Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet Dokumentációs Központ és Szakkönyvtára 2019. első félévében új rendezvénysorozatot indított útjára Könyvtári beszélgetések címmel, amely minden hónap utolsó szerdáján kerül megrendezésre a Pesti Vigadó földszintjé található könyvtárban. Február 20-án Művészetpedagógia és olvasásfejlesztés címmel megtartott nyitóelőadás vendégei Solymosi Tari Emőke zenetörténész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Pastorale- és a Felfedezőúton-sorozatok szerkesztő-műsorvezetője, valamint Péterfi Rita olvasáskutató, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főigazgatója volt.
Különböző kutatási eredményekből tudjuk, hogy a kétfajta tevékenység – a művészi, művészeti (és ide tartozik az ének, a zene, a rajzolás, a festés, a testmozgás) valamint a racionális, tehát a nyelvi készségek, verbális funkciók fejlesztése, amelyet éppenséggel az olvasás is elősegíthet – elősegíti a jobb és bal agyféltekék összekapcsolódását, és ezzel az egymásra hatással kölcsönösen serkentik egymás működését. Továbbá felmérések igazolják, hogy mind az olvasásnak, mind a művészetekkel való találkozásnak személyiség-, illetve közvetve társadalomfejlesztő hatása van. Végül, de nem utolsó sorban mind a két szakterület vonatkozásában érvényes, hogy a kifejtett pozitív hatások kiegyenlítik a szociokulturális háttér különbségeiből fakadó hátrányokat. A beszélgetés érdekessége volt, hogy bár a két szakterület azonos célokért dolgozik, eredményeik és módszereik is hasonlóak, a közvetlen együttműködés, illetve tapasztalatcsere viszonylag kevés előzménnyel bír.
Az egymást serkentő „komplex hatás” vagy „transzfer hatás” kapcsán Solymosi Tari Emőke felidézte, hogy az 1964-ben Budapesten tartott International Society for Music Education (ISME) konferencián is téma volt a komplex művészeti fejlesztés, illetve Kodály Zoltán zenepedagógiai munkássága is alapvetően erre a gondolatra épül. A művészetekkel – így a zenével – való találkozást a „legzsengébb korban”, tehát már a magzati, illetve csecsemőkorban is biztosítani kell, mert a gyerekek ebben az életkorban a legfogékonyabbak. A művészeti élménnyel való találkozás olyan későbbi, egyéb készségek – például tanulásbeli képesség, kreativitás, alkalmazkodó képesség, rugalmasság, stb. – kialakulását alapozza meg, amelyek mind a hatékonyabb tanulást, magasabb tanulmányi eredményeket, mind pedig a rugalmasabb problémamegoldást, közvetve pedig a társadalomba történő eredményesebb beilleszkedést elősegítik. A beszélgetés során alkalom nyílt egy olyan „jó gyakorlat” – a Felfedezőúton című sorozat – bemutatására is, amely a Zuglói Önkormányzat, valamint a kerület oktatási intézményeinek együttműködése révén óvodás kortól a középiskoláig, tanítási időben biztosítja a zuglói gyerekek számára az összművészeti eseményeken való részvételt.
Péterfi Rita nemzetközi pedagógiai példákat és gyakorlatokat említve megerősítette azt a tapasztalatot, hogy az irodalommal való minél korábbi találkozás – az olvasás, illetve mesehallgatás révén – megalapozza azt az igényt, amivel a fiatalok majdan maguk is rendszeresen olvasó felnőttekké válnak. Felmérések igazolják, hogy a többet olvasók között olyan képességek, járulékos tulajdonságok is magasabb arányban alakulnak ki, mint a kreativitás, rugalmasság, tolerancia. Az olvasás élményének megadásában – és ezáltal közvetve az olvasóvá nevelés biztosításában – elsődleges fontosságú szerepe van a családnak, szülőknek és nagyszülőknek egyaránt. Azoknak a gyerekeknek, akik napi rendszerességgel részesülnek a mesélés élményében – tehát a koruknak megfelelő szövegekkel, ritmusokkal –, közel háromnegyede rendszeresen olvasó felnőtté fog válni, és ez mintegy előfeltétele annak, hogy ezt az élményt ő maga is továbbadja majd a saját gyermekeinek.
A beszélgetés végén a meghívottak felvetették a tapasztalatok átadásának, illetve az utánpótlás-nevelésnek a fontosságát, hiszen a következő generációkban is szükség lesz olyan szakemberekre, akik egyrészt kellően elhivatottak, másrészt megtanulják az elődöktől, illetve kialakítják maguknak azokat a saját módszereket, amelyekkel a művészeti élmény átadható az újabb és újabb nemzedékeknek. A rendezvény végén a szép számmal megjelent közönség soraiból érkezett kérdésekre, felvetésekre válaszoltak a meghívottak.
A könyvtári beszélgetések következő alkalma 2019. március 20-án 16 órai kezdettel A magyarországi balett kezdete és Aranyváry Emília. A 3D és VR technológiák lehetőségei a tánckutatásban címmel kerül megrendezésre.
