2017. március 16-án
„Énekelek a lélekkel, de énekelek az értelemmel is" - ezzel a bibliai részlettel (Korinthusbeliekhez írt I. levél 14:15) indított annak a projektindító belső szimpóziumnak a programfüzete, amelyet az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMA MMKI) szervezett.
Szekularizált világunkban sokfelé próbál a hajszolt, időhiányos, gyakran fenyegetett ember vigaszt, gyógyszert vagy akár csak egy kis pihenőt keresni magának. Nemcsak a vallásukat gyakorló, hívő emberek mélyednek el az egyházakhoz különböző módokon kötődő művészeti alkotásokban. Először nyilvánvalóan a templomépítészet jut eszünkbe, a megszentelt helyszín létrehozása, dekorálása, de fontosak a kegytárgyak és a felcsendülő zene is.
Az eseményt Füzes Ádám az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Egyházművészeti Bizottságának elnöke, plébános nyitotta meg. A hit tartalma és megjelenése az új évezred küszöbén – katolikus templomok liturgikus tereinek kialakítása és díszítése című előadása számos gondolatot vetett föl korunk emberének a hithez való viszonyáról, s arról, hogy maga az egyház mit tud tenni e kapcsolat elmélyítéséhez.
Richter Pál az MTA BTK Zenetudományi Intézetének igazgatója olyan iskolázatlan emberekről szólt, akik kis falusi templomokban látják el a zenei szolgálatot. Parasztkántorok a Kárpát-medencében című előadását videókkal és szemléletes magyarázattal tette élvezetessé.
Gáspár Csaba László a Miskolci Egyetem Filozófiai Intézetének docense sokakat meghökkentő vagy felkavaró előadásában a zene szerepéről, egész pontosan szükségességéről vagy felesleges voltáról beszélt a liturgiában. Véleménye szerint magasztos, katarzist kiváltó muzsikára nincs szükség a templomtérben.
Povedák Kinga a MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport tudományos munkatársa szintén sokakat megérintő témához nyúlt. A vallás és a populáris kultúra interferenciái: a keresztény könnyűzene címmel beszélt korunk új irányzatairól az egyházzenében.
Őt F. Orosz Sára iparművész, a SZIE-GTK adjunktusa követte, aki Szakralitás és kerámia művészet – a kultikus és a szent jelentésének műtárgyakban való kifejezése címmel mutatta be korunk jellegzetes kerámia alapú kegytárgyait, s azok szerepét képzőművészetünkben.
Márton László Attila az MMA MMKI tudományos munkatársa a templomtereken keresztül hívta fel a figyelmet a különböző bútordarabok, templom részletek szimbolikájára. (Jelenlét a templomtérben.)
Vukoszávlyev Zorán a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének docense Templomépítészet és identitás – az 1945-1989 közötti időszak tendenciái templomépítészetünkben címmel tartott előadást. A képekkel, rajzokkal illusztrált előadás a XX. század második felét bontotta korszakokra, figyelemmel a társadalmi-politikai irányzatokra.
Harmati Béla az Evangélikus Országos Múzeum igazgatója Protestáns egyházi emlékek címmel látványos, 3D-s panorámaképekkel illusztrált előadása olyan részletekre hívta fel a hallgatóság figyelmét, amelyekre érdemes többször is ránézni.
Fehér Anikó az MMA MMKI tudományos munkatársa némiképp eltért a konferencia fő irányától, hiszen egy XVIII. századi hangszert, Budapest legrégibb működő orgonáját mutatta be. Békásmegyer Ófalu Szent József templomának orgonája ugyan nagyon öreg, ám üzenete a ma emberéhez is eljuthat.
Tardy László az MMA rendes tagja A kántor helyzete, feladata, működése ma a katolikus egyházban címmel mesélte el tartalmas és zenében gazdag életének fontosabb állomásait, valamint kitért korunk kántorának problémáira is.
Vinczeffy Adrienne karnagy arról a hatalmas vállalkozásról beszélt, amelyet még a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának Zenei Tanszékén indított el. Mennyei-földi harmóniák egykor és ma címmel egy új kezdeményezés látott napvilágot vezetésével az egyházzenében. Régi és mai zeneművek sorakoztak fel, amelyeket kotta és hangzó zenei anyag formájában is publikáltak.
Windhager Ákos az MMA MMKI tudományos munkatársa A szent és a politika – két évforduló beszédes Szent Erzsébet-zenéi címmel mutatta be zenével is illusztrált előadását.
Keserű Katalin az MMA rendes tagja Itt-ott kis templomok címmel jellegzetes templomépítészetünk fontos eredményeire hívta fel figyelmünket a XXI. században.
Lovász Irén a Károli Gáspár Református Egyetem docense egy kialakulóban lévő izgalmas, új tudományágba engedett bepillantást. Szakrális terek akusztikai hatásairól: az archaeoakusztikától a kortárs előadóművészetig címmel mutatott rá a szakrális tér és az akusztikus élmények közötti összefüggésekre. Előadását saját filmjének gyönyörű részletével zárta.
A szimpóziumon elhangzott előadások és az azokat kísérő konstruktív és tartalmas eszmecserék a résztvevők számára nyilvánvalóvá tették, hogy a téma számos további összművészeti és a társadalmi vonatkozásokra is kiterjedő kutatási lehetőséget hordoz magában, amelyek megvalósítását az MMA MMKI a jövőben is a feladatának tekinti.
