Bartók és Járdányi a társművészetek tükrében Konferencia a Pesti Vigadóban, a MMA székházában

Rendezvény időpontja:

Helyszín:

Megtekintés:

Fővédnök: Devescovi Erzsébet
2016. október 10-11.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMKI) kettős évforduló kapcsán rendezte meg legutóbbi konferenciáját. A 20. század két meghatározó jelentőségű alkotója Bartók Béla, valamint Járdányi Pál munkássága állt a központban.
Bartók Béla születésének 135. évfordulója lehetőséget ad a zenefolklór alapvetőjére, a 20. század meghatározó zenei nyelvezetének megalkotójára, a kitűnő zongoraművészre és a fáradhatatlan, több országot bejáró népzenegyűjtőre való emlékezésre.

Járdányi Pál nagyon fiatalon, mindössze 46 évesen távozott az élők sorából, 50 esztendeje. Rajeczky Benjamin, Bárdos Lajos és Kodály Zoltán tanítványaként, valamint a Zeneakadémia mellett a Pázmány Péter Tudományegyetem néprajz szakát is elvégző fiatal szakemberként a népzene kutatását tekintette szakmai élete egyik nagy feladatának. A magyarországi etnomuzikológia legjelentősebb eredménye az a népzenei rendszer, amelyet megalkotott továbbfejlesztve az ezt megelőző kodályi és bartóki rendszer eredményeit. A magyar népzene összkiadása, A Magyar Népzene Tára a mai napig is e szisztéma alapján készül.

A kétnapos konferencia napjaink problémáiról és eredményeiről szólt. Talán azért is kívánkozott hétfő estére mintegy felütésként egy olyan előadásokat felsorakoztató esemény, amely arról szólt, hogyan is lehet „eladni" ma Bartókot, az operát, egyáltalán az igényes klasszikus zenét. Bátor Tamás a Miskolci Operafesztivál eddigi eredményeiről tájékoztatta a hallgatóságot, Káel Csaba, a MÜPA vezérigazgatója a fiatal kortárszenei fesztivál, a CAFE Budapest tapasztalatairól beszélt. Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója a Bartók Új Sorozatot mutatta be a közönségnek, Zsoldos Dávid a közönség arcára gyakran mosolyt csaló előadásával a Bartók brand mai lehetőségeiről beszélt, összevetve ezt egyéb, külföldi példákkal.

A kerekasztalbeszélgetés lezárásaként Fehér Anikó 2000-ben készített filmje került levetítésre, amelynek címe Vivente e moriente, Járdányi Pálra emlékezünk. A televíziós koncertfilm narrációval, valamint a Járdányit és a családját bemutató fotókkal, korabeli, otthon készült kisfilm felvételekkel tűzdelt formája lehetőséget adott arra, hogy beleéljük magunkat abba a világba, ami a '60-as évek elején adatott a szerzőnek.

A keddi nap Fekete György, az MMA elnökének megnyitójával kezdődött, majd Kocsis Miklós, az MMKI igazgatója köszöntötte a jelenlévőket. Ezután az Életmű szekcióban hallhattunk előadást Járdányi Pál fiától, Járdányi Gergelytől. A nagybőgőművész meghatottan emlékezett édesapjára. Windhager Ákos Járdányi politikai szerepvállalásáról szólt, Solymosi-Tari Emőke pedig Lajtha Bartók képét vetítette elénk. Andrásfaly Bertalan azt a kort mutatta be, amikor megindultak azok a népzene- és néptáncgyűjtő utak, amelyek a jelenleg is viruló táncházmozgalmat táplálták.

A népzenei szekció Fehér Anikó előadásával kezdődött, amelyben sosem hallott, nemrégiben előkerült fonográf hengerek is megszólaltak Járdányi gyűjtéséből. Juhász Zoltán a számítógépes népzenei rendszerezésről, Szalay Olga pedig Járdányi népzenei rendszereiről beszélt.

A művészetelméleti előadások elején Medveczky Ádám Bartókról, hitéről és hazaszeretetéről szólt. Járdányi Zsófia édesapja hegedűiskoláját mutatta be, Devich János pedig a vonósnégyes kultúra fejlődését Bartók után.

Ezután a társművészetekről esett szó. Csernyus Lőrinc és F. orosz Sára az építő- ill. képzőművészet oldaláról, Ablonczy László a színház felől, Falusi Márton pedig az irodalom szemszögéből vizsgálta mindazt, ami a két zeneszerzővel kapcsolatba hozható. Temesi Ferenc saját, kitűnő Bartók könyvéből olvasott fel, megcsillogtatva Bartók gyakran rejtett humorát.

A konferencia alatt a Pesti Vigadó 4. emeletén kiállítást tekinthettek meg az arra járók. Járdányi személyes tárgyai, kéziratai, Kossuth-díja mellett Juhász Zoltán népi hangszereit és F. Orosz Sára Bartók plasztikája volt megtekinthető.

A két napot egy nagysikerű hangverseny zárta. Az Art's Philharmony zenekar Bartal László vezetésével, a Iubilate kórus Sapszon Ferenc iránytásával Bartók és Járdányi műveket adtak elő. Volt ősbemutató és ún. új ősbemutató, azaz nagyon régen elhangzott művek most ismét teljes pompájukban szólalhattak meg. A Bartók III. zongoraverseny szólistája Mocsári Károly volt, akinek előadását a közönség vastapssal hálálta meg egy Allegro Barbarot kikövetelve tőle.

A konferencia színvonalát emelte egy kísérőfüzet, amely Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorának köszöntőjével indul. Az előadások absztraktjait, valamint az előadók rövid bemutatását is tartalmazta. Ugyancsak kiadásra került Járdányi Gergely édesapjáról írott esszéje Édesapám, Járdányi Pál címmel.

Bartók és Járdányi a társművészetek tükrében Konferencia a Pesti Vigadóban, a MMA székházában

Programfüzet:

A böngészője nem támogatja a PDF fájlok megnyitását
A megtekintéshez töltse le a dokumentumot: Fájl letöltése

Iratkozzon fel legújabb híreinkért!
magnifiermenuchevron-down-circle