Az első műhelytalálkozó tapasztalata az volt, hogy a XX. század második felében kialakított magyar kulturális fősodorral szemben számos jelentős alkotó képezett ellenáramot. Személyük és tevékenységük ismertté vált, hatásuk kellően jelentős volt ahhoz, hogy olykor maga a fősodor is válaszoljon rá. Az idei találkozó célja az, hogy az ellenkultúrát elméleti szinten is bemutassa. A művelődési résztartomány neve önmagában is kérdéses: ha az előtagja az ellen-, akkor nyilván valamivel szembenáll. Mennyiben tekinthető ellentétesnek Makovecz Imre korai építészete és későbbi szövetségese, de az 1960-as években a Pollack Mihály téri üvegirodaépületen dolgozó, Fekete György munkássága? Najmányi László, Nagy Feró és Deák-Bárdos Ági zeneisége miben tért el a korszak három sztárjától: Koncz Zsuzsa, Zalatnay Sarolta és Kovács Kati dalaiétól? A ma kifejezetten népszerű Petri György, a pályája elején járó Esterházy Péter vagy Nagy Gáspár – hivatalos folyóiratokban megjelent írásaikkal együtt – nevezhető-e az ellenkultúra alkotóinak? Vajon Markó Iván esetében a Bejart-hatáson túl mi adta a korabeli közönség számára az undergound-jelleget; a politikailag érzékeny – sőt olykor betiltott – szüzsék?
A találkozó célja az is, hogy számos legendával leszámoljon, így az Állambiztonsági Szolgálat és az ellenzéki jellegű ellenkulturális rendezvények: performanszok és koncertek kapcsolatát is elemzik a kutatók. Számos egykori és mai tabu kerül terítékre: így élpéldául a hit és az underground, az újprotestáns kisegyházak kulturális szerepe, vagy éppen a keleti spirituális tanok térhódítása. Ugyanakkor azt az oldalt is elemzik az előadók, ahonnan az ellenkultúra nem kísértés, hanem kihívás volt: hogy mit jelentett a 3T rendszerét kényszerűségből elfogadó művészek számára. Felmerülhet továbbá a kérdés, hogy a felszámolt parasztság öröksége, a népművészet az 1980-as években mivel járulhatott hozzá a kortárs művészetekhez? A találkozó előadások és viták keretében mutatja be a felvetett témákat és igyekszik minél több további kérdést feltenni.
A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Program
10.00–10.05 Köszöntő
10.05–10.10 Bevezető: Windhager Ákos
„Jelbeszéd az életünk”
10.10–10.30 Csatári Bence: A kis gézengúztól a nagy popdíváig – Koncz Zsuzsa pályafutása
10.30–10.50 Bólya Anna Mária: Izzó planéták a hideg univerzumban – Markó Iván táncszínháza
„Táncol a csönd háztetőkön”
10.50–11.10 Martsa Piroska: „Csendes erő” – Martsa István szobrászművész élete és munkássága
11.10–11.30 Zuh Deodáth: „Ellenállás a kultúra által” – Építészet és ellenkultúra Magyarországon 1989 előtt (esettanulmányok)
11.30–11.40 Kérdések, hozzászólások
11.40–12.00 Szünet
„Minden strófa után egy katasztrófa”
12.00–12.20 Kiss Eszter Veronika: A „hangépítész” – Kiss Ferenc meghatározó szerepe a hazai világzene színpadán
12.20–12.40 Máthé Áron: „Ellenkultúrák” a kommunista diktatúra időszakában (közelítések)
12.40–13.00 Horváth Gergely: Ellenkultúra-e a keresztény könnyűzene?
13.00–13.10 Kérdések, hozzászólások
13.10–13.30 Szünet
„Minden kornak megvannak a maga modernjei”
13.30–13.50 Falusi Márton: A magyar neoavantgárd líra: van-e, vagy nincs?
13.50–14.10 Farkas Attila: Magyarország 1977: a gondolkodás végfoka
14.10–14.30 Szekfü András: „…különben nem tudtuk volna filmre venni azokat” – A filmrendező Müller Péter (Sziámi) és az Ex-Kódex (1983)
14.30–14.40 Kérdések, hozzászólások, zárszó
