Esték a Hild-villában - Diószegi László előadása - 2019. 12. 05. 18.00

Rendezvény időpontja:

2019. 12. 05. 18:00

Helyszín:

Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

Megtekintés:

Időpont változás miatt az elődás december 5-én 18.00 órától kerül megrendezésre.

A magyar néptánc történelmi pillanatai

A különlegesen szép és gazdag magyar néptánc az európai népi kultúra legszebb gyöngyszeme. A magyar tánchagyomány máig őrzi az európai stílusrétegek megannyi válfaját, a koraközépkorban általános körtáncoktól az ugrós táncokon és a reneszánsz páros táncokon át az újabb stílust képviselő csárdásig. Ennek a kivételes gazdagságnak köszönhető, hogy a magyar néptánc és népzene kutatása és feldolgozása már a XIX. század végén elkezdődött és kiemelkedő eredményeket ért el. A népzenei gyűjtések meghatározó személyiségei Kodály Zoltán és Bartók Béla voltak. Kodály a gyűjtések tanulságainak felhasználásával alkotta meg a róla elnevezett, világszerte ismert és elterjedt oktatási rendszerét, Bartók Béla pedig népzenei alapokra építette fel az egész világot meghódító új zenei stílusirányzatát.


A magyar néptánc gyűjtésének és rendszerezésének kiváló alakja Martin György korai halála miatt csak az alapokat tudta létrehozni. A néptánc oktatásának módszertanának kialakítása és az új koreográfiai stílus megalkotása napjaink feladata.
A magyar néptánc-pedagógia igen jelentős eredményeket ért el az elmúlt évtizedekben. A népművészeti revivalt hozó táncházmozgalom mára az egész világon ismertté vált. Kialakult és széles körben elterjedt az improvizatív néptánc tanításának módszertana. A Magyar Táncművészeti Egyetemen a több évtizede folyó néptánc előadóművész képzés mellett a kilencvenes években néptáncpedagógus szak is indult, amelynek eredményeként ma már több tízezer gyermek vehet részt a művészeti alapiskolákban folyó néptánc kurzusokon. Az autentikus táncokat előadó magyar táncegyüttesek közismertek a világ fesztiváljain, a magyar néptánc oktatók szívesen látott vendégek az egész világon Japántól az Egyesült Államokig.
A magyar néptánc színpadra kerülése csak a két világháború közötti időszakban történt meg, amikor a Gyöngyösbokréta mozgalom paraszt együttesei a budapesti városi színházban (ma Erkel Színház) mutatták be táncaikat.
A II. világháború utáni földindulásszerű politikai változások jelentősen befolyásolták az éppen kibontakozó magyar néptánc művészetet. Az ekkor megalapított professzionális táncegyüttesek a Moszkva által diktált irányvonalat kellett kövessék: nagy létszámú stilizált, népi balett típusú előadások születtek. A korszak kiemelkedő alkotói mégis jelentős értékeket hoztak létre, éppen a gyöngyösbokrétás előzmények miatt.
A 60-70-es évek politikai olvadásának eredményeként a magyar néptáncművészetben is egyfajta útkeresés indult el. A korszak fiatal alkotói szakítani kívántak a mojszejevista felfogással, saját úton kívántak haladni. Ebben az időszakban született meg a magyar néptánckoreográfusi iskola, amely sokszínűségével, kiemelkedő magas színvonalával tűnt ki.
A 80-90-es évek folyamatait meghatározta az autentikus néptáncot színpadra állító „táncházas” szemlélet. Ebben az időszakban szinte kizárólag ilyen koreográfiák készültek. A 2000-es évek kérdése, hogy sikerül-e a magyar néptáncművészetnek a 70-es évekre jellemző magas színvonalat és sokszínűséget felmutatni.

Időpont: 2019. december 5. 18.00

Helyszín: Hild-villa, az MMA MMKI székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, részvételi szándékát itt jelezheti: Online jelentkezés

Esték a Hild-villában - Diószegi László előadása - 2019. 12. 05. 18.00

Programfüzet:

A böngészője nem támogatja a PDF fájlok megnyitását
A megtekintéshez töltse le a dokumentumot: Fájl letöltése

Iratkozzon fel legújabb híreinkért!
magnifiermenuchevron-down-circle