A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet április 25-én Befejezetlen múlt – Eszmetörténeti konferencia a XIX. és XX. század fordulójáról és ami belőle következett címmel konferenciát szervez a Pesti Vigadóban, amelyet élőben is követhet a kutatóintézet YouTube-csatornáján.
A kronológiailag tágan értelmezett századforduló idején több olyan társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális és művészeti probléma fogalmazódott meg, amelyekre máig sem találjuk a megfelelő választ, illetve számos egykor üdvözítőnek gondolt válaszról kiderült, hogy nem az, sőt nem egy közülük tragikus következményekhez vezetett. Az elmúlt években a százas évfordulók kapcsán sok szó esett az első világháborúról és az azt követő ─ a magyarság számára tragikus ─ békekötésről; a koronavírus okozta világjárvány pedig arra inthet többeket, hogy analógiát keressenek a spanyolnátha pusztításának korszaka és napjaink között. Milyen volt a világ a Nagy Háború előtt? A századforduló általában a modernitás kitüntetett korszaka és a magyar történelem meghatározó időszaka, egyszerre az aranykor és a vég kezdete. A természettudományok és a technika fejlődése átalakította az élet megannyi területét; a napóleoni háborúkhoz mérhető fegyveres konfliktus nem jött létre, már-már prognosztizálhatónak tűnt, hogy az ember végre moralizálódik is, és államközi viszonyait az „örök béke” jegyében rendezi be. Ugyanakkor az egyes országokban feszítő szociális ellentétek bontották meg a feltételezett harmóniát, aminek visszaállítására különböző programok születtek. Nálunk a századforduló maga mögött tudhat egy párját ritkító gazdasági fejlődést, egyszersmind kénytelen szembesülni a szociális problémákon túl a Monarchiát feszítő nemzeti ellentétekkel is. A modern művészet egyik meghatározó korszaka is a századfordulóra esett, valószínűleg nem véletlenül. A modern művészetnek a múlthoz való viszonya kitágítható a hagyományok általános újra- és átértékelésévé, ami szélsőséges megvalósulásában elvezetett „a múltat végkép eltörölni” abszurditásához. A konferencián kiderül, hogyan látták a századforduló gondolkodói önmagukat, hogyan látta őket a rá következő nemzedék, illetve hogyan látjuk mi a korszakot.
A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Program
10.00–10.10 Bevezető: Farkas Attila
Társdalom- és eszmetörténet
10.10–10.30 Boros János: Befejezhetetlen múlt és befejezhetetlen jelen
10.30–10.50 Kucsera Tamás Gergely: A magyar társadalom struktúrarajza Jászi Oszkár szociológiai tárgyú írásaiban
10.50–11.10 Kovács Őrs Levente: Hová tűnt az aranykor kispolgársága?
11.10–11.30 Leidinger-Demeter Kata: Az egykekérdés a magyar közgondolkodásban a századfordulótól a Horthy-korszakig
11.30–11.40 Kérdések, hozzászólások
11.40–12.00 Szünet
Politika és irodalom
12.00–12.20 Kovács Dávid: A magyar nemzetszemlélet változásai a századfordulótól az 1930-as évekig
12.20–12.40 Segesdi Gergő: A királykérdés árnyékában, a köztársasági gondolat megjelenése a magyar politikai közbeszédben
12.40–13.00 Windhager Ákos: A holt költő szerelme, avagy a korai magyar modernitás Petőfi-képe
13.00–13.20 Falusi Márton: Ady Endre befejezetlen életműve
13.20–13.30 Kérdések, hozzászólások
13.30–13.50 Szünet
Tradíció és modernitás
13.50–14.10 Fenyvesi Szabolcs: A moralitás és a politika különös viszonya
14.10–14.30 Bólya Anna Mária: A hagyományok újra- és átértékelése? – Gondolatok a tradíció kérdéseihez Nizsinszkij Tavaszi áldozata kapcsán
14.30–14.50 Wesselényi-Garay Andor: Befejez(het)etlen múltak – A töredezett modernitás urbanisztikai nyomai a budapesti várostesten
14.50–15.00 Kérdések, hozzászólások, zárszó
