Többen – Kerényi György, László Zsigmond, Szabolcsi Bence és mások – foglalkoztak Kodály Zoltán Berzsenyi (1-3.), Kölcsey (2) és Csokonai (1) versein alapuló dalsorozatának legalább egyes darabjaival, elsősorban zenetörténeti-esztétikai és prozódiai szempontból. Az Előadó most néhány példával szeretné bemutatni, hogy a ritmus, a dallam, a harmónia és a forma, más zenei elemekkel (dinamika, tempó) a zeneszerző kezében egységbe forrva hogyan értelmezik a megzenésítésre választott költeményt.
2017. október 19. 18:00
Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza
(1121 Budapest, Budakeszi út 38.)
A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.
Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.
„Egy kis faluban, ahol Berzsenyi nevét még nem is hallották,
lett világos előttem, hogyan lehetne Berzsenyit dalban megszólaltatni…”
Kodály Zoltán: Vallomás. Előadás a Nyugat-barátok körében (1932)
„… a magyar beszéd dallamának Kodály Zoltán az első, az igazi felfedezője…
eszménye az emberi hang, a verbum hominis, a vox humana, s rajta keresztül
az emberi méltóság volt, a klasszikus méltóság.”
Szabolcsi Bence: Kodály és az irodalom (1972)
