A népének terjedése, feldolgozása a 20. században
A népének szó többféle értelmezéssel bír. A néprajz- népzenetudományban a népi nyelvű egyházi énekek hagyományos rétegét nevezik így, azaz azokat a liturgián kívüli (paraliturgikus) dalokat, amelyeket a nép elsősorban a templomon kívüli ájtatos alkalmakon (búcsú, halott melletti virrasztás, Mária dicsőítések, stb.) énekel. De idetartoznak a teljesen elvilágiasodott, mégis emelkedett tartalmú egyéb énekek is, pl. a Kánai menyegző vagy a Katekizmusi ének. Alapvetően népéneknek mégis a nép által, általában a kántor vezetésével és orgona kíséretével előadott, az ordináriumon kívüli ún. szenténekeket nevezzük, amelyek strófikusak, kötött formájúak és biztosítják a nép részvételét a szentmise folyamán a liturgiában.
A népének több formáját is bemutatjuk, élő előadásban. Szó esik az előadás sorozatunk címét kölcsönző, Koudela Géza és Bangha Béla által írott, az 1938-as budapesti Eucharisztikus kongresszus hivatalos himnuszává emelkedő Győzelemről énekeljen napkelet és napnyugat c. dallamról is. Az ének szövegének része sorozatunk címe: „Krisztus kenyér s bor színében…”.
Időpont: 2019. április 25. 18.00
Helyszín: Hild-villa, az MMA MMKI székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)
A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, részvételi szándékát itt jelezheti: Online jelentkezés
