Az oeuvre vizsgálatakor a filozófia, az eszmetörténet, a szociológia és a történetbölcselet az irodalomtörténet mellett kiemelt figyelmet kap, hiszen – címválasztásunkhoz hűen: Németh László a magyar művelődéstörténetben – megállapíthatjuk, hogy az író nem csupán a szépirodalom alakulástörténetét befolyásolta, hanem a magyar művészetelméletet, politikai filozófiát és irodalomtudományt is gazdagította.
Szerénységre int bennünket, szervezőket, hogy megannyi monográfia, tanulmány, doktori értekezés, esszé, publicisztika és pamflet foglalkozott már mélyrehatóan vagy ideologikus éllel a Németh László életművében kikristályosodott irodalmi és társadalmi programokkal, identitásokkal; a kínált magatartásmintával, a szüntelenül csiszolgatott poétikával, a minden oldalukról bevilágított eszmékkel. Némelykor a regények és a drámák, máskor az esszék kerültek reflektorfénybe; időnként a belletrista, de talán jellemzően inkább a teoretikus Németh László látszott fontosabbnak. A kifinomult lélekrajzot ugyanúgy szokás volt ünnepelni és lebecsülni, mint a magyar gondolkodásképleteket, „a magyar élet antinómiáit” boncolgató szemléletmódot. De vajon hol tart most a Németh László-recepció? Miért megkerülhetetlen az életmű nekünk, 21. századi olvasóknak? Mely részei a leginkább kanonikusak, és hogyan olvassuk azokat?
Immár a mi felelősségünk, hogy a számvetés ne maradjon el.
Időpont: 2018. december 3-4.
Helyszín: Pesti Vigadó, az MMA székháza
A teljes program ITT tekinthető meg.
A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, részvételi szándékát itt jelezze:
2018. december 3-ra Online jelentkezés
2018. december 4-re Online jelentkezés
