Egy napra megnyílik a Hild-villa kapuja minden érdeklődő előtt. Ezen az estén Kutatóink a magyar kortárs művészetekkel
foglalkozó kutatási területeket mutatják be könnyedebb, közérthetőbb, játékos formában.
Ingyenesen látogatható programjainkra minden korosztályt szeretettel várunk!
A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött: http://www.kutatokejszakaja.hu/2017/esemenynaptar/index.php?menu_id=4&hely=405
Időpont: 2017. 09. 29. 14.00-23.00 óráig
Helyszín: Hild-villa, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)
Állandó programok:
Történelmi rajzóra a Hild-villa kertjében 14:00-18:00
Tanuld meg a klasszicista stílus jegyeit a kor legnagyobb mesterétől, Hild Józseftől és mutasd meg, Te hogyan képzelnéd el ezt a villát a XXI. században. Várunk minden rajzolni, ábrándozni szerető gyermeket és felnőttet a Hild-villa kertjébe.
A „titkos villa” gyerekprogram (5-10 éves korosztály részére) 14:00-19:00
A Hild-villa kapuja egy napra kinyílik a gyerekek előtt. Vajon ki építette ezt a csodás villát? És miért pont ilyenre? Ismersz hasonló épületet? A választ Te magad nyomozhatod ki öt helyszínen felállított játékos feladatainkkal.
Hild-villa tárlatvezetés – régi történetek új köntösben
időpontok: 17:30, 18:30, 19:30, 20:30
A roma festőművészet sajátosságai
Bódi Barbara festőművész saját alkotásain keresztül mutatja be a roma festőművészet sajátosságait.
Előadások:
18:00 Sem komoly, sem könnyű – A velünk élő filmzenék
Mitől is jó egy filmzene? Hogy emlékezetünkben marad, mint egy Verdi-sláger? Hogy meghúzódva a háttérben fokozza a kedélyeket, mint a Psycho kulcsjelentében hallható hegedűhang? Hogy megidézzen háttér-információkat, mint a Tenkes kapitány témái? Nem kell zeneértőnek lenni ahhoz, hogy lássuk: a filmzenék működnek, hatnak és befolyásolnak. Az előadás a fentebb felvetett kérdésekre ad élőzenei példák nyomán választ, cáfolatot és további kérdéseket. Válaszoljuk meg együtt!
19:00 Csodálatos népzene - Izgalmas népdalelemzés
Tavaszi szél vizet áraszt, Hej Dunáról fú a szél, Általmennék én a Tiszán…
Valamennyiünk fülében ismerősen csengenek ezek a dalok.
De mi is történik pl. a Gerencséri utca c. dalban, ahol a kocsist biztatja a parasztember: szálljon le az ülésről…? Vagy mit rejtenek a könnyeket csaló katonabúcsúztató sorai: Ne sírj babám, ne hullasd a könnyedet, találsz te még olyant, mint én eleget…
Beszélgetünk a gyűjtések körülményeiről, magukról a gyűjtőkről, s arról is, hogyan lehet rendet tenni ekkora anyagban. Megnézzük, milyen jellegzetességei vannak a négysoros, egyszólamú, gyakran csak néhány hangból álló magyar népdalnak. Mindehhez filmek és zenei felvételek lesznek segítségünkre. Számtalan érdekesség, az iskolában nem tanult különlegesség kerül majd elő.
20:00 „Színházbeavató” avagy lessünk be a kulisszák mögé
A színház egy szakrális hely, egy titokzatos világ és helyszín. Gondoljunk arra, hogy egy előadás alatt, amíg mi kényelmesen ülünk a zsöllyeszékben, addig a színfalak mögött „őrült” ütemben keverednek a szálak, hogy a színpadra lépés pillanata tökéletes legyen. Nem is gondolnánk, hogy e pezsgő folyamat milyen pontos és következetes szabályrendszereknek felel meg, amit megelőz egy hónapokig tartó próbaidőszak. Az előadások sajátossága a megismételhetetlenség, mégis alapvetően minden egyes színpadi mozzanat, mondat, sóhaj és gesztus másodpercekre lebontva minden este megtörténik. A történések hangulata azonban már közös feladat, a néző és a színész összjátéka. Így a színház valódi csapatjáték, a színpadon zajlik a verseny, ahol a sportszerűség és a maximalizmus épp oly nélkülözhetetlen, mint az excentrikusság. Az összjáték létrehozása közben pedig rengeteg a háttértörténés, a felkészítő munkálat, amelyek a legtöbb esetben nem kerülnek előtérbe. Ez az este szóljon hát az összjátékról: ismerjük meg a kulisszákat és a színfalak mögötti világot.
21:00 Művészet a jogban
A művészet és a jog kapcsolódási pontjai a mindennapi (művészeti) életben. Mi a művészet szabadsága? Ki a művész? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ a jog szótárában.
22:00 Leskelődés a nemzeti szerelmes versidom után kortárs költők műveiben – irodalmi előadás csak felnőtteknek
Sokan vélekednek úgy, hogy a valódi művészi katarzis egyívású a szexualitásban átélhető eksztázissal. Különösen felkorbácsolja érzelmeinket, amikor a szexus gyönyörét, keservét, a másikban feloldódás illúzióját, a csillapíthatatlan kívánást, a csalódások és elbukások törvényszerűségét a költői műalkotás viszi színre. Arról nem beszélve, hogy a vers költő és olvasó verbális ölelkezéseként is felfogható. Mi egyébre törekedjék a kortárs líra e téren, mint hogy minél érzékletesebben fejezze ki a nemi vágy és beteljesülés színpompás játékait? Elegendő, ha felidézzük az aktus dinamikáját lekottázó klasszikust, József Attila Ódáját, Petri György híres, a vaskos és útszéli tartalomban is humanizmust és szakralitást hirdető, delikát versét (Hogy elérjek a napsütötte sávig), vagy akár Weöres Sándor Psychéjének frivol incselkedéseit. De vajon hogyan lép tovább a kortárs magyar líra a nyíltabbá válás útján, hogy a kéjes elragadtatás poétikus maradjon, ne hulljon öncélúságba, fenntartsa azt a sejtelmes, éterien lebegő pozitúrát, amely a mondhatót elhallgató, a mondhatatlant kifecsegő létállapotának sajátja?
