„Mozgó dó…” IV. – Zene a katedrán – Kodály Zoltán zenepedagógiai műveinek művészi légköre

Rendezvény időpontja:

2021. 11. 17. 10:00

Megtekintés:

„Jobb zenészekre van szükség. Azzá lehet, aki naponta dolgozik rajta. Mennél jobb zenésszé lesz valaki, annál jobban tud másokat is bevonni a zene boldogító fénykörébe, annál jobban tudja szolgálni a nagy célt, hogy a zene az egész népé legyen.” (Kodály Zoltán, 1954)

Kodály Zoltán születésének 140. évfordulójáról a jövő év tavaszán fogunk megemlékezni. Mi most kicsit megelőlegezzük ezt, a XX. század e hatalmas gondolkodójáról nem lehet eleget beszélni. Írásai, művei soha nem voltak ennyire időszerűek, mint most.

A feljebb látható gondolatot Kodály az egyik kétszólamú énekgyakorlat-sorozatának előszavában írta. Kodály a múlt század harmincas éveitől fogva készített a zenepedagógiát segítő, ének-zene órákon használható gyakorlatokat a legkülönbözőbb szinteken. Írt óvodásoknak és zeneakadémistáknak egyaránt. Írt szöveggel énekelhető és csak szolmizációs hangokkal előadható egy-, két- és háromszólamú darabokat. Van köztük olyan is, amely akár színpadon is előadható, nagy részük azonban a kórusművek előadásának előkészítője. Kortárs költőket is megszólítottak e kicsiny darabok, találkozhatunk Weöres Sándor és mások alkotásaival is szövegként.

E művek alkotásakor Kodály figyelt a változatosságra is. Nagy részük kottában íródott, de akadnak ún. betűkottás, azaz csak a ritmust és a szolmizációs nevet mutató, egyszerűen olvasható etűdök is. Van köztük olyan, ahol a két szólam külön füzetekben jelenik meg, hogy előadásuk még jobban megkívánja az egymásra figyelést, felhívja a figyelmet az egymásra utaltságra a szólamok között. Találunk a violinkulcstól eltérő írásmódot is, és van, ahol a kulcsok váltakozása is megjelenik.

Ezek a gyakorlatok végigkísérik a zenét tanulók életét, segítségükkel a zenei írás-olvasás a legmagasabb szintig elsajátítható oly módon, hogy közben a tanuló a különféle zeneszerzői fogásokkal, zenei formák miniatűr változataival, izgalmas hangsorokkal és a magyar népzenével is ismerkedik.

Ezeknek elemzésével, értékelésével foglalkozik konferenciánk, kitérve a művek művészetelméleti vonatkozásaira és kulturális környezetükre is.

A zenészek jól tudják: soha nem késő akár sokadszorra is elővenni ezeket az alkotásokat. Mindig találunk bennük újdonságot. És ahogyan Kodály 1950-ben mondta: „Ismeritek Tompa Mihály szép versét: »Fiaim, csak énekeljetek!« Ezt megtoldom azzal: »Fiaim csak szolmizáljatok!« Így szolgáljátok legjobban a magyar zenekultúra fejlődését.”

Fehér Anikó

 

Tájékoztatjuk, hogy a maszk viselése a rendezvény ideje alatt
a Pesti Vigadó egész területén kötelező!

 

Program

10.00–10.10     Köszöntő

10.10–10.30     Nemes László Norbert: Kodály Zoltán zenepedagógiai műveinek használatával kapcsolatos módszertani kérdések

10.30–10.50     B. Horváth Andrea: „A nép dala életet hirdet, el nem múló életet”

10.50–11.10     Hartyányi Judit: Az első Kodály gyermekkari esten szereplő népdalfeldolgozások és azok további élete az iskolai nevelésben

11.10–11.30     Szünet

11.30–11.50     Fehér Anikó: „Örvendjen az egész világ!”

11.50–12.10     Windhager Ákos: A Kodály-koncepció a magyar hangszeres iskolákban – Tandarabok mögöttes tartalommal

12.10–12.30     Olsvay Endre: Kodály: Epigrammák

12.30–12.50     Szünet

12.50–13.10     S. Szabó Márta: Romantikus stíluselemek Kodály énekgyakorlataiban

13.10–13.30     Ordasi Péter: Kodály Triciniája, a kromatika intonálásának iskolája

13.30–13.50     Gráf Zsuzsanna: „Legyen mindennapi kenyerünk” – Kodály gyakorlatai a mindennapokban

13.50–14.00     Kérdések, hozzászólások, zárszó

Programfüzet:

A böngészője nem támogatja a PDF fájlok megnyitását
A megtekintéshez töltse le a dokumentumot: Fájl letöltése

Iratkozzon fel legújabb híreinkért!
magnifiermenuchevron-down-circle